Orbán Viktor volt kormányfő mutatta be tegnap Mart Laar, Észtország kétszeres exminiszterelnöke Vissza a jövőbe című könyvét a Terror Házában.
Mart Laar: Vissza a jövőbe
A XX. Század Intézet gondozásában kiadott mű alcíme - Tíz év szabadság Közép-Európában - jelzi a tartalmat: az egyes országokban lezajlott rendszerváltozások leírását és a demokratikus átalakulás utáni problémák vázolását. Orbán utalt arra, hogy a politikus és történész Mart Laar jól megírt, ráadásul helyenként szellemes fordulatokkal és idézetekkel fűszerezett műve "fontos könyv", amely a nyugati országokban is segíthet megértetni a 80-90-es évek történéseit. Mindketten utaltak arra: nem véletlen, hogy a könyvbemutatónak a Terror Háza Múzeuma adott helyet. A két, a fiatal nemzedéket képviselő politikus között (első beiktatásakor 1992-ben Mart Laar volt 32 évesen Európa legfiatalabb miniszterelnöke) hosszabb ideje jó barátság alakult ki, részben hasonló nézeteik miatt, így például a kommunizmus bűneinek ostorozásáért. Orbán beismerte: egykor ifjú liberálisként még meglepődött Laar konzervativizmusán.
A könyvbemutató után a közös jövőről, az esedékes EU-tagságról, a még hátralévő kemény tárgyalásokról nyilatkozott lapunknak Mart Laar. Szerinte Magyarország - részben Orbán Viktor négyéves kormányzásának köszönhetően - a jelentkezők közül alighanem a legjobb felkészültségű. Ezért a mostani kormány kedvező helyzetben van, hogy a záró tárgyalások során kellő határozottsággal képviselhesse az ország érdekeit. Sok függ a tárgyalási keménységtől, noha kétségtelen, hogy az EU-ban valamennyi tagállam a saját érdekeit próbálja meg érvényesíteni.
Magyarország mellett Észtország is a jól felkészült jelentkezők sorába tartozik. A volt kormányfő szerint a még függőben lévő kérdésekből Tallinnak a tárgyalásokon sikerülhet egy-kettőt könnyen megoldani, másokért azonban keményen kell csatáznia még, s előfordulhat, hogy egyes pontok most nem is rendeződnek. A lényeg annak megértése, hogy a záró tárgyalásokkal nem ér véget a folyamat, legalább annyira fontos, hogy mi történik majd utána az EU-ban. "Felkészültnek kell lennünk a tagságra, s nem lesz közömbös, hogy miként ítélik majd meg tevékenységünket az unióban. A másik, tagként már majd minket is közvetlenül érintő kérdés, hogy maga az EU milyen irányba fejlődik, milyen reformok mellett dönt. Hogyan tudjuk érvényesíteni eközben a tizek közös érdekeit? Ehhez együttes munkára, rendszeres egyeztetésekre lesz szükség. Tehát a felvételünk után nem pihenhetünk meg a babérokon, éppen hogy ébresztőre lesz szükség".