Lovisek Chovanya Mária hűségét, ügyességét, szorgalmát és erkölcsiségét egyformán jónak minősítette 1889-ben első alkalmazója, Spacsil Márton új-zsolnai illetőségű kalauz, ám nem mulasztott el egy személyes megjegyzést is tenni a pályakezdő cselédlány szolgálati könyvében. Mint írta, a tizenhat éves leány jó munkaerő ugyan, "csak nem igen nyájas".

A vágbesztercei szolgabírói hivatal által kiállított cselédkönyvből persze az is kiderül, hogy Lovisek Chovanya Mária középtermetű, kerekded arcú, barna szemű, gesztenyeszín hajú, ép fogú és rendes orrú, római katolikus leány volt, akinek egyetlen különös ismertetőjeleként azt jegyezték föl, hogy himlő ellen be volt oltva. Saját kezű aláírását viszont hiába is keressük az okiratban: így aztán kétséges, hogy el tudta-e olvasni, mi áll "a cseléd és gazda közötti viszonyt szabályozó 1876-ki XIII. törvényczikkely" 118 paragrafusában, amelyet 16 sűrűn szedett oldalon illesztettek be a cselédkönyvébe.

Pedig fontos volt tudnia, hiszen a jogszabály nemcsak arról rendelkezett, hogy a megkérdőjelezhető hűség és az erkölcstelen magaviselet, valamint az "undorító vagy ragályos nyavalya" kizáró ok lehet a foglalkoztatás tekintetében, hanem arról is, hogy ha a gazda tudta és jóváhagyása nélkül az engedett időn túl gyakran kimaradt volna, 2 forinttól 16 forintig terjedő bírsággal lett volna sújtható. Nem beszélve arról, hogy ha valakit éjszakára be akart volna fogadni: az ezért járó, akár 24 forintra rúgó büntetés szörnyű summának tűnhetett az Új-Zsolnán kapott havi 3 forinthoz képest.

Lovisek Chovanya Mária két és fél hónapig szolgált a kalauznál, aztán átszerződött Kelemen József levelezőhöz, ahol havi 4 forintért dolgozott 1890 augusztusáig. Akkor viszont a főváros felé vette az irányt: tán eddigre nyájasság dolgában is változott, hiszen elsőként Spacsil Nándor rákospalotai szerelő vette magához. Nála hét hónapot töltött, s mivel a szerelő úgy nyilatkozott, "a magaviselete az egész időn nagyon jó volt", és mindenesként másoknak is ajánlotta, 1891. február 27-én a cselédlány beköltözött Pestre. Lang Mária volt az első állomás: egy hónap, 6 forint és jó minősítés volt a mérleg, majd jött Róth Gergelyné magánzó két hónapra, havi 5 forintért. Miután innen egészségesen elbocsáttatott, Mária életébe végre beköszöntött az állandóság. Mint mädchen für alles, 7 forint havi fizetségért öt teljes évre egy osztrák asszony szolgálatába szegődött.

Mikor elhagyta Budapestet, a várost félmillióan lakták, és minden tíz lakosból egy - összesen 43 053 fő - háztartási alkalmazott volt; túlnyomó többségük hozzá hasonló, vidékről jött "bevándorló". Mikor 1896. június 5-én visszatért, már csaknem 700 ezer lakosa volt a városnak, nem beszélve arról a temérdek emberről, akiket a millenniumi ünnepségsorozat és a kiállítás csábított Budapestre. Lovisek Chovanya Máriának - így olvasható ki legalábbis a cselédkönyvéből - jutott csaknem egy hét szabadság ebben a mesés forgatagban. Hogy mit látott belőle? Talán a budavári koronázótemplomban három napra közszemlére tett koronát és a koronázási jelvényeket. Vagy a június 6-án megrendezett dunai úszóversenyt, és az ugyanakkor megnyitott baromfi- és ebkiállítást. Lehet, hogy másnap megpillantotta a kerékpárverseny résztvevőit, vagy pedig 8-án állt ott a tömegben, amikor hódoló díszmenet indult a király köszöntésére. Talán az új Parlamentnél bámészkodott, amikor az alsó- és felsőház tagjai díszülésre gyülekeztek, vagy kiment a Ligetbe, hogy benézzen némelyik pavilonba, és elámuljon a mutatványosok kunsztjain.

Persze meglehet, hogy mindebből semmire sem jutott ideje, mert mindvégig cupringerek kegyét kereste, hogy újabb állást találjon. Egy biztos: június 11-én beállt dr. Krejcsi Rezső kereskedelmi és iparkamarai segédtitkárhoz a Toldy Ferenc utcába, és ekkortól - a havi 10 forint bér ellenében - be kellett érnie a szokásos heti egy kimenővel. Csaknem két teljes évig szolgált Budán, akkor a segédtitkár beírta a cselédkönyvbe, hogy hűsége, ügyessége, szorgalma jó, és erkölcsös is.

Lovisek Chovanya Mária többet nem helyezkedett el. Már huszonöt éves volt: remélem, férjhez ment./p>