Hűsölés a Dambovita folyónál a bukaresti kánikulában

Reuters - Mihai Barbu

A román kormányfő szerint a Duna-Bukarest csatorna Románia nagy fontosságú tervei közé tartozik, amelynek pozitív hatásai vitathatatlanok. - Meg fogjuk beszélni a kormányban és a szállításügyi tárcával, hogy kiemelt fontosságú nemzeti projektként a csatornára európai alapokat és hazai költségvetési forrásokat találjunk - mondta Boc.

Úgy vélte, a csatorna tervét nem kellene elfelejteni pusztán azért, mert az 1989 előtti időkből származik. Reményét fejezte ki, hogy a projektet Romániának sikerül valóra váltani, hiszen annak számtalan gazdasági előnye lenne.

Tavaly novemberben a Duna-Bukarest csatorna - amelyen 1994 óta csak állagmegőrzési munkát végeztek -, a környezetvédelmi tárca gondnokságából a szállítási minisztérium kezelésébe került át.
 A csatorna gondolata már 1929-ben felmerült, s akkor a parlament törvényt is elfogadott, amely Románia fővárosát dunai kikötővé kívánta változtatni. Konkrét terveket azonban csak Nicolae Ceausescu idején, 1982-ben dolgoztak ki. A diktátor minden áron meg akarta a csatornát építeni, az ugyanis - gazdasági előnyein túl - remekül beleillett grandiózus álmai közé.

Az építkezés 1986 vette kezdetét, miután a Duna-Fekete-tenger csatorna munkálatai befejeződtek. 1990-ig a terv mintegy 70 százalékát sikerült valóra váltani, de az 1989 decemberi rendszerváltást követően Románia a projektről lemondott.

A Duna-Bukarest csatorna a Dambovita és az Arges folyó egy-egy szakaszát tenné hajózhatóvá, s ezzel gyakorlatilag két hajóutat teremtene a Duna és a román főváros között. A csatornát három kikötő szolgálná ki: az Argesen a December 1, a Dambovitán a Galina, illetve a Dunán az Oltenita.

Kapcsolódó cikkek: Korrupció Traian Basescu pártjában? | Megijedt Basescu a kihívóitól? | Románia is a valutaalap mentőövére szorul? | Kijev adóparadicsommá változtatná a Kígyók szigetét | A korrupcióval gyanúsított Nastase nem hajlandó lemondani