-A rettegés, a rémület és a röhögés szavak jutottak eszembe, amikor nemrég egy rádiós műsorban ön a Szálasi-rezsim úgynevezett országépítési irodájáról beszélt. Ha jól tudom, ön müncheni kutatásai során jutott az erről szóló értékes dokumentumok fénymásolataihoz.

-A szakirodalomból lehetetett már tudni, hogy ezek az okmányok megvannak. A nyilas kormányszervek menekülése közben irataik is Németországba kerültek. Az iratok később az amerikaiakhoz jutottak, akik ezeket lefilmezték. Egy részük visszakerült Magyarországra, valamikor a hatvanas-hetvenes évek fordulóján. A müncheni anyag létéről egy német nyelvű monográfiból értesültem, amely a nyilaskeresztes mozgalommal foglalkozik. Azért is érdekeltek az iratok, mert szinte semmit nem tudunk arról, hogy kik is vezették a Nyilaskeresztes Pártot. Szálasi figurája ugyanis csaknem mindenkit háttérbe szorított. Így viszont nem tudjuk megmagyarázni, hogy a párt miért kapott kilencszázezer szavazatot a választásokon.

-Hogy nézett ki az a bizonyos hungarista munkaállam, amelyről a müncheni dokumentumokból tudunk? Mihez lehetne hasonlítani, hogy valamelyest fogalmunk legyen róla?

-Nagymértékben hasonlít a hadikommunizmushoz, de mondhatnám azt is, hogy a kambodzsai vörös khmer rendszerrel is rokon. A kommunizmus végcélja az állam lebontása, de ehhez az út a totális állam kiépítésén keresztül vezet. A hadikommunizmus az az irányítási forma, amelyben az egyén az állam tulajdona. Míg a hadikommunizmusban a párt a legfontosabb szerv, addig a nyilasoknál az állam a legfelsőbb szentség, amelynek a lelke, a motorja a párt. A párt nem volt annyira misztifikálva, mint a kommunisták esetében.

-A nyilas munkaállam behatol a család sejtjeibe?

-Méghozzá olyan elképesztő mértékben, hogy a nyilas elképzelések szerint az állam megszabhatja: ki kivel házasodhat, illetve az állam felbonthatja a házasságot, ha abból négy éven belül nem születik gyerek.

-Ilyen szigor még a náci Németországban sem volt.

-A nyilas elképzelés jóval túlment azon, hogy "nem zsidó zsidóval nem köthet házasságot". Ha például valaki meddő volt, akkor az a nyilas munkaállamban csak meddővel házasodhatott volna. A nemzetiszocializmusban nem vetődött fel, hogy ilyen szinten bele lehet szólni a magánéletbe. A nyilas elképzelés szerint a házasság felbontható akkor is, ha a családfő könnyelmű életmódot folytat.

-És ki dönti el, hogy a családfő életvitele mennyire kicsapongó vagy ledér? Netán a házastárs feljelenti a másikat, vagy a bíróság hoz végzést?

-Nem, hanem egy erre külön kijelölt kormányzati szerv dönt a kérdésben. A nyilas házassági törvény nemcsak a házassággal foglalkozik, hanem a háztartással is. Vagyis megszabja azt, hogy ki az, aki önálló háztartást vezethet.

-És ki az, aki nem jogosult az ilyesmire?

-Például az nem jogosult rá, aki nem házastársi viszonyban él.

-A "szinglikkel" mit akartak tenni a nyilasok? Hulljon a férgese?

-Nem, hanem ők állami intézetekben nyertek volna elhelyezést. Tulajdonképpen munkásszálláson laktak volna, addig, amíg meg nem házasodnak.

-Addig, amíg "meg nem javulnak", ők "átnevelésben" részesülnek?

-Nem. A nyilas munkaállam lényege, hogy a nemzet biológiai erejét minél inkább fokozni kell. Ezt a születési szám növelésével kívánták volna elérni, és ezért mindenkit házasságra kellett volna biztatni. Olyan adórendszert kívántak kidolgozni, amely a négy gyermek alatti családokat bünteti, az ezen felülieket jutalmazza. A munkásszálló intézménye szintén azt a célt szolgálta volna, hogy innen a fiatalok minél hamarabb a házasságba meneküljenek, hiszen a katonai, félig otthontalan életmódnál még egy rossz házasság is jobb lehet.

-Egyfajta kívánatos családmodellt preferált a nyilas munkaállam?

-A négy gyerek vállalására nyilván senkit sem lehetett kötelezni, de a nyilas munkaállam jóval felülmúlta a Ratkó-korszakot.

-Az ötvenes évek elején láthatóak országszerte azok a plakátok, amelyek szerint "lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség"...

-Csakugyan sok az áthallás a két éra között. Főként, ha azt vesszük, hogy a nyilas munkaállam kidolgozói között sokaknak szélsőbaloldali előéletük volt. Még tovább megyek: az egykori hungarista szakértők egy része szerepet vállalt az 1945 utáni kommunista Magyarország felépítésében. A nyilasok számára a legfontosabb a biológiai erő megteremtetése volt. Többi magyar társához képest Szálasi annyiban reálpolitikus volt, hogy a Kárpát-medencei magyarság helyzetét nem történelmi érdemekből vezette le. Azt mondta, hogy nincsenek történelmi jogok: ahol magyarok laknak, az a terület a magyaroké, ahol nem ők élnek, az nem az övék. A nyilas munkaállam vagy a Kárpát-Duna nagyhaza úgy nézett volna ki, hogy minden népcsoportnak autonóm területe lett volna. Ilyen messzire egyetlen magyar politikus sem ment el. A Kárpát-Duna nagyhaza hat "részföldre" oszlott volna. Külsőre egy svájci kantonális rendszerre hasonlított volna a nyilas államszervezet, amelyben az összes népcsoport elkülönített életet élt volna.

-Vagyis nincs keveredés.

-Nincs "átjárás", és csak egyszer lehet optálni, azaz szabadon népet, identitást választani, és persze nincs asszimiláció. Szálasi ugyanis azt mondta: minden baj forrása a Kárpát-medencében, hogy az erősebb asszimilálja a gyengébbet. A dolog ott válik rémessé, hogy a népcsoport vezetése kényúrként uralkodhatott alattvalói felett. Ha a biológiai szaporodással a magyarok száma ötször nagyobb mértékben nő, mint a románoké, akkor asszimiláció nélkül is megoldódik a Kárpát-medencei probléma, gondolták a nyilasok. Ők abból indultak ki, hogy Magyarországon már az 1910-es évektől nem elég magas a születések száma. Ezzel egyébként a népi írók is sokat foglalkoztak a két háború között.

-Térjünk vissza még a nyilasok házasságjogi törvénytervezetére.

-Ebben az szerepelt, hogy az állam döntheti el: egy házaspár megtarthatja-e a gyereket vagy sem. Az állam dönthet arról is, ki házasodhat és ki nem. Az állam választhatja el a házasfeleket, például abban az esetben, ha a családtagok erkölcstelen életet élnek. Akkor is el lehet őket választani egymástól, ha rosszul gazdálkodnak vagy "pazarolnak".

-Ilyen sem a náci, sem az olasz diktatúrában nem létezett.

-Sőt, a hungarista munkaállamban élő családfő köteles volt felajánlani a születendő gyermeket egy hungarista hivatalnak. Ennek hungarista birodalmi otthon volt a neve, és ez dönthetett volna arról, hogy a gyerek intézetbe kerüljön vagy sem, illetve, hogy egyáltalán életben maradjon-e.

-Amiről eddig beszéltünk, egy olyasféle törvényjavaslat volt, amelyet végül is nem szavazott meg a nyilas parlament?

-Nem tudni, hogy mi volt ennek a törvényjavaslatnak a pontos sorsa, mert csak a szövege maradt fenn. A törvényjavaslatot egyébként Kőfaragó-Gyelnik Vilmos egyetemi tanár, az országépítési iroda vezetője jegyezte. Semmi okunk sincs azt feltételezni, hogy ők ezt ne terjesztették volna a parlament elé. A törvényhozás 1944 októberéből akadozva működött, és nem tudni arról, hogy az ilyen törvényeket megszavazták volna. Azt viszont tudjuk, épp a Münchenben olvasott dokumentumokból, hogy a nyilas vezetés teljes egésze gyakorlatilag egyetértett az előbb említett törvényjavaslattal.

-Sokan azt feltételezik, hogy a nyilasoknak nem volt úgynevezett elit értelmisége. Ön szerint ez a kép is hamis?

-Sajnos ez a kép egyáltalán nem állja meg a helyét. Az értelmiségiek közül nem kevesen voltak azok, akik rokonszenveztek a nyilas eszmékkel. A nyilas hatalomátvétel után egyébként minden minisztériumban is működött külön nyilas pártmegbízott is, vagyis mindenhova delegálták a saját emberüket. A németek számára épp ez volt a nyilaspártnak az értéke. Ők voltak ugyanis az egyetlen politikai erő, amely 1944 végén még viszonylag széles tömegbázissal rendelkezett. A nyilasok bázisát tehát nem csupán a házmesterek jelentették. Tudjuk persze azt is, hogy tagságuk zömében proli volt. A nyilas értelmiségi elitről nem nagyon szoktunk beszélni. Egyik alakjuk Rajk Endre, Rajk László testvére volt. Rajk Endre a nyilaspárt fő gazdasági megbízottjaként dolgozott, és megkapta a hűséggyűrűt is, amely csak a Szálasi köré tömörült legszűkebb körnek járt. Rajk Endre abszolút kiválasztott volt, aki kiürítési kormánybiztos és államtitkár is volt 1944-ben, majd eltűnt. A nyilas értelmiségi elithez tartozott még a közgazdász Matolcsy Mátyás, a közigazgatási szakember Magyary Zoltán és Csikós-Nagy Béla is, aki 1945 után részt vállalt az ország gazdasági-pénzügyi talpra állításában, a stabil forint megteremtésében.

-Münchenben kutatván ön talált olyan dokumentumokat is, amelyek a nyilas felsőoktatás megszervezésével foglalkoztak.

-Rábukkantam a hungarista birodalmi egyetem terveire. Ennek az egyetemnek Szálasi-vár lett volna a neve. Nehéz eldönteni, hogy ez az egész rossz vicc volt-e, avagy komolyan kell-e vennünk. Arányaiban ez az intézmény olyasmi lett volna, mint a moszkvai Lomonoszov Egyetem, sőt még az épület típusa is hasonló lett volna. A Szálasi Egyetem Budaörsön a Csíki-hegyek tetejére épült volna. Huszonötezren tanulhattak és oktathattak volna benne, és az egyetem mellé még három múzeumot is felhúztak volna. Az egyetem mellett egy 100 hektáros gyülekezőteret kívántak létesíteni, föld alatti garázsokkal és mindenféle egyéb berendezéssel. E mellett létre akarták hozni a hungarista állami vezérkari egyetemet is, amelyen a hallgatók a legfelsőbb vezetés fortélyait sajátíthatták volna el. A Münchenben olvasott dokumentumok foglalkoznak az egyetemhez vezető utakkal, de azzal is, hogy miből építették volna fel magát az egyetemet. Ez az egész épületegyüttes a hungarista hatalom egyfajta kultikus helye lett volna. Az egyetem előtt és alatt teraszosan ki kellett volna építeni a hegyet, és a teraszokon a különböző vallások áldozati oltárait helyezték volna el. A párkány közepén lett volna egy előugró, monumentális nyilaskereszttel díszített rész, ahonnan Szálasi beszélhetett volna a nemzetgyűléshez. Az egyetemet a magyar természettudományi közösség tudományi és művészeti múzeuma vette volna körül. Vagyis ez az országnak és a fővárosnak is egy központi helye lett volna a Csíki-hegyek tetején.

-A nyilas "gondolatok" között fontos helyet kapott a fajegészségügy és a fajhigiénia.

-Ezen a téren a nyilasok a legradikálisabb és legembertelenebb elképzeléseket vallották magukénak. A már idézett Kőfaragó-Gyelnik Vilmos szerint azok az egyedek, akik szellemi fogyatékosok - "elpusztítandók", de a megerőszakolt nők gyerekeit is "ki kell irtani".

Ungváry Krisztián

1969-benszületett Budapesten.

1995-benvégzett az ELTE német-történelem szakán.

1995-bentörténelemtanári diplomát szerzett.

1995-1998 között történelem PhD. ösztöndíjas az ELTE BTK-n.

2001-tőlaz 1956-os Forradalom Dokumentációs és Kutató Intézeténél az MTA ösztöndíjasa.