Az ítéleteket a szóbeli kihirdetést követően harminc napon belül írásba kell foglalni. Ezt mondja ki a törvény, s mint az Sándor Zsuzsának, a Fővárosi Bíróság szóvivőjének szavaiból kitűnik, ezt a bírók többnyire be is tartják. A Tocsik-ügyben és egy 46 vádlottas eljárásban ítélkező Kenéz Andrea bírónő - mint arról korábban beszámoltunk - azonban jelentősen túllépte a törvényben előírt határidőt. A Tocsik Márta és társai ellen indult büntetőperben idén márciusban hirdette ki az elsőfokú ítéletet, amelyet csak tegnap adott le írásban sokszorosításra. A 46 vádlottas eljárásban tavaly tavasszal hirdetett ítéletet, aminek azóta sincs írásos nyoma. Márpedig amíg egy elsőfokú ítéletet írásba nem foglalnak, addig az ügy másodfokra sem kerülhet, ahol aztán jogerősen lezárulhatna. - A késedelmek miatt a bírónő ellen hétfőn fegyelmi eljárást kezdeményezett Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke - tájékoztatott Sándor Zsuzsa.

A bíróság elnöke előbb a Tocsik-ügy késedelmes írásba foglalása kapcsán vizsgálódott, melynek végén megállapította: még az ilyen terjedelmes és bonyolult jogi megítélésű ügyben is túlzottan hosszú idő telt el az ítélet szóbeli kihirdetése és az írásba foglalása között. Noha a bírónő az ítélethirdetés után más ügyeket kezdett el tárgyalni, s az ítélkezési szünet alatt is dolgozott, késlekedése az erőfeszítései ellenére is kedvezőtlenül hat a bíróság megítélésére - állt a korábbi közleményben. Kiderült, nem ez az egyetlen eset. Lapunknak azt nyilatkozta egy 46 vádlottas büntetőper egyik vádlottja, hogy ügyükben tavaly márciusban hirdette ki Kenéz Andrea az elsőfokú ítéletet, amely azóta sincs írásba foglalva. Az elnök ezúttal is vizsgálatot indított.

A 46 vádlottas ügy ítéletének késedelmes írásba foglalásához az is hozzájárult, hogy a Tocsik-ügyben a bíróság elnöke soronkívüliséget rendelt el, amelyet többek között az indokolt, hogy megismételt eljárásról volt szó. A tárgyalás az igen terjedelmes anyag, a vádmódosítás és Tocsik Márta betegsége miatt elhúzódott, s mindez együtt felborította a bírónő korábbi ütemtervét és időbeosztását. A büntetőper befejezése után pedig Kenéz Andrea további 13 olyan ügyet tárgyalt - s közülük nyolcat már írásba is foglalt - amelyeket még a soronkívüliség elrendelése előtt tűzött ki. Mindennek ellenére azonban a bíróság elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett a bírónő ellen, mert a vezetői által megszabott határidőre nem foglalta írásba az ítéleteket. A bíróság elnöke a vizsgálat megállapításairól folyamatosan tájékoztatta Lomnici Zoltánt, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét - mondta Sándor Zsuzsa. Az OIT közleménye szerint Lomnici Zoltán a testület szeptember 11-i ülésének napirendjére tűzte a Tocsik Márta és társai ellen indított büntetőügyben kihirdetett ítélet késedelmes írásba foglalásának ügyét.

A törvény nem hiába szab szigorú határidőt arra, hogy a bírók írásba is rögzítsék az ítéleteket. Másodfokon ugyanis csak az írásba foglalt ítélet alapján tudják felülbírálni az elsőfokú ítéletet. A vádlottak pedig mindaddig büntetőeljárás hatálya alatt állnak, amíg ügyükben jogerős döntés nem születik. Ez pedig számtalan hátrányos következménnyel jár.

Papp Gábor ügyvéd elmondta: bizonyos bűncselekmények esetén már rögtön a büntetőeljárás elején bevonják a gyanúsított útlevelét, amit csak a jogerős ítélet után kaphat vissza. Több esetben előfordul az is, hogy lefoglalják vagy zár alá veszik a vádlottak lakását és egyéb értékeket, amelyeket szintén csak a jogerős ítélet után kaphatnak vissza, természetesen kedvező döntés esetén. Noha az ártatlanság vélelme mindenkit megillett, némely állami tulajdonú részvénytársaságnál csak akkor alkalmaznak valakit, ha vele szemben nem folyik büntetőeljárás. Az ügyvéd szerint a Római egyezmény rögzíti, hogy mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, s ahhoz, hogy ügyét ésszerű határidőn belül bírálják el. Ez akkor is sérül, ha az ítéleteket hosszú hónapokig nem foglalják írásba.