alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
22. kedd

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Asszony verve jó?

Sokszor olvasunk arról, hány nőt bántalmaz partnere, évente hányan halnak meg családon belüli erőszak következtében, és hogy a rendőrség csak akkor segít, ha "már vér folyik". Megfelelő jogi szabályozás híján a szakemberek tehetetlenek, nem igazán tudnak mit ajánlani klienseiknek. Mindezt jól mutatja, hogy a családon belüli nemi erőszak fogalma csak 1997-ben került be a büntető törvénykönyvbe, addig nem minősült büntetendő cselekménynek.

Zimre Zsuzsa| NOL| 2010. január 25. |39 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Szakura | 2010. január 26. | 06:41:24

Hát igen... De arról nem beszélnek, hogy az első tapasztalatot az erőszak természetéről, hatékonyságáról sokan a családban szerzik. Aztán sikerességén felbuzdulva, tágabb környezetükben is alkalmazzák. (Többek között a gyerekek is ezt látják, aztán lehet csodálkozni az iskolai erőszak terjedésén.)
Sajnos, ezt képtelenek felfogni az országgyűlésiek, vagy nem érdekli őket, mert el vannak foglalva saját kis ügyeikkel.

innocent | 2010. január 25. | 22:42:36

Moderálási alapelvek- komment törölve -

nostromo | 2010. január 25. | 21:20:36

Innocent te tényleg (hü..) , nem ezt már mondtam elvakult vagy. A kiszolgáltatottságot nem az jelenti , hogy alá van vetve valaminek saját akaratából , hanem nem tudja elképzelni máshogy az életét. A pénzügyi kiszolgáltatottságot , hogy kompenzálod rendőri védelemmel? Fegyverek egy hülyesé! Az országban elkövetett emeberölések (220-225) évente kb 120-126-ot nők családi körben követnek el a nagykéssel. az orvos nem tudja olyan pontosan eltatálni a hasi artériát mint anya mikor be van rágva, mert apu nem hozott pénzt.

innocent | 2010. január 25. | 20:46:49

Moderálási alapelvek- komment törölve -

krtek2 | 2010. január 25. | 20:41:16

Negyedrészt:
Személyes példa.
Tanult, intelligensnek megismert párom egy időben a kialakult viták során rászokott, hogy az érvekből kifogyva egy idő után megütött. Hol ököllel, hol csak kézzel, hátba, fejre, vállra – ahol éppen elért. Nem haltam bele, de akit ütöttek már meg, az tudja, hogy nem csak a fizikai fájdalomról szól a dolog. Nyilván mindenhol kiröhögtek volna, ha pasiként erre jogorvoslatot próbáltam volna keresni. Egy idő után meguntam, szóltam: legközelebb visszaadom. Eljött a legközelebb – na, volt sértődés! Néhány hónapba telt, míg leszokott a dologról. Benne úgy maradt meg: én vertem őt… Hangsúlyozom: kivétel nélkül ő ütött először.
(Jó???)

krtek2 | 2010. január 25. | 20:40:48

Harmadrészt:
A családon belüli erőszak nem (mindig) a tettlegességnél kezdődik. Azt hiszem a büntető törvénykönyv is ismeri a provokáció fogalmát – az együttélés során megfelelő türelem és alkalmazkodás hiányában ez könnyen kialakulhat. Sok házastárs a kötelék természetét félreértelmezve olyan dolgaiba szól bele a másiknak, amibe talán nem kéne. Ha az ezt zokon veszi, máris adott a konfliktus. Ha az egyik nem tágít, a dolog (állandó) vegzálásba mehet át.
Ki mondja, hogy a verbális erőszaktól (amit a nők semmivel sem kevésbé készek, ill. tudnak alkamazni!!!) könnyebb elmenekülni? Megütni nem lehet a szomszéd helyiségből – fikázni annál inkább. Elmenni… ? Miért az hagyja el az otthonát, akit okkal - ok nélkül piszkálnak (bár meg esetleg nem ütnek)?

krtek2 | 2010. január 25. | 20:40:10

Másrészt:
Egy normális kapcsolat kialakításához és fenntartásához két fél szükségeltetik. Annak felborításához egyik fél alkalmatlansága is elég.
A házasságokat nem a szeretetre (még kevésbé a szerelemre!) kell(ene) alapozni – hanem a kölcsönös megbecsülésre, tiszteletre. Az anyakönyvvezetőnek nem a múlandó előbbiről, hanem az utóbbiról kellene kérdésével elgondolkodtatni a házasulandókat. Ez viszont (legalábbis részben) önbecsülésből táplálkozik, amellyel szerény tapasztalatom szerint a többségnek komoly gondjai vannak. (Ráadásul e többség nagy részének nem is teljesen alaptalanul…)

krtek2 | 2010. január 25. | 20:39:48

Egyrészt:
A családon belüli nemi erőszak értelmezéséhez alighanem újra kell definiálni a házastársi kapcsolatot, kapcsolatrendszert. A megerőszakolt fél alighanem meg lenne sértődve, ha hanyagolt/elutasított házastársa másnál keresne vígasztalást – esetleg erre hivatkozva válókeresetet is beadna.

nostromo | 2010. január 25. | 20:10:04

Melyik Nyugaton , melyik törvény... Az angolszász jogrendszer, amelyik a bírói ítéletre hagyatkozik (Common Law) vagy mint mienk a porosz renszerű , mely polgári történykönyvet alkot? Japán keletre van és ott is élnek anyák. Az iszlám jog többet ad a nőnek ( no nem politikai értelemben) mint anyának amit el tudsz képzelni, a feministáknak épp ez a gondjuk a magunkfajta normális férfiakkal, hogy megadjuk , de meg is követeljük a tiszteletet és ami nagyon fontos az érintés . Csak ha ő is akarja...

innocent | 2010. január 25. | 19:51:43

Moderálási alapelvek- komment törölve -

nostromo | 2010. január 25. | 19:40:18

Sajnos te egy gagyi világ gagyi családjában nőttél fel. A mi családunkban a gyerek nem a férfi és nő családtámogatással megnövelt eredője volt (van) hanem a cél. Látod ezt nem érted. Sose vettem igénybe szoc.pol támogatást , elvette Bokros Lajos a családi pótlékot mégis megtartottuk a "kis tarkát", mert mi mások vagyunk, akiknek az élet fontosabb mint a karrier vagy Bali nyaralás.
innocent | 2010. január 25. | 19:08:37

xanadu | 2010. január 25. | 19:38:00

innocent | 2010. január 25. | 19:08:37

Látod, látod!
Ezért kell a max. 6 hónapos GYED és akkor az anyuka nem esik ki a munkahely ritmusából.
Olaszországban működik, az USA-ban nincs is ilyen államilag garantált szabadidő.

innocent | 2010. január 25. | 19:09:19

Moderálási alapelvek- komment törölve -

innocent | 2010. január 25. | 19:08:37

Moderálási alapelvek- komment törölve -

nostromo | 2010. január 25. | 18:15:17

Hát akkor Gaspar gyorsan lépjél , De amíg egy nőnek én szerzek szállást egy gyerekkel, mert nem kap támogatást. mivel gyes -en van ,de elhagyta a párja és csak adósságot hagyott maga után addíg nem vagyok marha. Te még be se kaphatod , mert virtuálisan mindenki olyan okos, de mikor le kell hajolni a szükséget szenvedőkhöz én mászok le a patakba , hogy meg ne fagyjon és mint korábbi kommentemben írtam a családi bántalmazás nem iskolai végzettség kérdése, ez nem szociális probléma, hanem mentális.

xanadu | 2010. január 25. | 18:09:56

Gaspar | 2010. január 25. | 14:48:30

És arra is jó, hogy a konfliktus tovább mélyüljön.
Lásd Finnország: 6 halott.

Gaspar | 2010. január 25. | 18:01:19

innocent,

Fölösleges marhákkal vitatkozni.
Egyébként a kommentek egy része csak megerősíti, hogy gyorsan lépni kellene ezen a téren.

nostromo | 2010. január 25. | 17:54:45

Dehogynem Innocent! Ez történik Káin és Ábel óta országok emberek állatok között. Ezt hívják elvolúciónak. Amit a törvény csak szelídíteni tud de megszüntetni nem. Ha valaki én én szeretem elvárom és tisztelem a szabadságot, de miért kell áldozatnak lenni ahhoz, hogy beszéljünk róla. A gyerek természetesen kivétel, mert rá kiterjed az állam védelme , gondoskodása. De miért van több prostiuált, celeb mint tanár, mérnök vagy akár autószerelő.

ad9851 | 2010. január 25. | 17:44:09

Lehetne akár ez is a bevezető:
Sokszor olvasunk arról, hány idős embert bántalmaznak hátrányos helyzetű fiatalkorúak, évente hányan halnak meg a megélhetési bűnözés következtében, és hogy a rendőrség csak akkor segít, ha már túl késő.

innocent | 2010. január 25. | 17:30:45

Moderálási alapelvek- komment törölve -

ad9851 | 2010. január 25. | 17:26:31

borzalmas probléma ez az egész. Amúgy meg nem jelentéktelen problémával gondolom nem foglalkoznak a jogvédők, hogy mo.-n 60 ezer abortusz történik évente, és csak 90 ezer gyerek születik. Kik csináltatnak ennyi abortuszt?
Szerintem hiába minden kormányrendelet, törvény ezek ellen, egyszerűen ilyen emberek vannak. Maximum váláskor a válóperes ügyvéd segítségével többet lehet lehúzni a férjről.

nostromo | 2010. január 25. | 17:15:17

Innocent ! Ha valaki nem akar nem is ért meg egy problémát. A Tízparancsolatból óránként négyet sértenek meg bűntetlenül. De ettől még nem lehet jogi úton megoldani olyan problémákat amik az emberiséggel egyidősek és utána a rendőröket hibáztatni. Csak nézz mélyen magadba, most bántottál meg mert kiéleztem a helyzetet, hogyan reagálsz. Ugyanolyan durván mint a begőzölt állat mikor hazamegy és csak az okot keresi,hogy kin vezesse le feszültséget. Ez nem jelenti, hogy ilyen lennék csak az a szakmám, hogy mérlegeljek és láttam már a másik oldalt is.

ad9851 | 2010. január 25. | 17:08:05

be kellene fogni a szájukat, és akkor nem lennének répává verve :)

innocent | 2010. január 25. | 16:07:30

Moderálási alapelvek- komment törölve -

nostromo | 2010. január 25. | 15:45:40

Ja , mert elétek nem tettek le olyan ügyet , hogy az "erőszakos, alkoholista" férjet be kell varrni kényszer gyógykezelésre, pedig csak az asszony akart a főnökömmel kefélni. Elfogultságot jelentettem be. A törvénnyel vigyázni kell nem játékszer. Sajnos a politikusok azt csináltak belőle , belőletek meg hülyét.

Gaspar | 2010. január 25. | 15:34:56

xanadu,

Nem hiszem, máshol ugyanis működik a dolog. Ráadásul ezekben az esetekben igazán nehéz tovább súlyosbítani a problémát. Persze mindehhez működő rendőrség, őgyészség, bíróság és családsegítő szolgálatok kellenének.

Egyébként személyes tapasztalatból mondom, amit mondok, nem vonulgatok sehol táblákkal. A családunkban sajnos volt egy ilyen eset, vagy két évtizedig tartott, és valahogyan addig nem sikerült megoldani, amíg az erőszakos és alkoholista férj egyéb okoknál fogva kórházba nem került, és a feleség egy kicsit lélegzethez jutottannak ellenére, hogy gyakorlatilag mindenki segíteni próbált.
Csak ekkor vette a bátorságot ahhoz, hogy végre ügyvédhez forduljon.

Szóval azt hiszem, hogy nem ugyanarról a dologról beszélünk.
Azt hiszem, te nem érted, hogy -a te szavaiddal élve- az ilyen férj mindenképpen "leveri" a feleségét, ha nem a ház előtt, akkor a lakásban, sokszor minden nap.

xanadu | 2010. január 25. | 15:23:09

Gaspar | 2010. január 25. | 14:48:30

Na ne viccelj!
Jön a távoltartott férj és jól lever a házad előtt, akkor mire mész a törvénnyel?

Ez csak arra való, hogy tovább fokozzák a feszültséget a házastársak között, melynek így sulyosabb lesz a következménye.

És persze te egy újabb táblával vonulgathatsz és kérhetsz állami támogatást szervezetednek, mert milyen indolt is a dolog.

A problémák megkerülése, súlyosbítása.

xanadu | 2010. január 25. | 15:19:14

innocent | 2010. január 25. | 14:45:09

Pontosan így van.
Éppen ezért felesleges kölön jogi esetként kezelni ezt a jelenséget.

nostromo | 2010. január 25. | 15:12:17

Innocent te már megint hülyeségeket beszélsz (nem példátlan). A családi és szociológiai problémákat nem a büntetőjog eszközeivel lehet megoldani. A kiszolgáltatottság az elmaradottság nem tényállás. A rendőrség csak akkor léphet fel ha BTK -ban büntethető, nem azért mert gyávák. A családi erőszak része az együttélésnek , ha úgytetszik társadalmi tünet. Kit verjen meg a vesztes ha nem az asszonyt meg a gyereket ha a főnöke sz megalázta. Még csak nem is iskolai végzettség kérdése. Persze bűn és csak pótcselekvés , de vannak emberek akik nem tudnak felül emelkedni dolgokon. Sokszor te se , de inkább írj mint üss.

Gaspar | 2010. január 25. | 14:48:30

xanadu,

Az a baj, hogy az általad javasolt megoldások -családsegítő szolgálat, gyors válás- problémákkal küszküdő, de normális családoknak, pároknak valók.
És általában nem azok verik a gyerekeiket és a feleségüket, akik ide tartoznak. Itt nem arról van szó, hogy egy rossz passzban, esetleg válófélben lévő házastárs, általában a férfi, hirtelen felindulásában lekever egy pofont, hanem azokról, akik rendszeresen verik, terrorizálják a családjukat. Az ilyenek pedig általában, az alkoholistákhoz és a kábítószeresekhez hasonlóan, azt sem hajlandóak elismerni, hogy bármi probléma lenne velük.

Arra jó a távoltartás, hogy ha máshoz nem is, de legalább néhány napnyi lélegzethez juttassa a bántalmazott felet, hogy végiggondolja, mit is akartud tenni. Arra is jó, ha jól működik, hogy a bíróság közben elrendelje a szükségesnek látott hosszabb távú intázkedéseket.
És nem utolsó sorban arra is, hogy az ilyen alakok lássák, mégsem tehetnek meg bármit következmények nélkül.

innocent | 2010. január 25. | 14:45:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2010. január 25. | 14:37:00

Gaspar | 2010. január 25. | 14:27:45

Mi értelme van a távoltartásnak?
Nemrégen Finnországban 4 embert + a volt barátnőjét lőtte le egy távoltartott.
Kicsiní hazánkban mintha lett volna 3 gyilkosság is néhány hónapon belül szerelemféltésből.

Ha segíteni akarnak kivülről, akkor azt nem a rednőrségtől kell várni. Családsegítő szolgálat, gyors válás.

Csakhát jó dolog pofázni, a feladatot pedig másra tolni.

Gaspar | 2010. január 25. | 14:27:45

Igazán öröm a hozzászólások többségét olvasni!
Nem is kell sokáig gondolkodni, hogy megértsük, miért nincs a mai napig Magyrországon valamirevaló törvény a családon belüli erőszakkal kapcsolatban.

Valóban, a szóbeli sértegetés elől el lehet menekülni, vágső esetben el is lehet válni.
Ám egy erőszakos, feleségét,, sokszor gyerekeit is verő férj/élettárs elől ne nagyon elmenekülni. Már csak azért sem, mert ilyenkor is a nőnek kell vigyáznia a gyerekekre, sokkal nehezebb velük elköltözni otthonról, mint egy férjnek egyedül megtennie ugyanazt (egyébként vajon hány férj viszi magával a gyerekeket, ha válni akar?).
És általában azért nem lehet családteráoiával megoldani a problémát, mert tipikusan az ilyen férfiak nem akarnak hallani sem róla. Továbbá általában válni sem akarnak, de ha mégis, kiköltözni a lakásból önszántukból biztosan nem hajlandóak.

Amúgy kedves férfitársaim, nem ártana ismeni a statisztikákat! Vajon a családon belüli fizikai erőszaknak hány férfi és hány nő esik áldozatul?

xanadu | 2010. január 25. | 14:26:26

Szóval nem távoltartási törvény kell, hanem benntartási.
Kideríteni, hogy mi változott meg azóta, hogy örömmel hatoltak egymásba valaha.
És hogyan lehetne ezt újból elérni.

laci_54 | 2010. január 25. | 14:13:42

Családon belüli nemi erőszak?
És ha engem erőszakolnak meg?
Nem kell házasodni!
Amellett, miért csak a nőket emlegetik, mint áldozatokat?
Mi férfiak sokkal sebezhetőbbek vagyunk, mert mint tenyészbikát használnak bennünket s a végén még pénzt is elvárnak tőlünk?
No nem!
Én amondó vagyok, ha egyenjogúság van, akkor engem is védjen meg a törvény!
Mert ugye, csak a nők által bejelentett "nemi erőszak" (kevés volt a lóvé!) az amit üldöz a hatóság!

xanadu | 2010. január 25. | 14:04:36

Há nagy baromság ez a családon belüli erőszak.
Erőszak van és kész.

A nőket védőknek pedig nem a konfliktust kellene növelniük hülye ötleteikkel, hanem szakemberhez küldeni a párt, hogy tisztázzák az okokat.

Ha nem megy: válás tisztességesen.

innocent | 2010. január 25. | 13:49:28

Moderálási alapelvek- komment törölve -

dr Le Quak | 2010. január 25. | 13:29:16

Egy kapcsolatban a nőnek legalább akkora "hatalma" van, mint egy férfinak. A nők szavakkal ölnek, aminek eredménye szívinfarktus, agyvérzés stb., a az őslény férfiak pedig fizikailag gyilkolnak. Nem csak a nők mindig az áldozatok.

offtopic:
Téged, innocent, mikor ad ki Kanada? Mert, hogy nem vagy ártatlan, az biztos.

innocent | 2010. január 25. | 13:04:34

Moderálási alapelvek- komment törölve -

A családon belüli erőszak áldozatainak szimbóluma a Legfelsőbb Bíróság előtt egy korábbi tüntetésen

Népszabadság - Teknős Miklós

Máig nincs olyan törvény Magyarországon, amely figyelembe venné a családon belüli és a nők elleni erőszak sajátosságait. Hiába a nemzetközi egyezmények, a külföldi és hazai nőszervezetek folyamatos nyomása, a ma hatályos törvények nem védik meg azon nőket és gyermekeket, akiket otthonukban, a négy fal között ér terror és bántalmazás.

A törvények szerint ma is tilos a feleséget vagy az élettársat „pépesre verni", a jogalkalmazók mégis másként ítélik meg, ha valaki egy idegent bántalmaz, mint a házastársát. A rendőrségen ma is sokszor azt mondják a bántalmazott feleségeknek, hogy csak akkor tudnak foglalkozni az ügyükkel, ha már „vér folyik".

A magyar nők tíz százaléka érintett

Becslések szerint világszerte a lakosság 20-50 százalékát érinti a családon belüli erőszak. Magyarországon minden ötödik nőnek volt már része párkapcsolati erőszakban, de a legoptimistább becslések szerint is a nők legalább tíz százaléka érintett.

Mi tett eddig a magyar állam a bántalmazások megakadályozására? Az első - és sokáig utolsó - nőkről szóló rendelet az 1979. december 18-án, New Yorkban elfogadott egyezmény volt, amely kimondta: meg kell szüntetni a nőkkel szembeni bármilyen hátrányos megkülönböztetést. Fontosnak tartották hangsúlyozni, és felhívni az aláíró tagállamok figyelmét, hogy "kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni azért, hogy megváltozzanak a férfiak és a nők társadalmi és kulturális viselkedési formái, azzal a céllal, hogy megszüntessék mindazokat az előítéleteket, valamint szokásokra alapozott és egyéb gyakorlatokat, amelyek bármelyik nem alsóbbrendűségének vagy felsőbbrendűségének, avagy a férfiak és a nők hagyományokhoz igazodóan megmerevített szerepkörének elképzelésén nyugszanak."

Nemi erőszak a hitvesi ágyban

Jónéhány évre rá, 1997-ben a házasságon belüli nemi erőszak mint büntetendő cselekmény bekerült a büntető törvénykönyvbe. A nemi erőszak Magyarországon megfogalmazott definíciójának problematikusságát veti fel, hogy csak abban az esetben ismerik el bűncselekményként, ha fizikai erőszak hatására történik, illetve az áldozatnak bizonyítania kell, hogy próbált ellenállni.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik ítélete szerint az, ha a nemi erőszak bizonyításához követelményként szabják a fizikai ellenállást, túlságosan leszűkíti a nemi erőszakra vonatkozó törvények hatáskörét, és ellentétes az alapvető, európai emberi jogi normákkal. A Bíróság szerint a nemi erőszakról szóló törvények az utóbbi időben már nem követelik meg a fizikai erőszakot és a fizikai ellenállást, a nemi erőszakot pedig a szexuális autonómia megsértésének tekintik. A Bíróság szerint a vonatkozó kutatások is azt mutatják, hogy az áldozatok első reakciója gyakran nem a fizikai ellenállás.

„Ha súlyosabb bűncselekményt nem követ el"

2003 újabb mérföldkövet jelentett a törvénykezésben. Az Országgyűlés elfogadta a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégiát. Ezzel kimondták, hogy a családon belüli erőszak létező jelenség, mely nagymértékben jelen van a társadalomban, illetve nem tekinthető magánügynek. Ugyanebben az évben elkészült a nemzeti bűnmegelőzési stratégia, amely kiemelten foglalkozik a megelőzési lehetőségekkel a családi erőszak tekintetében. A dolog szépséghibája, hogy az országgyűlési határozat a jogalkalmazók felé nem jár kötelezettséggel.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

A zaklatás mint új tényállás 2008. január 1-jén lépett hatályba. A törvény kimondja, hogy aki mást rendszeresen vagy tartósan háborgat, megfélemlít akár személyesen, akár kommunikációs eszköz útján, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A paragrafus további pontjai szerint a fenti büntetési tételek - ha volt házas- vagy élettárs, illetve az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követik el - a szabadságvesztésnél egy-egy évvel meghosszabbodnak. Kérdés azonban, mit jelent az a kitétel, hogy „ha súlyosabb bűncselekményt nem követ el"...

Távoltartás távoltartó nélkül

Ezután érkeztünk el a nagy port felvert, távoltartásról szóló törvényhez. Az Országgyűlés majdnem egy éve fogadta el először, de Sólyom László előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Döntését azzal indokolta, hogy túlságosan tágan értelmezték mind a hozzátartozó, mind az erőszak fogalmát, valamint aránytalanul korlátozzák benne a tartózkodási hely szabad megválasztását. (A hozzátartozók meghatározásából kikerült a volt élettárs és a volt jegyes, belekerült viszont a volt bejegyzett élettárs.)

Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza saját kutatásukra hivatkozik, amelyben a nők és a gyerekek elleni férfierőszakkal kapcsolatos bírósági, igazságügyi pszichológusi, rendőri és gyámhatósági gyakorlatot vizsgálták. Szerinte a családon belüli férfierőszak láthatatlan jelenség a jog szemében. A jogi terminológiában ez a kifejezés nem szerepel, mindössze az országos rendőrfőkapitány egyik intézkedése határozza meg a fogalmat. Az írott jog hiánya következtében pedig megjelennek a „jogon kívüli előtudások", sztereotípiák, vagyis például gyakran előre feltételezik az áldozatról, hogy hazudik. Másrészt gyakran bagatellizálják az eljárásban a bántalmazás tényét, vagy eltántorítják, megfélemlítik a sértettet. Ennek egyik eszköze az áldozatok „jogi zaklatása", vagyis az ellenük indított rágalmazási per, amelyeket többnyire a bántalmazók nyernek meg - fűzi hozzá a Patent Egyesület jogi képviselője.

A tavaly október elsejével hatályba lépett törvény szerint 72 órára lehet távoltartásra kötelezni a bántalmazót. A 72 órára vonatkozó rendőrségi határozat lejárta előtt a bíró dönt a távoltartás meghosszabbításáról. E döntés nem jogerős, 15 napon belül fellebbezni lehet ellene. Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke a Kossuth Rádiónak nyilatkozva elmondta: „A kérelemre induló eljárásoknál például a rövid határidő miatt csak nehezen értesíthető levélben a bántalmazó fél. Ha pedig a bíróság végül a távoltartásról határoz, az a fellebbezések miatt csak hetek múltán léphet életbe. Hiba az is, hogy a távoltartást elrendelő jogerős bírósági határozat sem ér sokat. Ha valaki nem hajtja végre, akkor szabálysértést követ el, de ezzel vége van a történetnek". Az elnök szerint ugyanis a szabálysértési eljárásnak nincs visszatartó ereje, ráadásul az eljárás lezárultáig az erőszakos családtaggal szemben semmit sem tehet a rendőrség.

A menekülő nő jogaira ki figyel?

Budapesti demonstráció a nőket érő erőszak ellen
Teknős Miklós A törvény megalkotása során - a tartózkodási hely szabad megváltoztatása mellett - felmerült az elkövető tulajdonhoz való jogának kérdése is. Ebben az esetben az elkövetőnek a birtokláshoz való joga sérül csupán, ez viszont nem tartozik az alapvető emberi jogok körébe. De a kérdést fordított helyzetben senki nem teszi fel. A bántalmazott, menekülő nő gyakran kiskorú gyermekével kényszerül távozni a saját tulajdonából. Ebben az esetben kit érdekel, hogy akadályozott-e a nő a lakhatás vagy a szabad mozgás alkotmányos jogában?

Nővédelmi szervezetek a törvény megjelenése után élesen kritizálták a megalkotott törvényt. Sajtóközleményükben így fogalmaznak: „A magyar törvény, amelyet gyakorlatilag titokban terjesztettek elő, és amelyet a Parlament a civil szervezetek álláspontjának kikérése nélkül fogadott el, csúfot űz a bántalmazottakból, az enyhe és amúgy is alkalmazhatatlan szankció kilátásba helyezésével vattába csomagolja a bántalmazókat, feleslegesen nehéz helyzetbe hozza a bírókat és a rendőröket. Ez a törvény az alibijogalkotás látványos példája. Lehet majd lobogtatni nemzetközi szervek előtt, míg itthon még az is letagadható, hogy egyáltalán a családon belüli erőszakról szól, hát még annak szankcionálásáról.

A szakmailag nem megfelelő fellépés a családon belüli erőszak ellen jelenleg évente kb. 200 ember életébe kerül. Felelőtlen és életveszélyes kísérletezésnek tartjuk, hogy - immár másodjára - a magyar Országgyűlés olyan törvényt alkotott, amely nem garantálja az áldozatok hatékony védelmét és az elkövető felelősségre vonását. Az is előre tudható, hogy a polgári ügyekben eljáró bíróságok jelenleg nem alkalmasak a büntető jellegű cselekmények elbírálására, a megfelelő eljárási szabályok megalkotásának hiányában pedig a bírók továbbra sem tudnak az ideiglenes távoltartás hatálya alatt annak fenntartásáról döntést hozni. Így a bántalmazó a 72 óra letelte után várhatóan haza fog menni, és ott várja ki azt a 3-6 hónapot, míg a bírósági határozat megszületik."

„Gyakran halljuk állami döntéshozóktól, hogy a családon belüli erőszak társadalmi probléma, amely nem elsősorban a jog eszközével kezelhető" - mondja Tóth Györgyi, a NANE Egyesület munkatársa. „A döntéshozók ezzel rendszeresen elhárítják magukról a felelősséget, noha a jogalkotás minden esetben hatással van a társadalomra, akár felvállalja azt, akár nem. Mostani döntésével a Parlament nemhogy enyhít a társadalmi problémákon, hanem elmélyíti azokat."

Mit tesznek más államok?

Nem kell nyugati példákat keresni ahhoz, hogy nyilvánvalóak legyenek a magyar szabályozás égető hiányosságai, hisz Románia és Bulgária is rendelkezik már külön családon belüli erőszak törvénnyel és protokollal.

Ausztria 1996. november 26-án fogadta el a szövetségi törvényt a nők védelméről a családon belüli erőszakkal szemben. Ezen jogszabály alapján a rendőrség a családon belüli bármilyen erőszakos jellegű cselekményt megvalósító elkövetőt kitilthatja a sértett lakóhelyének közvetlen környezetéből, és 10 napon belül megtilthatja neki a visszatérést. Ez alatt a családügyi bíróság kiadhatja a védelmi határozatot, amely három hónapon belül nem engedi meg az elkövető visszatértét lakóhelyére. Ez még abban az esetben is fennáll, ha a sértett vissza kívánná fogadni a bántalmazó felet. A törvény kihirdetésével egyidejűleg megalakultak az intervenciós központok, amelyek az áldozattá vált nőknek nyújtanak támogatást. A rendőrség a távolságtartás elrendelésével egyidejűleg köteles értesíteni a központot.

Ausztriában jelenleg huszonhárom anyaotthon található. Ezeket a tartományok tartják fenn, állami kezelésben vannak, de tartományonként legalább egy intézményben 24 órás segélyvonalat kell működtetni, és azonnali elhelyezést kell biztosítani az arra rászorulóknak.

Franciaországban, Spanyolországban és Cipruson egyaránt súlyosbító tényező, és szigorúbban büntetik a volt vagy jelenlegi házastárs, élettárs által elkövetett testi sértést vagy nemi erőszakot.

Egy lépést előre, egy lépést hátra - szakértők szerint ez jellemzi a kérdésben eddig meghozott magyar politikai döntéseket. Úgy tűnik, a hazai törvényalkotóknak sikerült kipipálni egy újabb feladatot, de amíg évente 4486 erőszakos bűncselekmény történik családon belül, amelyekről a rendőrség tudomást szerez, addig nem elég a törvényi szabályozás, társadalmi tudatformálásra is szükség volna.