A Budai Vigadótól a Városmajorig

A modern magyar építészet egyik úttörője, a főváros több meghatározó jelentőségű egyházi építményének tervezője, Árkay Aladár páratlanul dinamikusan alakuló életművet hagyott hátra: művészete a historizmustól a XIX-XX. század fordulójának irányzatain át a modern építészetig ívelt. Korai, társtervezőként jegyzett művei a főváros eklektikus középületei közé tartoznak, 1900 utáni művei a lechneri szecesszió, illetve a nemzeti romantika irányzatát gazdagítják, a húszas évek közepétől pedig ott találjuk a kibontakozó progresszív építészet legjelentősebb alkotói között.

1868. február 1-jén született Temesváron, Árkay Sándor, a kiváló műlakatos iparművész fiaként. A család 1869-ben költözött Pestre, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé.

Fia, Árkay Aladár 1886-tól a Műegyetemen, emellett a Mintarajziskolában tanult (fiatal korában festőművészként is szerepelt a kiállításokon). Tanulmányait követően Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák színházépítők cégénél lett művezető, ebben a minőségben irányította Pesten a Nagymező utcai Somossy-orfeum építését. 1890-től Hauszmann Alajos mellett dolgozott a budavári munkálatokon, majd 1894-ben apósával, a Bécsből áttelepült Kallina Mór építésszel társult. Közreműködött a Honvédelmi Minisztérium volt budavári palotájának befejezésében is, Kallina és Árkay legfontosabb közös művének azonban a Corvin téren 1898-ban átadott Budai Vigadó tekinthető. Együtt tervezték a Szent Gellért-emlékmű építészeti részét is.

Árkay Aladár a XX. század első éveiben már önállóan dolgozott, eleinte Lechner Ödön szellemiségét, építészeti elveit követve. E periódus fő műve Babochay Hermann építési vállalkozó villája (1906), szecessziós villaépítészetünk egyik jelentős darabja, melyet már a húszas években gyökeresen átépítettek, megfosztva eredeti jellegétől és díszeitől (ma itt működik a jugoszláv nagykövetség). A villa egykori kovácsoltvas kerítését Árkay Sándor, az üvegmunkákat Róth Miksa, a bútorokat részben maga Árkay Aladár tervezte. Az építészet és az iparművészet mellett funerális munkákkal is foglalkozott: ő tervezte a 1910-ben elhunyt Árkay Sándor, valamint az 1913-ban meghalt Kallina Mór síremlékét.

1910-ig mindössze öt épületre kapott önálló megbízást, ekkor azonban egy egész villanegyedre. A Kis-Svábhegyen 1913-ig épült ki a bírák és ügyészek lakónegyede: harminchét családi ház, valamint az építtető Országos Bírói és Ügyészi Egyesület bérháza és internátusa. Budapest első szervezetten létesült, egységes építészeti képet mutató villanegyedének épületei egyedi alkotások, s Árkay minden terve figyelembe vette a beköltözők igényeit, ám ez a változatosság nem ment az egységes összkép rovására. Itt, az Alma utcában épült fel Árkay saját háza is.

A nemzeti romantika elsőként Kós Károly és köre által képviselt irányzata széles körben hatott a magyar építészetben, elsősorban szemlélete és forrásai, s kevésbé a konkrét stílusjegyek által. A hatás meghatározónak bizonyult a népiskola-építési programban, valamint a kor egységesen kiépült lakónegyedeinél. Árkay Aladár munkássága a budai villanegyed mellett az 1923-ban átadott első városmajori katolikus templom - a mai kistemplom - révén kapcsolódik a nemzeti romantikához.

Utóbbi alkotásával érkeztünk munkássága legfontosabb részterületéhez, a templomépítészethez. A modern magyar egyházi architektúrához vezető úton Árkay több munkája is jogosan nevezhető mérföldkőnek. Időben is, jelentőségét tekintve is első köztük a fasori református templom (1913), a pesti reformátusok második egyháza, melynek felépítését Laky Adolf ötvösművész adománya tette lehetővé. A templom, amely kívül-belül máig őrzi eredeti állapotát, Gerle János szavaival "a késő szecessziós építészet egyik csúcspontja, a századfordulós stílustörekvések és nemzetközi hatások szintetizáló összefoglalása". Árkay számos ihletforrása azonosítható, a kész mű azonban szuverén, máig hatásos alkotás lett - egy letűnt aranykor kivételes jelentőségű hagyatéka.

A fasori és az első városmajori templomot követő kulcsfontosságú műve vidéken áll, ám feltétlenül megemlítendő, mert szorosan kapcsolódik a fővárosi alkotásokhoz. Hazánk első modern templomáról, a győr-gyárvárosi katolikus templomról van szó (1929), amellyel Árkay elnyerte a Kisfaludy Társaság Greguss-díját, s melyet 1930-ban Genthon István "a háború utáni Magyarország egyetlen korszerű épületének" nevezett. A balatoni vörös kőből emelt csarnoktemplom a győri ágyúgyári kolónia (1917) központjában épült fel, amely a budapesti Wekerle-telep kisebb testvére, a nemzeti romantikához kapcsolódó, egységesen kiépült kertvárosi tisztviselő- és munkásnegyedek egyik legszebb hazai példája.

Szintén 1929-ben készült el a kőbányai lengyel kolónia Óhegy utcai temploma, s két évvel később adták át az ortodox keresztények Árkay tervezte ferencvárosi templomát. Az építész ekkor már utolsó alkotásán, a két világháború közti progresszív művészet valóságos jelképévé vált városmajori nagytemplomon dolgozott, eközben érte a halál 1932-ben, egy nappal 64. születésnapja után. A főváros majdani első modern templomának tervezését fia, Árkay Bertalan vette át, s fejezte be, így "Isten városmajori garázsa" - ahogyan egy korabeli konzervatív lap emlegette - kettejük közös alkotásának tekintendő. A csodálatra méltó templom, melynek a mai napig akadnak heves támadói, a kor fiatal, elsősorban római iskolás egyházművészeinek reprezentatív tárlata: a festményeket Aba Novák Vilmos és Molnár C. Pál, az apostolszobrokat Pátzay Pál, az üvegablakokat Árkay Bertalanné Sztehlo Lili, a keresztelőkápolna padlózatát pedig Kovács Margit készítette.

Árkay Aladár sírját a Farkasréti temetőben szintén "rómais", Pátzay Pál faragta Krisztus-alak jelöli, a budai sírkertben található jelentős műalkotások egyike. Az első városmajori templom mellett pedig 1933-ban fia tervei alapján emlékkút létesült a nagy templomépítő tiszteletére.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.