Orbán javasolt, a frakció rábólintott: az alkotmánybíró-jelöltek
Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, volt igazságügy-miniszter, Pokol Béla jogász, politológus, egyetemi tanár, Szalay Péter ügyvéd és Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke a Fidesz alkotmánybíró-jelöltje - közölte a kormánypárti frakció keddi ülése után Lázár János, megerősítve ezzel a múlt heti információnkat.
A jelöltekre, akiket a képviselőcsoport támogatott, Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök tett javaslatot.
A frakcióvezető sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy a KDNP Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt jelöli a testület tagjává. Így a négy Fidesz-jelölt mellett ő lehet az ötödik új alkotmánybíró, akikről várhatóan két héten belül dönt a parlament.
Dienes-Ohm jelöléséhez a KDNP ragaszkodott, hiszen tavaly azért nem választották alkotmánybíróvá, mert a Fidesz, illetve a miniszterelnök „előhúzta a kalapból” Stumpf Istvánt, egykori kancelláriaminiszterét. És Bihari Mihály mellett ő került a taláros testületbe.
Az Alkotmánybíróság (Ab) új elnökére - akit várhatóan július 11-ig választ meg az Országgyűlés - Orbán Viktor nem tett javaslatot, Lázár János ugyanakkor úgy fogalmazott: ha a pártelnök-miniszterelnök Paczolay Péternek, a testület jelenlegi vezetőjének újbóli megválasztását kezdeményezi, ő támogatni fogja.
"Paczolay Péternek általában kiemelten nagy és határozott támogatottsága van a Fidesz-frakción belül és a mi polgári világunkban" - közölte, hozzáfűzve, hogy Paczolay Péter Ab-vezetői tevékenysége széles társadalmi elismerésen alapul, "és alkalmas arra, hogy ezekben az időkben az Ab helyét, szerepét újra megtalálja, (...) az Ab munkáját továbbvigye, megerősítse, jól megszervezze". Megjegyezte, a javasolt elnökjelölt megnevezésére még több mint két hete van Orbán Viktornak.
A frakcióvezető azt mondta, 2012. január 1-jétől - az új alaptörvény hatálybalépésével - az Ab feladatköre, munkája teljes egészében átalakul, ezért a jelöltek kiválasztásánál fontos szempont volt a gyakorlati tapasztalat. Szívós Máriával kapcsolatban elmondta, mindenképpen szerettek volna egy gyakorló bírót jelölni. Szalay Péterről szólva azt hangsúlyozta, hogy régóta foglalkozik alkotmányjogi kérdésekkel, és kiváló ügyvédi gyakorlata van. Pokol Béla jelöltségét jogelméleti munkássága alapozza meg, Balsai István mellett pedig korábbi ügyvédi gyakorlata mellett az az érv szólt, hogy az elmúlt húsz évben végig alkotmányossági és igazságszolgáltatási kérdésekkel foglalkozott az Országgyűlésben, volt igazságügy-miniszter is - fejtette ki Lázár János.
Rámutatott, Balsai István egyéni képviselőjelöltként szerzett parlament mandátumot egy budai kerületben, így ha az Országgyűlés bírává választja, le kell mondania képviselői posztjáról, és az érintett körzetben időközi választást kell kiírni. Balsai István a jelöltsége miatt egyébként kedden lemond az alkotmánybírókat jelölő bizottság elnöki posztjáról is, utódja frakciótársa, Varga István lehet.
Dienes-Oehm Egon KDNP-jelöltről szólva Lázár János emlékeztetett: Magyarország európai integrációs folyamatának egyik fő kivitelezője volt az 1990-es években. (Dienes-Oehm Egon az első Orbán-kormány alatt a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetője, majd főcsoportfőnöke volt.)
Az Országgyűlés múlt hétfői döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Ab-nek. A parlament így várhatóan öt új alkotmánybírót választ majd, mivel egy poszt jelenleg is betöltetlen. A Ház az Ab új tagjait legkésőbb július 31-ig megválasztja, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ.
Az Ab tagjait és elnökét parlamenti eseti bizottság jelöli, szavazni arról tud a parlament, aki a tizenöt tagú testületben - amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s - legalább nyolc igen szavazatot kap.