Jól beszélni nehéz

Beszélni nehéz - mondta három évtizeddel ezelőtt Péchy Blanka, a nyelvművelő tevékenységéről is nevezetessé vált színész és előadóművész, aki könyvet is írt ezzel a címmel. Jól beszélni nehéz - mondják más nyelvművelők, nyelvészek, pedagógusok. - Én is így gondolom: jól beszélni nehéz - mondja Aradi Éva, a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója, Kazinczy-díjas magyar tanár.

Mindenesetre a korábbi anyanyelv-ápoló és -védő tevékenység részeként új mozgalom indult útjára az általános és középiskolákban Péchy Blanka kezdeményezésére: Beszélni nehéz!-körök jöttek létre országszerte, Egy időben több százan voltak, s még ma is vagy 120-ról tud a szakmai közvélemény.

A feladatok nem a nyelvhelyességi hibák kijavítását célozzák, hanem a beszéd technikájával foglalkoznak. A rádiónak kéthetente van egy tízperces műsora, amelyben Deme László nyelvészprofesszor a mozgalom aktuális eseményeiről szól, majd Kerekes Barnabás, a budapesti Baar-Madas gimnázium tanára értékeli az előző adásban elhangzott feladatok megoldását. Ezután színészek, bemondók által elmondott szövegek hangzanak el, amelyekben az értelmi hangsúly, hanglejtés, a dallamív, a szünetek helytelenül jelennek meg: a diákok feladata a helyes kiejtés meghatározása, a megfejtést a szöveg szokásos egységes jelölésével ellátva küldik el a rádióhoz.

- 1981 óta vezettem a kört az iskolában - mondja Aradi Éva. - A tanév elején végigjártam az osztályokat: akinek kedve van, jöjjön. Külön figyelmükbe ajánlottam a jogász, a színész és a pedagógus pályára készülőknek, hiszen számukra a nyilvánosság előtti helyes beszéd létszükséglet.

- 1993-ban lettem igazgató. Úgyis abbahagyja - mondta akkor Deme tanár úr, de nem hagytam abba. A munka nagyobbik felét szakkör keretében a kollégák végzik, de mert heti négy magyar órát tartok, az osztályomban beépítem a feladatokat a nyelvi tananyagba. A törékeny termetű, mosolygó szemű Aradi Éva Siklóson született, itt járt iskolába. Pécsett szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet, 1974 óta tanít abban a gimnáziumban, amelynek egykor a diákja volt. Nyelvi szakkört szervezett és színjátszó csoportot, versmondó és nyelvhelyességi versenyeken, a Disputa nevű vitaversenyeken részt vevő diákjai megyei és országos díjakat nyertek. Az utóbbi években felkészítő tanárok számára szervezett országos tanfolyamot. 1990-ben Kazinczy-díjat kapott nyelvművelő és anyanyelvápoló tevékenységéért, az idén szülővárosa Pro Urbe kitüntetéssel ismerte el munkáját.

- Egy kisváros kis gimnáziumában ugyanúgy el lehet érni országos eredményeket, ahogy egy nagyváros nagy hírű iskolájában - mondja Aradi Éva. - A siker ugyanis jószerével a tanártól függ. Ugyanúgy, ahogy a sportolás, a színház, az irodalom vagy a zene megszerettetése is. Szerencsére olyan testületben dolgozom, ahol ezt mindenki érzi, tudja.

A mai középiskolások beszédkultúrájáról úgy véli, hogy, stílusuk gyakran hányaveti, tiszteletlen, szókincsük leszűkült. A legmegdöbbentőbb a trágárságuk. Beszédtechnikai szempontból pedig hadarnak, motyognak, felkapják a mondat- és a szóvégeket. Akik viszont a Beszélni nehéz!-körökbe járnak, azok szebben, helyesebben beszélnek.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.