Bár a jelzálogalapú devizahitelesek 36 százalékának állna szándékában a végtörlesztés, valójában legfeljebb 19 százalékuk lehet képes erre. A szeptember 14-18. között, a TNS Hoffmann piackutató cég által 1500 fő megkérdezésével végzett kutatás alapján a végtörlesztők száma tehát valószínűleg 150 ezer körül alakul majd, de legfeljebb 185 ezer lesz.

Ők azok, akik rendelkeznek elegendő saját vagy családi megtakarítással, vagy hitelképesek. A végtörlesztés miatt a bankoknál keletkező azonnali árfolyamveszteség ezek alapján 175 milliárd forint lehet – derült ki a TNS Hoffmann által készített elemzésből.

A végtörlesztésre különféle stratégiák jöhetnek szóba: azok a devizahitelesek, akik reálisan képesek lesznek a végtörlesztésre, zömmel (51 százalékuk) saját vagy családi megtakarításaikat mozgósítják majd, 40 százalékuk azt tervezi, hogy forinthitelből finanszírozza a végtörlesztést, míg a fennmaradó 9 százalék egyelőre bizonytalan.

Azok, akik úgy gondolják, biztosan élni kívánnak az előtörlesztés lehetőségével, jellemzően fiatal családok egy kiskorú gyermekkel, ahol a családfő 30 év alatti, túlnyomórészt közép- és felsővezetői beosztásban, vagy tulajdonosként, ill. vállalkozóként keresi a kenyerét.

A végtörlesztéssel biztosan élni kívánók közel fele saját megtakarításból tervezi kiegyenlíteni az átlagosan 3,1 millió forintos tartozását. Közülük 27 százalék a folyószámláján, vagy lekötött forintbetétekben lévő megtakarítását használná fel, másik 27 százalék a tartós befektetési számláját törné fel, vagy lakástakarék-pénztárban felgyülemlett megtakarításához nyúlna, míg az ingatlaneladás lehetőségével 13 százalékuk számol.

Ezen hitelfelvevői kör végtörlesztési esélyeit erősíti az is, hogy hitelképesek: ha a saját megtakarítás nem elegendő a tartozás kiegyenlítésére és bankjuktól forinthitelt igényelnének, jövedelmük és a jelenlegi devizahiteleik havi törlesztő-részlete alapján nagy valószínűséggel még az új, szigorúbb folyósítási kritériumok szerint is hitelképesnek bizonyulnának.

Azok, akik nem ennyire biztosak még a döntésükben, de elképzelhetőnek tartják, hogy végtörlesztik fennálló tartozásukat, inkább a középkorú (30-49 éves) párok alkotta, egy-két gyermekes családok, ahol a háztartásfő diplomás, beosztott szellemi munkát végez, tulajdonos, vállalkozó, vagy valamilyen vezetői állásban dolgozik. Talán meglepő, de a döntésükben egyelőre kissé bizonytalanok rendelkeznek magasabb jövedelemmel.

Bizonytalanságuknak nem a fizetőképességük az oka, hanem az, hogy jellemzően magasabb tőke- és kamattartozást – átlagosan 6,2 millió forintot – kellene végtörleszteniük, s ennek előteremtése érthető módon több bizonytalanságot hordoz – tette hozzá Jüttner Ádám, a TNS Hoffmann stratégiai igazgatója. Az előtörlesztésüket csak valószínűsítők inkább külső forrásokra támaszkodnának: jórészt bankhitelre (44 százalékuk), amit további 16 százalékuk saját, vagy rokoni, baráti kölcsönnel egészítene ki. Ebben a körben a kizárólag saját megtakarításból előtörlesztők aránya csupán 17 százalék.

Azok között, akik nem kívánnak, vagy saját megítélésük szerint nem tudnak élni a végtörlesztés lehetőségével, két csoport felülreprezentált: az 50 éven felüli, kiskorú gyermeket már nem nevelő párok, és a középkorú, 30-49 éves, két kiskorú gyermeket nevelő szülők. Ez utóbbit a végtörlesztést valószínűsítőktől leginkább a háztartásfő státusa különbözteti meg: itt átlagon felüli arányban találunk olyan háztartásokat, ahol a háztartásfő szakmunkás vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik; e körben szintén átlagon felüli az inaktívak aránya (nyugdíjas vagy munkanélküli), s a háztartás nettó jövedelme is alatta marad az előtörlesztést választókénak.

Érdekes eredmény, hogy azok, akik csak forinthitelből tudják visszafizetni fennálló devizahitelüket, és egyértelmű a végtörlesztési szándékuk, azoknak az átlagos tőke- és kamattartozása 6,7 millió forint, míg azok, akiknek szándéka bizonytalan, 10 millió forintnyi hitelt kellene felvenniük.

A hitelfelvételt tervezők hitelképessége azonban bizonytalan. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) ajánlásaiból kiindulva, e háztartások jövedelme és jelenlegi hitelük törlesztőrészlete alapján konzervatív becslés szerint is legfeljebb 46 százalékuk, mintegy 93 ezer család bizonyulna hitelképesnek – emelte ki Hegedüs László, a TNS Hoffmann szektorvezető kutatási igazgatója.

A bankok vesztesége természetesen számos tényezőtől függ. Ha a végtörlesztők száma 150 ezer körül alakul a veszteségszámláló 175 milliárd forint körüli összeget fog mutatni. Amennyiben a végtörlesztők száma eléri a 185 ezret, a bankszektor azonnali árfolyamvesztesége akár 220 milliárd forint is lehet, ami a teljes szektor elmúlt ötévi éves átlagos üzemi eredménye háromnegyedének felel meg – áll a TNS Hoffmann által készített elemzésben.

Kapcsolódó cikkek: Schmitt Pálhoz fordulnak a bankok | Végtörlesztés rohamban | A legtöbb régiós országban megégették magukat a háztartások | Visszafelé haladunk az egybankos világba | Kalkulátor: Megéri Önnek törleszteni 180-on, és ugrani a forinthitelbe?