Sokkal rosszabbul is járhatott volna a Prónayak acsai kastélya. Válhatott volna belőle téeszgépállomás, szociális otthon vagy akár osztálytermekké is felszabdalhatták volna tágas, levegős és meglepően világos termeit. Szerencsére nem így történt. Hála istennek a Magyar Néphadsereg foglalta le magának évtizedekre a barokk műemléket, raktárt rendezett be benne, és még a hathektáros parkot is zárt területté nyilvánította. Az épület persze lepusztult. Elvadult a kert is. De legalább megmenekültek; most, hogy új vagyonkezelőt talált a kincstár a műemlék számára, pénz kérdése csak a helyreállítás.
Az acsai Prónay-kastély apró titkai
Alighanem vár állt korábban azon a dombon, ahová Prónay Gábor 1735 és 1740 között felépíttette kastélyát. A helyszín ideális egy erősség számára: az egyik oldalon meredeken szakad le, a másikon lankás a domboldal, de minden irányba pompás a kilátás - már ha nem takarja el a dzsungelként burjánzó növényzet. Prónay barokk kastélyt emeltetett a vár helyére. Az egykori erődítményre nem is emlékeztet más, csak az új épület különleges, négy torony közé szorított formája. A tervező a kor elismert művésze volt: Giovanni Battista Carlone, akinek keze nyomát Eger barokk belvárosa is magán viseli.
Prónay Gábor két fia, László és az ifjabb Gábor 1782-ben annak rendje és módja szerint elnyerte a bárói címet. A kastélyt az ifjabb Gábor örökölte, aki a család hírnevét is igyekezett öregbíteni. A Szent István-rend lovagja volt, megválasztották a frissen alakult Magyar Tudományos Akadémia tagjává. Ő alapította meg a tizenötezer kötetes könyvtárat is.
A kastély sorsa is szerencsésen alakult, hiszen a család a birtokot hitbizománnyá alakította, amivel megakadályozta fölaprózódását. Az örökösök folyamatosan lakták és modernizálták az épületet. A XIX. században egy toldalékszárnyat - fürdőházat - csatoltak a kastélyhoz, a kertben gazdasági épületeket emeltek. 1860-ban nagyszabású munkálatok zajlottak, ekkor neobarokk stílusban teljesen felújították a főépületet. Később, az 1940-es években erre még egyszer sor került: akkor a komfortosítás, például a fürdőszobák modernizálása volt napirenden. A mindenkori Prónayak persze nemesi kötelmeikről sem feledkeztek meg. Ebben alighanem dr. Prónay Dezső járt az élen, aki a családi levéltár mellett a fegyvergyűjteményt is itt őriztette.
A háború előtt készült fényképek különleges szépségű épületet mutatnak. A kertet nagy gonddal összeválogatott növények díszítették, közöttük romantikus ösvények, műbarlangok, források voltak. Az épület barokk girlandjai fölött óratorony vonzotta a tekintetet. Odabent színpompás díszítőfestés borította a falakat. A szobák sarkában porcelánkályhák álltak, de látni a csillárokat és a gondosan kiválasztott bútorokat, festményeket is.
A második világháborús front többször is átment Acsán. A kastélyban hadikórházat rendeztek be, és semmi sem állhatta útját a pusztulásnak. A kertet bombatalálat érte, a könyvtár szlovák kódexgyűjteményét a katonák égették el. A berendezésből semmi sem maradt. Kétségtelen persze, hogy a kastély kiürülése nem jelent egyet a tárgyak megsemmisülésével. Az új vagyonkezelőnél például már jelentkeztek olyan kereskedők, akik eredeti Prónay-bútorokat kínáltak megvételre.
A negyvenes évek legvégén a honvédség foglalta el a kastélyt. Zárt területté nyilvánították, idővel pedig idetelepült Magyarország legnagyobb katonai gyógyszerraktára. A rendszerváltás után aztán újra fordult a kocka: a kastély gazdája a kincstár lett, amely tavaly pályázatot írt ki az épület és a park helyreállítására, hasznosítására. A vagyonkezelői jogot hatvanöt évre a Carol Ann Hontz Kineziológiai és Tanácsadó Kft. nyerte el. A társaság nemzetközi integrált oktatási és rekreációs központot kíván létrehozni Acsán: a különleges stresszoldó technikát tanító kineziológia mellett a Montessori-féle pedagógiai módszert oktatnák a birtokon.
A Prónay-kastély körül egyelőre nagy a csend. Magas a fű, helyenként elvadult fák és bokrok takarják a kilátást. A park bejáratát omladozó kőív jelöli, és a kastély falán is elég nagy foltokban hiányzik a vakolat. Ez utóbbi azonban nem a véletlen műve. Mint Lippényi Tivadar, a helyreállításban vezető szerepet játszó Innolt Kft. ügyvezető igazgatója mondja, a levert vakolat a falkutatás következménye. Odabent is jó néhány helyen látni, hogy a kórházi fehér alól elő-előbukkan a barokk falfestések zöldje, kékje, vöröse.
Szinte kísérteties egyébként, hogy ebben a kastélyban, amely kivételes módon megúszta az iskolává vagy gyermekotthonná alakítást, lépten-nyomon efféle feliratok olvashatók: porta, háló, étkező. Egy filmforgatás emlékei - tudom meg. A valódi funkcióra viszont nem utal más, mint a falon felejtett, stencilezett tűzvédelmi utasítás. 1988 márciusában fogalmazta a Magyar Néphadsereg tisztje.
Erősen lekopott, de szinte ép a parketta. Megmaradt sok porcelánkályha - igaz, másokat rémes modern darabokkal helyettesítettek -, viszonylag kevés az utólagos beépítés, a falon végigvezetett cső. Amerre csak néz az ember, látszik, hogy helyreállíthatók a falfestések, sőt még a nyílászárók, az ablakok spalettái is megmaradtak. Az emeletre vörös kőből faragott lépcsősor visz föl, szinte kínálja magát, hogy fölötte sokkarú csillárnak kellene függenie. A díszteremsor egészen különleges: a hajdani bálterem mennyezetén a béke jelképe látható olajággal és galambbal, a sarkokban a négy kontinens - Európa, Amerika, Ázsia és Afrika - szimbolikus figurái. (A mű készültekor még javában tartott Ausztrália fölfedezése.) Az innen nyíló egyik toronyszoba a báró pipázószobája volt. Fehér porcelánkandalló uralja a teret, de kétségtelenül az ide vezető sötét kis csigalépcső a legizgalmasabb látvány. A földszinti sarokszobában végződik; bárki észrevétlenül fölsurranhatott rajta.
A kastélyra amúgy is jellemzőek az apró rejtélyek. A megoldás talán abban a tényben rejlik, hogy az egyik Prónay hajdan lelkes szabadkőműves volt. A faluban sok szóbeszéd járja titkos alagutakról, elfalazott kamrákról. A dologban csak az a meglepő, hogy - mint Lippényi Tivadar mondja - a kutatások során valóban találtak egy alagutat, amely a kastélyból a környező dombok felé vezet.
A kastélyhoz ragasztott eklektikus toldaléképület szintén tartogat néhány meglepetést. Emeletén hatalmas, öntöttvas tűzhely fogad: ezt is megtartják, a pincében kialakítandó étkezőrészlegbe kerül. A földszinten viszont furcsa kamrát látni, a mennyezetére sűrű sorokban felszerelt kampók direkt borzongatóak. Állítólag a nehéz gúnyákat szárították rajtuk.
Öt év alatt nemcsak a kastély, hanem a kert és a gazdasági épületek felújítását is be lehet fejezni - mondja az amerikai Carol Ann Hontz, aki már több Montessori-óvodát is alapított Magyarországon. A milliárdos költség egy részét a cég maga fedezi, de hozzájárulásra számítanak az államtól, gazdasági társaságoktól és magánszemélyektől is. Terveik szerint a kineziológiai és tanárképző centrumnak helyet adó műemlék a nagyközönség elől sem lesz elzárva: a projektleírás szerint a helyreállított tereket tárlatvezetés keretében lehet majd megtekinteni.
Hontz asszony nagy lelkesedéssel mutatja a különféle termeket. Ő már látja, hol lesznek a tanulószobák, hová kerül a könyvtár, hol alakítanak ki apartmanokat, melyik lesz az ő irodája. Aztán ad egy zseblámpát, hogy menjünk föl a padlástérbe is. A barokk fedélszék valóban impozáns látvány. Középen, a félhomályban sötét tömeg sejlik föl. Az óratorony. Most még hiányzik belőle az óraszerkezet, de néhány éven belül, ha minden jól megy, életre kelnek a mutatók.
