A koncepció teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a hallgatók szociális helyzetét, a felsőoktatás állami finanszírozásának csökkentését egyértelműen az átlagos magyar családoknak kell megfizetniük vagy most vagy eladósodva a jövőben – állítja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).


A hallgatói ösztöndíjak - amelyeknek magukba kell foglalniuk a szociális és tanulmányi ösztöndíjakat - normatív alapon történő kiosztása az államilag támogatott hallgatók után a szociálisan hátrányos, így a megélhetésért küzdő hallgatók számának drámai emelkedését eredményezheti a magyar felsőoktatásban.

Egyetlen kiútként a koncepció a Diákhitel 2-t említi, de a HÖOK jelzi: ezt határozottan elutasítják, mert a diákhitel nem a szociális ellátórendszer része, illetve amikor az államháztartási hiány és a lakossági hitelállomány csökkentésének idejét éljük, egy ilyen intézkedés épp a jövő értelmiségének eladósodását hozza. Egyúttal kérik a hallgatói munkavégzés járulék- és adómentességének visszaállítását, a hallgatók munkatapasztalatának növeléséért és a szociális helyzetük javítása érdekében.


A HÖOK kizárólag olyan finanszírozási modellt tart elfogadhatónak, amely előtérbe helyezi a hallgatói teljesítményt, és közben tekintettel van a szociálisan rászoruló hallgatók tanulmányainak könnyítésére. Ezzel ellentétben a kiadott koncepció kizárólag a fiskális politika érdekeit tartja szem előtt. 


A hallgatói szervezet a jelenlegi szabályozás hibájának tartja a felsőfokú végzettséget nem biztosító képzések idejének beszámítását az államilag támogatott félévek számába, így kérik a döntéshozóktól ennek megváltoztatását. Kérik továbbá az alap- és mesterképzés közötti hallgatói jogviszony folyamatosságának biztosítását, hiszen erre a törvénykoncepció nem kínál megoldást.

Álláspontjuk szerint nem fogadható el az újrafelvételezés lehetőségének megtiltása azonos szakra azokban az esetekben, amikor a hallgatót tanulmányi okokból elbocsátották; ez alkotmányellenes is, mivel a hatályos alkotmány garantálja az oktatáshoz való jogot minden állampolgár számára. Ehelyett a finanszírozási formák közötti átsorolás lehetőségét kell biztosítani az intézményeknek - mutatnak rá.

Álláspontjuk szerint azok a hallgatók, akik az intézmény által meghatározott összes vizsgaalkalmat kihasználva sem teljesítették az adott tárgyat, illetve akik a legutolsó két aktív félévben a mintatanterv szerint előírt kreditek 50 százalékát nem teljesítik, kerüljenek át költségtérítéses képzési formába. Ugyanakkor a legjobb teljesítményű költségtérítéses hallgatók kerülhessenek át államilag támogatott képzésbe - teszik hozzá.

Rögzítették azt is, hogy a felvételihez előírt középfokú komplex nyelvvizsga követelményét csak abban az esetben tudják támogatni, ha a közoktatás megfelelő feltételeket biztosít ennek teljesítésére. A felvételi eljárásban a szakok választásának számszerű korlátozását pedig a tanszabadság indokolatlan szűkítésének tekintik.

A HÖOK állásfoglalásában hangsúlyozza, hogy a szenátusok és a kari tanácsok az universitas szellemiségét megtestesítő, döntéshozó testületek, ezért összetételüknek az egyetemi és főiskolai polgárok egyenlőségén kell alapulnia. Ezért kérik: az intézmények legfelsőbb fórumain minden képviselőt egyenlő jogok illessenek meg.


Szükséges, hogy a hallgatók továbbra is legalább 50 százalékos képviselettel rendelkezzenek az őket közvetlenül érintő ügyekben eljáró bizottságokban, hiszen a testületek kompetenciáját éppen ez képes a leginkább biztosítani.

Az állásfoglalásban felhívták a döntéshozók figyelmét arra is, hogy a felsőoktatás rendszerével kapcsolatos bármilyen módosítást csak felmenő rendszerben lehet bevezetni.


"Amennyiben a nyilatkozatunkban leírtak nem teljesülnek, és az oktatási államtitkárság továbbra sem kezeli tárgyalópartnerként a felsőoktatás fontos szereplőit, így a felsőoktatásban részt vevő hallgatókat képviselő egyetlen legitim és független szervezetet, a HÖOK-ot, minden demokratikus eszközzel élni fogunk a jelenlegi hallgatók és a jövő generációk érdekében" - hangsúlyozza  állásfoglalásában a HÖOK.