Fél évszázada, 1952. július 8-án, nyolcvanöt éves korában halt meg Vidor Emil, legszínesebb építészegyéniségeink egyike. Virtuóz stiliszta volt, ahogy a nyelvekben, úgy az építészetben is: 16 nyelven olvasott és legalább annyi stílusirányzatban alkotott úttörő műveket.

Budapesti, müncheni és berlini tanulmányai után Ybl mellett kezdte szakmai gyakorlatát a lipótvárosi bazilikán. Mikor Oskar Marmorek bécsi építészt megbízták az Ezredéves Kiállítás mulatónegyede, Ősbudavára megtervezésével, Vidor Emilt vette fel itteni irodájába a részlettervek kidolgozására és a munka vezetésére. Marmorek Steiner Gábor bécsi szórakozónegyedének, a Práter területén felépített Velence-utánzatnak a tervezésével érdemelte ki a megbízatást, s a mai Vidám Park területén létesítette 85 ezer négyzetméteres, középkori házakból álló együttesét, közepén a szarajevói mecset másával.

Vidor 1896-ban nyitott irodát, a leggazdagabb körök tagjainak tervezett villákat és bérházakat. Ami nem pusztult el az 1900-as évek elején épített művei közül, sorra megújul az utóbbi években, minden jó szándék dacára, sajnos töredékesen. A Városligeti fasor 24. sz. alatti Egger-villa volt Budapesten az első ház, amelynek nemcsak díszítését, hanem teljes formálását áthatotta a francia Art Nouveau szelleme. Gondos felújításakor a lépcsőház faragott fa ruhatárát sikerült megmenteni a pusztulástól, a lakások Vidor tervezte berendezésének széthordott darabjai azonban pótolhatatlanok, a tetőre felkúszó bádogkutya sem került vissza helyére.

A kor jeles műgyűjtőjének, Bedő Bélának tervezte a Honvéd utca 3. számú házat. A Belváros egyedülálló szépségű homlokzata tavaly újult meg, de több elpusztult részletét nem rekonstruálták. Különösen fájó a két egykori üzletportál hiánya: Hochmann József műlakatos kovácsoltvas kapuja láttán elképzelhetjük, milyen izgalmasak lehettek. Ha a főváros és a kerület is jelentős összeggel támogat egy műemlék-felújítást, miért nem szabják feltételül a korhű állapot teljes visszaállítását, akár a pillanatnyi tulajdonosi érdekek ellenére is? Különleges kerámiaelemeinek egy része a német Jugendstilhez áll közel, a javítás helyett a hetvenes években kivert lépcsőházi ólomüveg ablakai (egy maradt mutatóban) saját műfajának ugyanúgy extravagáns remekei, mint az épület szinteltolásos alaprajzi rendszere.

A Zeneművészeti Egyetem most újítja fel az egykori Vidor-villát, melyet apja számára tervezett az építész, most az egyetem kollégiuma. A házban a kiterjedt rokonság világhírnévre szert tett tagja, az atomtudós Szilárd Leó töltötte fiatalságát. Itt viszonylag sok maradt együtt az építész tervezte berendezésből, képet adva az egykori iparművészeti kultúráról, amely joggal állítható párhuzamba Victor Horta kortárs brüsszeli enteriőrjeivel. Az udvari homlokzat fantasztikus faszerkezetei jóformán egész Európa formakincseit idézik, legkülönösebb a felső szint norvég fatemplomokra utaló világa.

A Liszt Ferenc tér 5. sz. után vajon sorra kerül-e a 2. sz. ház is, ahol az építész műterme volt, és amelyben Jaschik Álmos grafikusművész is dolgozott? Az ő kiemelkedő művészetpedagógiai tevékenységéről éppen néhány napja rendezett konferenciát a Magyar Nemzeti Galéria és Vidor fia is, aki a Jaschik-iskola tanítványa volt.

Vidor két nagy megbízója a Polgári Serfőzde és a Palatinus Építő Rt. Utóbbi a monarchia legnagyobb építési vállalkozói közé tartozó Grünwald és Schiffer cégé volt, a Lipót- és az Újlipótvárosban építették fel lakótömbjeiket. Az egyiket a Margit hídtól délre a második világháborús sérüléseiből a mai "Fehér Házként" építették át teljesen, másikuknak csak Honvéd utcai oldalán maradt kevés a fényképen jól látható, karakteres csempeburkolatból. Az északi oldalon sorra, sajnos egymástól függetlenül újulnak meg a ma is Palatinus-házak néven és jellegzetes saroktornyaikról ismert lakóházak, a kortárs finn nemzeti romantika közvetlen rokonai.

A Serfőzde számára készült Népszínház utcai sarokházon Dudits Andor hatalmas mozaikképe látható, patetikus megjelenítése révén egy Wagner-opera jelenetének gondolhatnánk, de csak sörgyári lovakat ábrázol. A sörgyár kőbányai telephelyein Vidor évtizedekig épített raktáraktól igazgatói lakig különféle épületeket. Többjükre a későszecesszió barokkal, klasszicizmussal kevert stílusa jellemző, de Vidor az első világháború előtt még a magyar népi építészet által ihletett irányzat javához tartozó villákat is tervezett a Rózsadombra, a Gellért-hegyre és Kőbányára. Az 1910-es Tószegi Freund-sír a korai magyar expresszionizmus kiemelkedő emléke. Funkcionalista periódusának legszebb alkotása pedig a Margit-szigeti ásványvízüzem íves vonalú, nyerstégla csarnoka, amelyet fiával együtt tervezett.

A nyilvánosság előtt keveset szerepelt, de az új stílust igaztalan vádaktól védő 1902-es írása a Magyar Hírlapban meglepően pontos megfogalmazása a jórészt még előtte álló stíluskorszak jellemzőinek.

A Magyar Építőművészek Szövetségének 1934-től elnöke volt, bár érdeklődése akkor már, a zene mellett, elsősorban az összehasonlító nyelvtudomány felé fordult.