A legtöbb ártalmat időben fel lehet fedezni. A gyógyuláshoz, vagy ha ez már nem lehetséges, az állapot jobbításához (az orvosi kezelés mellett!) a megfelelő táplálkozás is elengedhetetlen. Nincs ugyan speciális májvédő diéta, ám létezik a májműködést elősegítő, a májsejtek újratermelődését támogató étrend. Ennek részleteibe avat be Nógrádi Katalin dietetikus, aki dr. Pár Alajossal (Pécsi Tudományegyetem) közösen könyvet írt erről a témáról.

A hasüreg jobb felső részében, a bordák takarásában megbúvó máj több száz nélkülözhetetlen funkciót lát el. Legfontosabb feladata a szervezetbe került nemkívánatos anyagok lebontása, kiválasztása, vagyis a méregtelenítés, s részt vesz a szénhidrát-anyagcserében: az elfogyasztott szénhidrát-, és keményítőtartalmú élelmiszerekből számtalan szőlőcukor-molekulából álló vegyületet (glikogént) épít fel és raktároz. Ez jelenti a szervezet számára a tartalék energiát, amit betegség, éhezés esetén gyorsan mozgósíthat.

A máj alapvető szerepet játszik a húsból, tejből, tojásból nyert fehérje, s annak alkotóelemei: az aminosavak anyagcseréjében is. Ezen kívül vitaminokat állít elő (a karotinból A-vitamint), továbbá tárol (A, B12, D), és termeli a zsíremésztéshez létfontosságú epét - sorolja fel a leglényegesebbeket a Szent László Kórház dietetikusa.

Legnagyobb belső szervünket (1,2-1,5 kg) az elmondottak alapján indokoltan nevezhetjük vegyi üzemnek, amelynek az alkohol a legfőbb ellensége. A szeszes ital túlzott fogyasztásakor ugyanis nem képes gördülékenyen ellátni feladatát. A szervezetbe kerülő alkohol értéktelen szénhidráttá alakul át, emiatt felszívódási zavar jöhet létre. Ennek következménye lehet a májzsírosodás, majd -gyulladás, ami egy adott idő után májzsugorodáshoz vezethet. Ekkor már több májsejt pusztul el, mint amennyi keletkezik, s ezt a viszszafordíthatatlan folyamatot legfeljebb már csak lassítani lehet.

A máj tűrőképessége egyénenként változó. Van, akinél egy "görbe" éjszaka vagy az időnkénti nagyobb mennyiségű italozás akut (heveny) alkoholmérgezést okoz "csupán". Amikor a máj a váratlanul rázúduló megerőltető méregtelenítő munkától csak kimerül, kifárad. Aztán rövidesen magához tér, ezt a helyreállítódási folyamatot a pihenés, a szeszmentes folyadék és reszelt sárgarépa fogyasztása meg tudja támogatni! Másnál viszont már az említett "kilengés" krónikus gyulladást vált ki, sőt akár végzetessé is válhat.

Az alkoholnak a májra gyakorolt ártalmassága az egyéni érzékenység mellett függ az életkortól, az egészségi állapottól, valamint attól, hogy került-e táplálék az italozás előtt a gyomorba.

Több nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy egészséges felnőtt számára a napi 1-2 deci palackozott nemes bor (főleg vörösbor) kifejezetten hasznos lehet, mert a benne lévő flavonoid nevű anyag kedvezően hat a szívre és az érrendszerre. A hazai szakemberek által szintén még elfogadhatónak talált alkoholmennyiség nőknél átlagosan napi 20 gramm (2 deci bor), férfiaknál pedig 30 gramm (3 deci bor) fogyasztása lehet. Ám e véleményüket mégsem hangoztatják szívesen, mert a hazaiak többsége ritkán áll meg ennél a mennyiségnél. Ráadásul sokan a májat leginkább károsító égetett szeszes italokat kedvelik.

A májbajok többsége (a zsugorodások mintegy háromnegyede) hazánkban alkoholos eredetű. A mértéktelen italozásban sajnos, Európában az elsők között vagyunk. (Ezért a májbetegek étrendjét elsősorban az alkohol okozta betegségek figyelembevételével vizsgáljuk, de a májat ért egyéb ártalmak esetében is nagyjából hasonló szempontok érvényesek.)

A zsírmáj (szteatózis) vagy a gyulladás (alkoholos hepatitisz) stádiumában, a létfontosságú szervünket károsító ezen folyamat - az esetek 90 százalékában - még visszafordítható. Feltéve, ha az érintett a káros szenvedélyével azonnal felhagy és képes következetesen betartani ezt az önkorlátozást. Ez viszont olyan szigorú legyen, hogy nem eszik még konyakos meggyet, sőt rumos süteményt sem, legfeljebb ha rumaromával ízesítették, s étrendjével segíti megbetegített májának regenerálódását. Mindenekelőtt lemond a bő zsírban sült ételekről. Ám nem kell és nem is szabad teljesen zsírmentesen táplálkoznia. Valamennyi zsiradékra szükség van a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódásához, s konkrétan a máj munkájához, az epe elhasználásához is. Javasolt viszont, hogy mindenképpen zsírszegény ételeket fogyasszon. A sovány húsokat párolva, grillezve vagy alufóliában, esetleg són sütve érdemes készíteni. Az alacsonyabb zsírtartalmú élelmiszerek (1,5%-os tej, 12%-os tejföl), s kivált a savanyított termékek (kefir, joghurt, aludttej) kerüljenek az asztalra. A sajt nagyon értékes táplálékunk, de az itthon kaphatók többsége meglehetősen zsíros. Ezért ezekből egyszerre csak kis mennyiség (napi 5 deka) ajánlott és közülük is a valamelyest kevesebb zsírt tartalmazók (Túra, Tenkes, köményes, Medve light kockasajt).

Az étrendben kiemelt helyet kapnak a zöldség- és főzelékfélék: salátaként és párolva, habarva, netán vékonyabb rántással sűrítve. Ugyanígy a szokásosnál jóval több gyümölcsöt kell fogyasztani, főleg az A- és a C-vitamin pótlására. Mindehhez napi 2-2,5 liter folyadék társuljon, az alkoholbetegek egyébként is igénylik az ivás szertartását. Ám a pohárba ezentúl csak gyenge tea, natúr gyümölcslé vagy ásvány- és ivóvíz kerülhet.

Kíméli a szervezetet, s kevesebb terhet ró a májra a naponta többszöri (4-6-szori), kisebb mennyiségű étkezés és az erős, csípős élelmiszerek (paprika, mustár, torma) elhagyása, a többi fűszert nyugodtan szabad használni.

Az egészséges, vegyes táplálkozás szabályainak követésével visszaszorítható a máj elzsírosodása, s ezzel ismét helyhez jutnak az előzőleg elsorvadt glikogénraktárak (miközben javulnak a szervezet egészét érintő értékek, a koleszterin- és a zsírháztartást jelző trigliceridszint is) - mondja szakértőnk. Az alkoholtól meggyötört szerv újjáéled ugyan, de még a korábbinál is érzékenyebb lesz, számára minden csepp szesz méregnek számít. Ezért, amikor végképp nehéz megállni az ivást, családi, baráti összejöveteleken például, akkor is érdemesebb inkább alkoholmentes sörrel vagy pezsgővel csillapítani a szomjat.

A táplálkozás módja a májzsugorodás (cirrózis) első szakaszában alig változik. E tünetmentes, nyugalmi időszakban még nincsenek szövődmények, de már elkezdődött a májsejtek pusztulása. Ilyenkor a korábban említett étrendet kell követni, ám még több vitamint és ásványi anyagot igényel a szervezet. Kiemelhető például a sárgarépa, a sütőtök, a hordós savanyú káposzta, s a glikogénraktárak feltöltéséhez a bőséges szénhidrát-fogyasztás: gabonafélék (teljes kiőrlésű lisztből készült barna- vagy magos kenyér, zabkorpa tejtermékekbe, levesbe, főzelékbe téve) zöldségek, főzelékek és gyümölcsök.

A májzsugorodás második szakaszában már jelentkeznek a szövődmények. Az egyik: a hasi vizenyő (aszcitesz), amikor a fölös folyadék nem ürül ki a vizelettel a szervezetből. Ezért vizelethajtót kell szedni. A gyógyszer mellett még a sószegény diéta is segítheti, hogy a felhalmozódott víz önmagától távozzon, ne kelljen a beteget beavatkozással (csapolással, más néven punkcióval) terhelni. A "só-megszorítás" azt jelenti, hogy ezentúl nem javasolt a közönséges étkezési só. A fagyasztott készítményeket lehet fogyasztani, viszont a sóval tartósított élelmiszerek: a zacskós levesek, a különféle rágcsálnivalók (csipszek), az üveges, dobozos konzervek, a füstölt, sózott felvágottak, sonkafélék ne kerüljenek az étrendbe. Az utóbbiakat a frissen darált húsból házilag készített szendvicskrém, pástétom jól helyettesítheti. A sajtoknak igen magas a nátriumtartalmuk (az ömlesztett fajtáknak valamivel alacsonyabb), ezért legfeljebb csak napi 6-8 dekát célszerű enni belőlük. Ám még ezt a mennyiséget is csökkenteni kell, ha a szövődmény miatt teljesen sószegény étrendet ír elő az orvos. Ilyenkor kizárólag nátriummentes sóval és fűszerkeverékkel, valamint pirítással, aromás főzéssel (zöldséglével) ízesíthető az étel. Ha már a vizenyő csak minimális vagy megszűnt, csipetnyit meg lehet sózni az ennivalót, de a jobb hatás, élvezet kedvéért a sütés-főzés után, már a készételt sózzák. Választható a tengeri só is, ennek nátriumtartalma az asztali sónál mindössze 10%-kal alacsonyabb, viszont értékes ásványi anyagokat tartalmaz.

Az előrehaladottabb májbetegségnél a központi idegrendszer is károsodik, idegrendszeri, pszichiátriai eltérések jelentkeznek, amit májeredetű tudatzavarnak (hepa-tikus enkefalopátiának, HE) neveznek. A beteg magatartása akkor változik meg, amikor a máj már képtelen közömbösíteni a húsok, húskészítmények emésztésekor felszabaduló méreganyagokat. Ekkor értelemszerűen az étrendből teljesen ki kell iktatni a szóban forgó táplálékokat, különben súlyos következményei lehetnek. Még halat vagy a tenger gyümölcseit sem szabad fogyasztani. A fehérjepótlásra marad a tej, a tejtermékek és a tojás. Szójás ételekkel, valamint sajt, gomba, zöldségek (padlizsán, patisszon) panírozásával, burgonyából készült krokettel lehet valamicskét változatossá tenni a korábban húshoz szokott beteg étrendjét.

A vizsgálatok, a laboreredmények alapján időről időre lazulhatnak az étkezési előírások, de az állapottól függően (daganat, műtét) éppúgy szigorodhatnak is, például lehet, hogy teljes só- és húsmentes táplálkozást javasol a kezelőorvos. A változó szempontok miatt érdemes dietetikustól tanácsot kérni. Kivált szükség lehet erre, ha a beteg, akár társbetegségei miatt, többféle gyógyszer szedésére szorul. A máj kóros elváltozásai kapcsolódhatnak a szív- és anyagcsere-betegségekhez is, ami tovább bonyolíthatja a fogyasztható ételek összetételét.

Nagyobb gondozóhelyeken (mint pl. a Szent László Kórház máj-, gyomor- és bélbetegeket ellátó ambulanciáján is) dietetikus igazítja el az érintetteket a kívánatos konyhatechnológiában, s a beteg ízlését, étkezési szokásait figyelembe véve személyre szabott étlapot állít össze. Más egészségügyi intézményekben az emésztőrendszerek kezelésével foglalkozó osztályokon lehet ilyen szakembert keresni. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (telefon: 374-1347, hétfőn, szerdán, pénteken délelőtt) szintén segíthet megtalálni a lakóhelyhez legközelebb dolgozó, az adott betegségre specializálódott dietetikus szakembert.