Az Őszikék és a versciklus "hordozója", a Kapcsos könyv a magyar irodalmi relikviák egyik legbecsesebb darabja, amelynek érdekfeszítő a története mind a papír alapú (analóg) megnyilvánulásaiban, mind - az utóbbi évek fejleményeként - a virtuális térben elérhető (digitális) megjelenési formáiban. Keresztury Dezső szerint a Gyulai Pál által még 1856-ban ajándékozott egyedi bőrkötésű, 179 oldalt tartalmazó, kulcsra zárható könyvecske eredetileg emlékalbum lett volna. Abban az időben felnőtt férfiak is írtak emléksorokat. Arany emlékkönyvet ugyan nem vezetett, bár emléksorokat ő is írt. Kerényi Ferenc A Kapcsos könyv regénye című műve szerint Arany örült a kis albumnak, és azon frissiben belemásolta a Szondi két apródját és hat másik versét. A következő években naplószerű bejegyzéseket tett az akadémiai főtitkári munkája kapcsán, lánya, Arany Juliska betegségéről és haláláról, valamint unokájáról, Szél Piroskáról.

1877 júliusa valódi határkő a Kapcsos könyv történetében: "Új folyam" felírással a tizedik laptól új verseket kezd írni - 1880. december 10-ig 56 verset ír a Kapcsos könyvbe. Arany első összkiadásában, az Arany János összes munkái című nyolckötetes, Ráth Mór által 1884-1885-ben kiadott műben az Őszikékből mindössze 15 vers került a válogatásba. Az Őszikék első teljes kiadását Arany László jelenteti meg 1888-ban. Arany László halála után özvegye a Kisfaludy Társaságnak ajándékozta a Kapcsos könyvet. 1930-ban Voinovich Géza kérte el, hogy készülő Arany-életrajzához forrásként felhasználja. Bár Budapest ostromakor a Voinovich-villa és vele Arany könyvtára elpusztult, a Kapcsos könyv megmenekült, és visszakerült a Kisfaludy Társasághoz. 1952-ben, amikor a Kisfaludy Társaságot föloszlatták, a Kapcsos könyv mai helyére, az Akadémiai Könyvtár kézirattárába került. A Kapcsos könyvnek - az Arany kézírását tartalmazó oldalaknak - három hasonmás kiadása volt eddig. 1962-ben Sőtér István szerkesztésében és utószavával, valamint Sáfrán Györgyi jegyzeteivel, 1977-ben és az azzal egyező 1982-es harmadik kiadásban Keresztury Dezső átfogó tanulmányával.

A fakszimile, a hasonmás kiadás nagyszerű találmány, hiszen ily módon a kiadási volumen függvényében rengeteg emberhez eljuthat a féltve, esetleg különleges védelmi körülmények között őrzött eredeti mű az eredetihez hasonlatos formában. A világháló, a web lehetőségei ezt messze túlszárnyalják. A virtuális tér és annak tartalmát gazdagító eszköz, a digitalizálás az elérést-megsokszorozódást szinte a végtelenbe tágítja. Gyakorlatilag egy böngészőprogram révén a világ másik végéről bárki betekinthet a hálón elérhető bármely kultúrkincs lapjai közé. 2001 karácsonyára készült el a Kapcsos könyv digitalizált változata, amely a magyar kulturális örökség digitalizálási projektjei közül az egyik legkiemelkedőbb összeállítás. Dr. Kokas Károly és Tóth Margit, a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának munkatársai pazar gazdagságú on-line kiállítást készítettek. A Kapcsos könyv honlapja elérhető az önkéntesek által épülő digitális gyűjtemény, a Magyar Elekronikus Könyvtár anyagában. Olvasható itt többek között Négyesy László Arany-életrajza; az Őszikék teljes anyaga Kerényi Ferenc szövegközlése alapján; láthatunk Arany-kéziratokat különböző léptékű nagyításban, ritka felvételeket (pl. az Arany ravatala az MTA előcsarnokában című fénykép digitalizált változatát). Megjeleníthetjük Zichy Mihály szuggesztív rajzait, illusztrációit a nagyballadákhoz a Ráth Mór által 1895-1898-ban kiadott híres szecessziós kötetek alapján. Az Őszikék-honlap megtalálható a következő címen.

 

Bánhegyi Zsolt
könyvtáros