Délután paradicsom, reggelre pokol - az etiópiai támadás túlélőinek beszámolója
Formaságnak tűnt a fegyveres őrizet, nem számítottak a támadásra. Saját instrukciói alapján próbálták életben tartani az orvost. Sajtótájékoztatót tartott az etiópiai támadás két magyar túlélője.
"Vannak a földlakók, akik úgy élnek, akár a versenycsigák, leloholják élethosszukat, és soha el nem szabadulhatnak a sorspályáról, amelyhez nyálkájuk nyálasztja őket. És vannak a világlakók, akik otthonosak itt is, ott is, mert egy plusz gén folytán velük született a harmónia, és mert a képzeletükre hagyják magukat."
Akiknek ez nem megy azok fogadják a "Maradj otthon nézzél tévét..." üzenetét.
extrapont | 2012. január 24. | 10:47:50
Sajnálom a meggyilkolt embereket, de ha valaki tudatosan vállalja, hogy akármilyen szép élményért, vagy tudományos ismeretekért veszélyes területre téved, nem kellene a fél világnak panaszkodnia. Ettől Etiópa nem lesz Amerika és nem fognak változni az emberi jogok..
catoo | 2012. január 24. | 10:25:53
Sajnálom a történteket!
"De, aki meztelenül rohangál egy harctéren azt golyó érheti." - ezért nincs amin csodálkozni kellene.
Ez egy Naiv emberek balsikerű akciója volt. Akik kiléptek a gyerekszobából.
Az elkövetőkön kívül csak magukat okolhatják a történtek miatt.
Jaj-jaj! | 2012. január 24. | 08:51:27
Őszinte részvétem az elhunytak családjainak!
Off!
Taliga!
Ha minden ember Önhöz hasonló lenne, még mindig a fákon ugrálnánk...
Pasinszki | 2012. január 24. | 08:40:52
taliga | 2012. január 23. | 19:03:20
Si tacuisses, philosophus mansisses!
Jager László | 2012. január 23. | 21:40:36
Sajnálom
Nem értem.
J.L.
taliga | 2012. január 23. | 19:03:20
Diplomás, világot látott, olvasott emberek miért mennek egy háborús övezetbe...???
A "vulkánkutatás" csak ítt volt gyakorolható?? Nincs békésebb, de vulkanológus szempontjából mégis érdekes terület???
Nem inkább egy izgalmas, turistaútra vágytak???
A halottaknak most már úgy is annyi...
Maradtak volna a békés, háborúmentes területeken...
Winter Zoltán, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának munkatársa beszél a Szegedi Tudományegyetemen tartott sajtótájékoztatón. Mellette ül felesége, Puskás Irén
MTI - Kelemen Zoltán Gergely
- Egyértelműen kivégzés volt – erősítette meg Puskás Irén, a Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársa arra a kérdésre, hogy végső soron mi történt Etiópiában, abban a bizonyos táborban január 17-ére virradó éjjel. Nem sokkal korábban érkezett ugyanis az a hír, hogy egy etióp lázadó csoport vállalta ugyan a felelősséget a támadásért, de azt tagadta, hogy nyugati turistákat öltek volna meg.
A sajtótájékoztatón a láthatóan megviselt és megrendült Puskás Irén és férje, Winter Zsolt válaszoltak a kérdésekre, de kevés információval tudták kiegészíteni korábbi közleményüket. Elmondták, hogy a területen 2007-ben volt túszejtéses támadás, de személyi sérülés akkor sem történt. Úgy tudták, hogy a fegyveres kíséret is inkább elővigyázatosság, nem számítottak veszélyre. A támadást úgy élték túl, hogy amikor a fegyveresek sorba állították a turistákat a kunyhók között, és eldördültek az első lövések, akkor elrohantak: Puskás Irén a tábor melletti szakadékba ugrott, Winter Zsolt pedig egy kunyhóban rejtőzött el. Percek múlva előbújtak, akkor a fegyveresek már nem voltak ott.
Az egyik magyar, akit lövések értek, Fábián Tamás, a SZTE oktatója halott volt. Szabad Gábor bőrgyógyász szakorvos súlyosan megsebesült, a következő fél napot a házaspár szinte kizárólag az ő ápolásával töltötte, saját instrukciói alapján. Az orvost oldalról érte a lövés, a kimeneti seb a gerincvelő mellett volt. Stabil oldalfekvésbe fektették, cukros vízzel itatták, melegen tartották: úgy vélik, ha korábban érkezett volna orvosi segítség, társuk túlélhette volna a sérülést. – Az etióp hatóságok folyamatosan bíztattak, hogy jön a helikopter – mondta Puskás Irén.
HIRDETÉS
160
A támadókról kevés információjuk volt: mindössze annyit fűztek az eddigiekhez, hogy a fegyveresek felosztották egymás között a tábor kunyhóit, ugyanakkor a különböző csoportok másként viselkedtek: némelyek csak gyilkoltak, mások inkább a foglyul ejtettek értékeit vették el. Felmerült a kérdés, hogy a csoportonként kötelező két fegyveres őr fejtett-e ki ellenállást, de erre a túlélők nem tudtak válaszolni. Puskás Irén csak annyit mondott, hogy az őrök a támadás után „előkerültek.”
Vizler Csabáról, a MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetének munkatársáról – aki Puskás Irénnel együtt a szakadékba ugrott, és megsérült – annyit tudnak, hogy jobban van. Arra a kérdésre, hogy végső soron a lávaszökőkút, ami az út célja volt, beváltotta-e a reményeiket, Puskás Irén így válaszolt: – Délután a hely paradicsom volt, reggelre pokollá vált.