Zsákfaluból tucatnyi van Borsod-Abaúj-Zemplénben, különösen a szlovák határhoz közel eső zempléni, csereháti vidékeken. Tipikusnak mondható a nyolcvan-lakosú csereháti Kány helyzete. A Rakaca, a Bódva és az országhatár háromszögében lévő falu Kassához feleannyira van, mint Miskolchoz. Vaszily György polgármester elmondta: a kányiak négyötöde nyugdíjas, a két óvodás és négy iskolás gyerek a körjegyzőség székhelyére, Krasznokvajdára jár, és orvos is ott rendel. Az utóbbi évek legjelentősebb beruházása az iskolásokat, időseket, betegeket szállító, gyógyszereket és létszükségleti cikkeket fuvarozó falugondnoki kocsi beszerzése volt - állami támogatás és hitel segítségével. A tervekben szerepel a temetők körbekerítése és egy szennyezett kút megtisztítása - ha össze tudják szedni pályázati pénzekhez a saját erőt.

Némileg jobb helyzetben van a Zemplén kúphegyei közé szorult körjegyzőségi székhely, Baskó. A falut kétszáznegyvenen lakják, jórészt nyugdíjasok, harminc körüli a tizennyolc évesnél fiatalabbak száma. Működik egy idős emberek számára létesített gondozási központ, az óvodásokat-iskolásokat pedig Abaújszántóra viszik, amit az önkormányzat fizet. Hegedűs Szilárd polgármester úgy fogalmaz: Baskón szinte minden felnőtt munkanélküli. Közhasznú foglalkoztatásban is csak hárman vehetnek részt, harminc-negyven ember él segélyen. Az utóbbi években - pályázati pénzek felhasznásával - játszóteret, sportpályát alakítottak ki, tanösvényt és kilátót építettek, felújították a ravatalozót. Fontos volna a csatornázás, de még csak a finanszírozási lehetőségek fölmérésénél tartanak. Ugyanakkor most is vannak elbírálás előtt álló pályázataik - az így elnyerhető pénzből építenék ki például a tájvédelmi körzetben - Mo-gyoróskával együttműködve - a kerékpárutat. Épül egy magánpanzió is - a vendégfogadástól sokat várnak az itteniek: szeretnék erősíteni Baskó üdülőfalu-jellegét.

A különleges természeti adottságú, sajátos ruszin kultúráját mindmáig őrző, alig négyszáz lakosú zempléni falu, Komlóska lakóinak is majdnem fele nyugdíjas, és csak hetvenöten vannak a tizennyolc évesnél fiatalabbak. Köteles László polgármester azt mondja: minden lehetséges pályázaton indulnak - de csak ha húsz százalék alatti az önrész. Hosszan sorolhatók Komlóska eredményei: természetvédelmi tanösvény, házi szociális gondozói hálózat, az új községházán kialakított teleház, kábeltévé, csatornarendszer. A következő feladat a gáz bevezetése lesz. A páratlan természeti és kulturális értékeket kínáló Komlóskán több önkormányzati és magán szálláshely várja a vendégeket. Gazdátlan porta gyakorlatilag nincs, ezért hamarosan építési telkeket alakítanak ki. A tervekben szerepel egy összekötő út megépítése, amivel tíz kilométerre csökkenne Komlóska és Sárospatak között a távolság.

A Heves megyei Szajla, a Mátra lábánál elterülő 670 lakosú kis község is a zsákfalvak közé tartozik. Vincze Imréné polgármester azt mondja: az ószajlai településrész régi házaival, gyönyörű fekvésével és csendjével a falusi turizmusra a legalkalmasabb - ebben látja a község megtartó erejét. Az itt élők még nem foglalkoznak vendéglátással, de a fiatalok számára ez az elfoglaltság jelentene megélhetést. A község határában víztározó létesítését tervezik. Ez a létesítmény további vonzerőt jelentene a kis falunak, mert alkalmas lesz vízi sportokra, partján pedig üdülőtelep épülhetne - közölte a polgármester.

A 165 lakosú Fenyőfő is a falusi turizmustól reméli fejlődését. Ez a település - öt nagyobb szomszédjával együtt - az idén vált el Veszprém megyétől és csatlakozott Győr-Moson-Sopronhoz. Lakóinak többsége idős ember, a tanulók Bakonyszentlászlóra járnak iskolába. A helybeliek jobbára az erdészetben dolgoznak, de a harminc év feletti, nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező nők nem tudnak elhelyezkedni a településen és környékén. Schüld Mária polgármester tájékoztatása szerint kitörési pontot jelenthet számukra is a turizmus fejlesztése: Fenyőfő környékén található Magyarország egyetlen ősfenyvese, közkedvelt kirándulóhelyeket kínál a turistáknak a Bakony. Az önkormányzatnak van egy 16 személyes vendégháza, amely szinte egész évben foglalt. Egy német vállalkozó panziót telepített a kisközségbe. A közelben lovaglási, sétakocsikázási lehetőségeket is teremtettek magyar vállalkozók.

Az aprófalvas szerkezetű Zala megyében összesen 67 zsáktelepülést tartanak nyilván - tudtuk meg Fendrik Gyula megyei főjegyzőtől. Az elmúlt években - a megyei területfejlesztési tanács, továbbá különböző központi pályázatok segítségével - átlagosan egy-két település elzártságát sikerült megszüntetni egy-egy új mellékút megépítésével.

A főjegyző tudósítónknak elmondta: a Zala Megyei Közútkezelő Kht. egy mellékút-fejlesztési terv keretében elkészítette 54 zalai zsáktelepülés összekötő útjainak magvalósíthatósági tanulmánytervét, ám a jelenlegi finanszírozási lehetőségek mellett akár több évtizedig is eltarthat, míg az összes zsákfalu elzártságát sikerül megszüntetni.

Déri Zoltán, a Zala Megyei Önkormányzat vezető főtanácsosa kérdésünkre azt mondta: a zsáktelepülések mindenféle alapellátás - oktatási, egészségügyi, közlekedési szolgáltatás - tekintetében jelentős hátrányban vannak más falvakkal szemben. Déri példaként említette, hogy a tömegközlekedést biztosító Zala Volán Rt.-vel minden zsáktelepülésnek külön szerződést kell kötnie, és az érintett önkormányzatoknak évente több tízezer forinttal kell támogatniuk a közlekedési céget, mivel annak jelentős veszteségeket okoz a zsákfalvak bekapcsolása a forgalomba.