A Nemzeti víztornya

A Józsefvárosban, a Csokonai utca 3. számú házban ma a Kopint-Datorg irodái találhatók, de nem is olyan rég még a Színházak Központi Műtermei voltak itt. Azt megelőzően pedig a Nemzeti Színház díszlet- és jelmezműhelyei. Az utca túloldaláról, vagy akár a Blaha Lujza térről még jól látszik az épületből kiemelkedő torony, amely szintén fontos szerepet töltött be a régi, 1965-ben felrobbantott Nemzeti életében: ez volt a színház víztornya. Innen biztosították a vizet a színpadi hidraulikus szerkezetekhez. A rendszert a színházból irányította az úgynevezett süllyedőmester. A torony tervezője Kauser József volt, aki több pesti középület, klinika és templom terveit készítette. Párizsban tanult, és építészként dolgozott az ezredéves kiállítás pavilonjain is.

Kadelka László, a Blaha Lujza téri Nemzeti utolsó ügyelője még emlékszik arra az alagútra, amely a színházat és a víztornyot összekötötte a körút alatt. Ezen keresztül vezettek a hidraulikus vezetékek. Talán még ma is megvan a járat, nyilván befalazva. A második világháborúban és 1956-ban is bújtattak itt veszélyben lévő embereket.

A negyvenhét méter magas toronyépület legtetején helyezkedett el a hatalmas, szegecselt víztartály, amely egy szűk folyosón körbejárható volt. Alatta a toronyszárban pedig a körlépcső, amely egy henger alakú magot ölelt körül. Ebben a magban futottak a le-föl menő vízcsövek - ahogy Turi Péter, az itt működő asztalosüzem egykori vezetője elmondta. A lépcsőmagban ma lift közlekedik, fent, a tartály helyén pedig tárgyalóterem található. Magát a tartályt szétvágták és eltávolították.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.