Írtuk már, hogy bő héttel a Fidesz agyonhallgatott megalakulása után, 1988. április 8-án este a televízióban és a rádióban elhangzott az MTI közleménye, hogy: egyetemi hallgatók és fiatal értelmiségiek egy csoportja törvényellenes szervezet létrehozását kezdeményezte, ezért az arra illetékes rendőri szervek figyelmeztették Andrási Miklós dunaújvárosi, Orbán Viktor szolnoki, valamint Csaba Iván, Kövér László és Rácz András budapesti lakosokat. A nevezetteket felhívták tevékenységük abbahagyására. A hírt a másnapi lapok közül egyedül a Magyar Hírlap kommentálta. Az alakuló ülést összekeverve a sajtótájékoztatóval, azt írták: a konferenciáról még aznap este tudósít a BBC és a Szabad Európa Rádió, méghozzá pontosan olyan műfaji elrendezésben, ahogyan ott, abban az eszpreszszóban ezt célszerűnek ítélték.

Kérjenek elnézést!

A sajtótájékoztató rendezésében Orbán Viktor a Pörge fedőnevű célszemély segítségét kérte. Pörgének - a BM III/III-as osztályán ezen a néven számon tartott Haraszti Miklósnak is szerepe volt abban, hogy a Fidesz megalakulásáról, a sajtótájékoztatóról értesítették az egész magyar tömegkommunikációt, a jelentősebb nyugati hírügynökségek és újságok tudósítóit, sőt a budapesti követségeket is. A tájékoztatón a szóvivők hangsúlyozták, hogy a BBC-től, a SZER-től a tények kommentár nélküli közlését kérték, mert el kívánják kerülni, hogy a magyar hivatalos szervek reakciósnak, vagy ellenzékinek minősítsék a szövetséget. Ez nem sikerült. (A tájékoztatóra a napilapok, így a Magyar Hírlap sem küldte el tudósítóját.) Az MH-cikk szerint a résztvevők országos szervezetet alapítottak, talányos programmal és sűrű hivatkozással az alkotmányra. Készül az egyesülési törvény, mégis áthágják a jogszabályokat.

A 37 Fidesz-alapító közül legalább 9 egyetemi hallgatóként kötődött a joghoz, s a szervezet fészke a Ménesi úti jogász szakkollégium volt: a Fidesz joghézagra szerveződött (l. keretes írásunkat). A rendőri figyelmeztetésről szóló közlemény megjelenése után Szájer mondta ki először, hogy helyreigazítást kell kérni!

- A rendőrségi figyelmeztetéstől és a közleményektől felháborodtam - idézi fel Szájer József. - A javaslatot, hogy az MTI-től és a Magyar Hírlaptól helyreigazítást kérünk, első összejövetelünkön döntöttük el.

Április 9-én jelent meg a Magyar Hírlap kommentárja, és másnap a Kisrabló étteremben tartotta első összejövetelét a FIDESZ (hosszú ideig ők végig nagybetűvel írták a nevüket - a szerző). A III/III első híradása szerint a találkozón hatvanan voltak, két nap múlva a hmb. (titkos - eredetileg talán hálózati - megbízott jelölése), tehát a hmb. azt jelentette, hogy az étteremben 80-100 fő zsúfolódott össze. (A hmb.-t az ajtóban feltartóztatták, de mivel közölte, hogy az ellenzékiek kedvelt helyén, a Rakpart Klubban hívták meg, beengedték. Fodor Gábor kérte, mutatkozzon be, majd később elmondta a hmb.-nek, hogy bár náluk 35 év a korhatár, őt felveszik pártoló tagnak, mivel a szervezésben szükségük van pedagógusokra.)

Egy pillanat: mivel a Történeti Hivatal az iratfeldolgozásban csak most jutott el a Fidesz korai történetével foglalkozó aktákig, ezek néhány hete kutathatók. A belügy idézett napi operatív információ jelentései (NOIJ), és más források, emlékek előkerülése miatt most, de később is vissza-visszatérünk a már megírt események újabb részleteire, ha árnyaltabbá tudjuk tenni 1988 fordulatait.

A jogászok gyorsak voltak, eltökéltek. Szájer József egy nap alatt megírta a Jogi kommentár egy közleményhez című röplapot, ezt sokszorosították (!), és a Kisrablóban a résztvevőknek kiosztották (majd terjesztették is). A röplapban már szerepeltek a helyreigazítási kérelem főbb érvei. A FIDESZ - szemben az MTI-közlemény állításával - nem törvényellenes. A csoport nem csupán egy »szervezet létrehozását kezdeményezte«, hanem március 30-án, az alkotmány alapján létre is hozta a Fiatal Demokraták Szövetségét, mint országos ifjúsági tömegszervezetet. Az alkotmány 65. §-a biztosítja az egyesülési jogot. Az egyesülés alkotmányos jogával kapcsolatos részletszabályozás... nem vonatkozik [a] társadalmi szervezetek szervezésére. A FIDESZ alkotmányos és törvényes státusa azonos más hasonló, korábban létrejött politikai-társadalmi tömegszervezetekével - és példaként említik a Partizánszövetséget, a KISZ-t, sőt az MSZMP-t is.

A Kisrablóban - legalábbis az NOIJ szerint - Orbán Viktor jelenthette be, hogy helyreigazítást kérnek. Következő találkozójukon azt mondta: innentől kezdődik a Fidesz országos karrierje, később pedig a kommunista hatalomgyakorlás logikátlan lépésének nevezte a Magyar Hírlap cikkét. Szájer József: Faramuci a Magyar Hírlapnak az az érvelése, hogy létrehoztak egy kvázi gittegyletet, sűrű hivatkozással az alkotmányra. Mintha az alkotmány nem alaptörvény lenne, aminek ki kell sugároznia minden irányba (mindkettő a Civil technikák című 1988-as Fekete doboz-filmből).

- Szájer elemében volt, nagyon élvezte ezt a jogi játszmát - említi a szervezkedés egyik elindítója, Diczházi Bertalan, aki a radikálisnak tartott Fidesz alapító okiratát már nem írta alá.

A Kisrablóban történtekről szóló III/III-as jelentések ellentmondásosak. (Az ügynökök hallomások alapján, nem egy esetben hetet-havat összehordanak.) Az egyik jelentés szerint Németh Zsolt javaslatára olyan nyilatkozatról is határoztak (amit tudomásunk szerint végül talán meg sem fogalmaztak - a szerző), hogy tudomásul veszik bármilyen döntés születik [a Fidesz sorsáról], de nem vállalnak felelősséget azért, ha a jövőben a fiatalok körében földalatti szervezetek alakulnak. A vita során a radikális megfogalmazást szorgalmazók kerültek többségbe, elvetve azt az álláspontot, hogy lehetőséget kell biztosítani a hatalomnak a téves tájékoztatás miatti hibás döntés korrigálására. A hmb. azt jelentette, hogy a rendőrségi figyelmeztetés után: a fő kérdés az volt, hogy a Fidesz megszüntesse, felfüggessze, vagy óvatosan folytassa munkáját. A záróráig nem jutottak megegyezésre. Felvetődött, hogy a továbbiakban nem nevezik meg képviselőiket, hogy ne legyenek felelősségre vonható személyek. A hmb. szerint a Rakpart Klub tagsága politikailag érettebb, kiforrottabb, a Fidesz egyelőre bizonytalan és zavaros célokért küzd.

A FIDESZ jogi képviseletére a Közgyűlés által felhatalmazott dr. Szájer József és dr. Fodor Gábor jegyezte az 1988. április 14-én feladott helyreigazítási kérelmet (amit saját kezűleg csak Szájer írt alá). Kérték, hogy a Magyar Hírlap közölje: Lapunk 1988. április 9-i számának negyedik oldalán »Rendőrségi figyelmeztetés« cím alatt szereplő cikke több helytelen, a tényeknek nem megfelelő állítást és értékelést tartalmaz. Ezért az érintettek szíves elnézését kérjük. S a röplap jogi érvei mellett - érthetően - bőségesen idézik a Fidesz alapító nyilatkozatát, így a szöveg jóval hosszabb a szószátyár kommentárnál is. Az alapítók nem sértették, nem is sérthették meg a cikk által idézett egyesületi jogszabály rendelkezéseit, szervezetük ugyanis nem egyesület. A cikk következetesen, de helytelenül programnak nevezi a szervezet alapító nyilatkozatát. Azt is írták a szervezőkről, hogy új Magyarországot kívánnak építeni - nem tudni természetesen, hogy milyen Magyarországot, s kinek a megbízásából, pedig a nyilatkozat leszögezi: a Fidesz tevékenységében egy olyan új Magyarország felépítésének igényéből indul ki, amelyben... a magán-, az önkormányzati és az állami tulajdon arányait a gazdasági racionalitás szabályozza; amelyben a demokrácia szabályainak megfelelően az egyéni és csoportérdekek szabad szerveződésen alapuló képviseletet nyernek... Az indoklással befejezett kérelem szerint az MTI-közlemény alkalmas a Fidesz lejáratására, a téves információk mind a szövetség, mind pedig annak tagjai érdekeit, személyhez fűződő jogait sértik.

A kérelemben kijelölték a dőlt betűvel közlendő szöveget, és a kiemelt szavakat is. Idézték a cikkből, hogy »a szervezet alapítói »nem értenek egyet az MSZMP és ifjúsági szervezete azon politikájával, amely csak hosszabb távon látja megvalósíthatónak a társadalom előtt álló problémák megoldását«. A nyilatkozat semmi ilyet nem tartalmaz - írják. Csakhogy ez a kitétel elhangzott a sajtótájékoztatón, legalábbis a III/III napi jelentésében ugyanez a megfogalmazás szerepel! Elgondolkodtató, hogy a titkosszolgálati értesülést a kormánylapnak számító Magyar Hírlapnak játszották át, és nem a jóval nagyobb példányszámú pártlapnak, a Népszabadságnak. Ez feltételez valamiféle forgatókönyvet, és azt is, hogy kerülni akarták a nagyobb (nemzetközi?) visszhangot. Lehet, hogy április 22-én azért hívatták be az ötöket az ügyészségre is, hogy ráébredjenek: jobb, ha nem ugrálnak holmi helyreigazítással.

NOIJ, április 13.: Kövér László Pörge fn. célszemély közvetítésével tájékoztatta Krassó Györgyöt (Magyar Október Tájékoztatószolgálat, London), Karacs Imrét (The Independent) és a The Economist egyik munkatársát a Fidesz céljairól, a vele szemben foganatosított intézkedésről, és hogy sajtópert indítanak. (Vagyis Kövér előre tudta, hogy nem helyreigazítás, hanem per lesz.)

Ezekben a napokban néhány külföldi lap még mindig foglalkozott a közelgő pártértekezlet előtti magyarországi bekeményítéssel: a négy rendszerbíráló párttag kizárásával, és alkalmasint a fideszesek megdorgálásával is. Április 12-én a The Independentben Karacs Imre - hivatkozva Kövér László nekik adott nyilatkozatára -, azt írta: alig tíz nappal megalakulása után kivívta az állam haragját az a szervezet, amely - 1956 óta - elsőként intézett kihívást a párt monopóliuma ellen. Beszámolt a rendőri figyelmeztetésről, idézte a Magyar Hírlapot, végül Kövér László szavait is, miszerint alapító nyilatkozatukból világosan kitűnik a szervezet elkötelezettsége a szocializmus mellett.

Forgatás a WC-ben

A helyreigazítás közlésére nyolc napot ad a törvény. Kövér sejtése beigazolódott: sem az MTI, sem a lap nem is válaszolt a kérelmükre. Ha a Fidesz-alapítók következetesek akartak maradni, ha meg akarták mutatni, hogy nem ijedtek meg, sajtópert el kellett indítaniuk. A Fideszt Szájer és Fodor képviselte, az ötöket dr. Dornbach Alajos. Orbánék már az idézéskor felkerestek két ügyvédet is, de azok nem vállalták, hogy az idézésre velük együtt elmenjenek (NOIJ).

- Fodor Gábor apja kollégám volt Gyöngyösön, a jogász szakkollégiumot a Soros-alapítvány - ahol én voltam a jogtanácsos -, állandóan támogatta, évek óta ismertük egymást, így természetes volt, hogy engem kerestek meg, kértek fel a jogi képviseletre - mondja dr. Dornbach. - A rendőrségi idézéssel kapcsolatban szóba sem került, hogy velük menjek. Ahogy Demszkyt elkísértem a rendőrségre, elmentem volna velük is, de a fiúk felkészültek voltak. A helyreigazítási ügyben Szájer majdnem kész beadvánnyal jött. Az alapállás az volt, amit a Beszélő-kör az 1970-es évek végétől vallott: tegyünk úgy, mintha a jogaink természetesek lennének. Mivel helyreigazítási perben minden tényállítás bizonyítása a sajtóra hárul, az volt a véleményük, hogy ezt a pert nem lehet elbukni, akkor sem, ha az ügyet Madarász Vladimírné, a Fővárosi Bíróság párttitkára tárgyalja.

A keresetben (május 11.) már leírták, ha a helyreigazítás terjedelme miatt az nem teljesíthető, az MTI közölje: tévesen állította, hogy törvényellenes szervezet létrehozását kezdeményezték.

1988. május 12. Az Akadémia egyik osztályülésén Szamel Lajos elmondta, hogy az alkotmány, jogi garanciák nélkül deklarálja a szabadságjogokat, s a közösségi szabadságjogoknak határozatlan jogfogalmakkal állít korlátokat az alaptörvény. (Magyar Hírlap)

Szájer József (Fidesz-nagygyűlés, 1988. május 14., Jurta Színház, Civil technikák - az előbeszédet szerkesztettük): egyéves oxfordi kutatómunkám alapján sem táplálok semmiféle illúziót azzal kapcsolatban, hogy a jogszabályt nem politikailag kívánja értelmezni egy adott államhatalom. Próbaperről van szó... [afelől], hogy a szabadságjogok tágításának milyen lehetőségei vannak. Nem arról van szó, hogy a Fidesz törvényes vagy törvényellenes... de feltehetően közvetve mindenképpen sor kerül ezeknek a kérdéseknek a boncolgatására. A Nyüzsgő fedőnevű célszemély, azaz Miszlivetz Ferenc szerint a jogi kar professzorai a sajtóperre biztatják a szervezőket, amit próbapernek tekintenek. NOIJ, április 18.)

A Fekete doboz útban a május 18-i sajtóperre, az utcán is forgatott (Civil technikák):

Szájer József: Mondjuk, hogy nyerünk, és az állami véleménynyilvánítás ellenére első ízben a jog győz. A másik lehetőség, hogy a rendszer leköpi a saját jogszabályát. Ez sem utolsó élmény.

Fodor Gábor: Még arra is van esély, hogy nem szóltak a bíróságnak, a bírói függetlenséget nem sértették meg, és valami pozitív eredmény születik.

- Határozottan emlékszem a tárgyalás napjára - idézi fel Elbert Márta. - Először Dornbach irodája előtt forgattunk, aztán mentünk a bíróságra útközben is forgatva, de a tárgyalást betették egy akkora terembe, ahová csak húszan-harmincan fértek be, és vagy százan kiszorultunk. A kamera persze be akart menni, de közölték, hogy nincs hely, mire valaki a hallgatóságból felajánlotta, hogy ő kijön, de a bírónő kijelentette, hogy erről szó sem lehet, ezért kényszerültünk a szünetben, a vécében forgatni. Mi a színész Gera Zoltánnal, meg a többiekkel a folyosón vártuk az ítéletet, és megérkezett Demszky: Megjelent a Beszélő, tessék a Beszélő! - ajánlotta a tiltott lapot. Gerával rosszul lettünk a röhögéstől, ettől a szürreális helyzettől. Ennyire kézzelfogható volt már a lazulás.

- Nem a Fővárosi Bíróság párttitkárára osztották ki a Fidesz perét, hiszen húsz éven át minden sajtópert Madarászné tárgyalt a fővárosnál, és mindig ugyanebben a teremben - állítja dr. H. jogtanácsos. - A filmezésről nem tudok. Ha a bírónőtől engedélyt kértek volna a forgatásra, biztos, hogy megkérdezi a peres felek képviselőit, hogy beleegyeznek-e, és csak azután dönt.

- Ma az a természetes, hogy nyilvános tárgyaláson bemehet a tárgyalóterembe egy forgatócsoport is - mondja Fodor Gábor. - 1988-ban nem ez volt a helyzet, de a részleteket nem ismerem.

- Nem tudom, ki tiltotta meg a forgatást - mondja dr. Dornbach -, talán a teremőrök.

Tárgyalási szünet (Civil technikák): A Fővárosi Bíróság mosdójában vagyunk, ugyanis nem kaptunk engedélyt a képrögzítésre.

Molnár Péter: negyvened-ötvened magammal kiszorultam a tárgyalóteremből. Az ajtóban álló két úriember azt mondta, ekkora teremben szoktunk tárgyalni.

Fodor: A Magyar Távirati Iroda azzal védekezik, hogy ő csak közvetítő: a rendőrség adott neki egy közleményt, neki nincs joga azt felülvizsgálnia. Csakhogy a rendőrség nem közölheti, hogy X. Y. gyilkos, hanem csak azt, hogy emberöléssel gyanúsítják. A mi esetünkben maximum csak azt mondhatták volna, hogy a rendőrség szerint törvényellenes a szervezet, és nem azt a tényállítást, hogy törvényellenes. Ezért mondom, hogy gyenge lábakon áll a védekezés.

A tárgyaláson a Magyar Népköztársaság hírügynöksége kijelentette: neki a hivatalos közlemény kétségbevonására lehetősége nincsen. A Magyar Hírlap képviselője védekezése: A kommentár véleménynyilvánítás, értékítélet, amely sajtó-helyreigazítás tárgya nem lehet. Mindketten kérték, hogy a bíróság hívja fel a Fideszt jogalanyisága és perképessége igazolására.

A bíróság megállapította, hogy az MTI a 10/1986. IM-BM. számú együttes rendelet szerint nem jogosult a rendőrségi közlemény felülbírálatára. A Magyar Hírlap pedig az MTI-hírhez... fűzött kommentárt, amely tényeket nem állított. A felperesek maguk sem vitatták... hogy velük szemben a rendőrhatóság figyelmeztetést alkalmazott, vagyis az MTI híre nem állított valótlan tényt.

A bíróság a pert a Pp. 157. § a/ pontja alapján... [a Fideszre vonatkozóan] megszüntette, mert... nincs perbeli jogképessége. Jogképessége annak van, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek, és kötelezettségek terhelhetnek. A Fideszre nem érvényes a Ptk. 57. § /1/-ja, mert az az alkotmányosan előírt szervezetekre vonatkozik! A bíróságnak a kereset elbírálásánál nem a tudományos vagy politikai vitákból kell kiindulnia, hanem a hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmaznia. A Fővárosi Bíróság elutasította az öt felperes keresetét, a Fidesz esetében pedig megszüntette a pert, s kötelezte a felpereseket 400-400 forint perköltség megfizetésére.

Magyar Október Tájékoztatószolgálat (MOT) - London, 1988. május 18.: A bíróság... a Fideszt el sem fogadta perképes jogi személynek. A tárgyalás szünetében a fiatal demokraták szervezetük dokumentumait tartalmazó, tájékoztató füzetet osztottak szét a hallgatók között.

Tárgyalás utáni nyilatkozatok (Civil technikák):

Dornbach Alajos: Az a logikai csúsztatás az ítélet alapja, hogy a tényállítások véleményállítások.

Molnár Péter: a mi jogi érveink az alkotmányon és a Ptk-án alapulnak, a bíróság az indoklásában pedig egy IM-BM-rendeletre hivatkozott. Lehet, hogy ez csak nekem tűnik botrányosnak.

Orbán Viktor: Az első: a bíróság nem mondta ki, hogy a Fidesz jogellenes lenne... Ha mi valóban el akarjuk érni, hogy a bíróság a jogszabály szövege szerint értelmezze a jogszabályokat... akkor nekünk erőt kell felmutatni. Ma Magyarországon nincsen más lehetőség jogaink érvényesítésére és kiküzdésére, csak az, hogy minél nagyobb erőt mutatunk föl.

Fodor Gábor: Amikor a bírónő jött befele, és ott beszélt az emberekhez, olyan kedvesen mosolygott és olyan joviális volt, hogy összesúgtunk, no, úgy látszik, elveszítettük.

NOIJ, 1988. május 20.: Orbán kijelentette: Bebizonyosodott, hogy valóban független a magyar bíróság: a jogtól független.

- Két évtizedes bírósági vezetői múlttal bizton állítom, hogy senki nem szólt le sem Madarásznénak, sem Imreh Katalinnak, hogy el kell utasítaniuk a Fidesz keresetét - állítja a névtelenséget kérő nyugdíjas bíró. - Ha cinikus lennék, azt mondanám, ennyire ők azért nem voltak fontosak. Fodorék politikai kérdést akartak sajtó-helyreigazítási eljárással eldöntetni. Ez nem ment, és ma sem megy, bár nehéz összehasonlítani a mai helyzetet az 1988-assal. Az ítéleteket a törvény, és a bírók tudása határozta meg. A bíró jogot és nem igazságot szolgáltat. Vezető kollégáimmal együtt azt vallottuk: a bíróé a felelősség, az ő neve van az ítélet alá írva. Tudjuk, milyen volt a jogrend, a korszellem. De a bírák túlnyomó többsége, hozzám hasonlóan úgy vonult több évtized után nyugdíjba, hogy pályafutása alatt sosem mondták meg neki, milyen ítéletet hozzon.

Ne tépjék le!

NOIJ, június 10.: Az ELTE jogi kar hirdetőtáblájára kirakták a Fidesz-sajtóper ítéletét, valamint Jogi kommentár egy (még) nem jogerős ítélethez című 6 oldalas anyagokat, s ráírták: Figyelem, ezúton kérjük a rektort, a rendészeket és a rendőröket, hogy a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében elhelyezett Fidesz-dokumentumokat ne tépjék le. Fidesz jogászcsoport.

Az újabb (Szájer) röplap szerint a bíróság félreértelmezte... a hivatkozott rendelkezéseket... sőt, még a logika alapvető szabályai ellen is vétett. Az MTI-re is érvényes a sajtótörvény, miszerint: A sajtóban közölt tájékoztatás nem sértheti... az állampolgárok és jogi személyek jogait. A bíróság által említett IM-BM együttes rendelet is kiemeli... a tájékoztatás nem sértheti az ártatlanság vélelmét és az állampolgárok személyhez fűződő jogait. S a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi állásfoglalása szintén kimondja: Az olyan sajtóközlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely... átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét. A rendőrség egyébként sem szóban, sem írásban nem jelölte meg, hogy milyen jogszabály alapján tekinti törvényellenesnek a szervezetet.

A Magyar Hírlap cikkével kapcsolatban: a PK 12. állásfoglalás II. pontja azt is kimondja, hogy »sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni... valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni... összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni. Mi másnak tekinthető, mint a... tények hamis csoportosításának a FIDESZ BBC-vel és SZER-rel való állítólagos kapcsolatainak felemlegetése, az MSZMP és a KISZ politikájával való állítólagos nézeteltérés hangsúlyozása?

Az NOIJ szerint dr. Dornbach Alajos formális helyreigazításban is kiegyezne, ha a bíróság jogi személyként ismerné el a Fideszt. Az ügyvéd külföldi útja miatt halasztani kívánt, de a Legfelsőbb Bíróság 1988. július 11-én megtárgyalta a Fidesz és szervezői fellebbezését.

- A sajtópert másodfokon én vittem - idézte fel dr. Éliás Sára ügyvéd. - Sokan eljöttek, bár csak a helyszínen tudtuk meg, hogy nyilvános lesz a tárgyalás. Derültséget keltett, amikor idéztem a Magyar Hírlap cikkének harmadik bekezdését, ami e szavakkal kezdődött: Ami most már a tényeket illeti... Állítólag a perbeszédről hírt adott a BBC. Olyasmit mondtam, ha a bíróság kikerüli az érdemi kérdéseket, abból az állampolgárok azt a következtetést vonhatják le, hogy a törvények kijátszhatók, s ha a jog nem működik, azzal az anarchiának ágyaznak meg. Kínos volt, hogy a bírók egyike tanította a fiúkat.

MOT - London, 1988. július 11.: A tárgyaláson dr. Kövér László... elfogadhatatlannak nevezte azt az álláspontot, hogy semmilyen jogsérelem nem érte volna őt, jóllehet a tömegtájékoztató eszközök törvényellenes cselekmény elkövetésével vádolták. Dr. Fodor Gábor rámutatott az elsőfokú ítélet ténybeli tévedéseire és egymásnak ellentmondó rendelkezéseire, így arra, hogy míg a Fideszt nem ismerte el jogi személynek, mégis perköltség megfizetésére kötelezte. Dr. Fodor alig egy éve végezte el a jogi egyetemet, és a reformokról hangoztatott szavaknak és az egyetemen oktatott tananyagnak ellentmondó, megdöbbentő tapasztalatnak nevezte az elsőfokú tárgyaláson történteket.

- Viktorék citoyen módon, fejlett politikai öntudatról és ítélőképességről tettek tanúbizonyságot - mondja Hamecz István, alapító tag. - A rendszer olyan állapotban volt, hogy nem mertek egyértelműen fellépni a Fideszszel szemben.

A négy nappal később hirdetett ítélet lényegében jóváhagyta a Fővárosi Bíróság döntését. Bár a dr. Imreh Katalin vezette tanács (dr. Tersztyánszky Ödön és dr. Völgyessy Lászlóné) elismerte, hiányzik a társadalmi szervek, szervezetek elismerésének jogi szabályozása. A Fidesz jogképességének vizsgálatára olyan időben kerül sor, amikor a magyar társadalomban jelentős folyamatok indultak meg... Az egyesülési jogról szóló törvény tervezetének előkészítése, politikai, társadalmi, jogi-szakmai vitája folyik. Ez azonban nem változtat azon az általános jogelven, hogy a jogvitákat csak... a jogvita elbírálásakor hatályban levő jogszabályok alapján lehet elbírálni.

A felperesek igénye... annak megállapítására irányult, hogy az általuk létrehozott szervezet nem törvényellenes... Sajtó-helyreigazítási perben azonban ilyen igény nem érvényesíthető. A rendőrségi figyelmeztetés alapjául szolgáló felperesi magatartás és a rendőrségi eljárás felülbírálata... nem sajtó-helyreigazítási per tárgya. A sajtóközleményben kifejtett értékítélet helytálló vagy téves voltának a megítélése olyan politikai vita tárgya lehet, aminek eldöntése nem tartozik a sajtó-helyreigazítási eljárásra. Tévedett az I. fokú bíróság, amikor a perbeli jogképességgel nem rendelkező VI. r. felperest is kötelezte perköltség megfizetésére, ezért az erre vonatkozó rendelkezést mellőzte.

- Az ítélet megkerülte a lényeget, hogy törvényellenes-e a szervezkedés - mondja dr. Dornbach Alajos. - Nem hiszem, hogy a perköltséget befizették, a pár száz forint végrehajtását sem az MTI, sem a Magyar Hírlap nem kérte.

MOT - London, 1988. július 15.: A fideszesek törvényességi óvással kívánnak élni az ítélet ellen. Tevékenységüket azonban tovább folytatják... hiszen végül is nem történt más, mint amit sejteni lehetett. Hacsak az nem, hogy amikor ma délelőtt 11 óra tájban elhagyták a bíróság épületét, kapualjakban álló és állami rendszámú autókból kiszálló ismeretlen, sötét ruhás emberek fényképek sorozatát készítették róluk. NOIJ, július 18.: Ítélethirdetés után mintegy 30 fő az épület előtt megvitatta a történteket, az ítéletet nevetségesnek tartották. Latolgatták, hogy esetleg fellebbezzenek-e a Minisztertanácshoz (?). A beszélgetéseket Pesty László, a BBS munkatársa videóra rögzítette. A helyszínen árusították Konrád György Az állami ember és a cenzúra című írását, és öntapadós Fidesz-matricákat illetve belépési íveket osztogattak.

A Civil technikák című film:

Orbán Viktor: Végignéztem a bírókat, a három közül, egyetlenegy sem mert rám nézni... tudom, hogy úriember ilyet nem tesz, a pofájukba bámultam. Egy embertől elvárható, hogyha valami döntést hoz, akkor minimum szembenéz azokkal, akikre ez a döntés vonatkozik. Ezek nem voltak erre képesek, hogy belenézzenek a pofámba.

Fodor Gábor: Ne vigyük el a dolgokat odáig, hogy az utca diktáljon, véres dolgok történjenek, mert benne van a helyzetben. Az, hogy a Fidesz megalakult, és más ilyen szervezetek alakultak, azt jelenti, hogy mi nem ezt akarjuk, mi nem erre játszunk. Van bennünk tárgyalókészség, kompromisszumkészség és a törvények és az alkotmány alapján kívánunk egyezkedni, és nyomást gyakorolni a hatalomra, nem úgy, hogy keményebb eszközökhöz nyúlunk. Csak hát az ilyen típusú magatartást elnyomják. Ez óhatatlanul a szélsőséges motivációkat erősíti.

Orbán Viktor: Az a politikai rendszer, amelyik nem hajlandó a társadalom szerveződő erőivel tárgyalni, az csak önmagának tehet szemrehányást, amikor rálőnek. (Ez a film utolsó mondata.)

- Nem érzem ellentmondásosnak azt, hogy huszonhat évesen az utcával fenyegetőztem - mondja most Fodor Gábor. - Akkoriban kezdtük ezt a műfajt tapasztalgatni, és a merevséggel, bornírtsággal szemben ilyen keményen, harciasan léptünk fel.

Pünkösti Árpád

Mire alapították 1988-ban a Fideszt?

Alkotmány 65. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az egyesülési jogot. Az egyesülési jogot törvény szabályozza.

(2) A szocializmus rendének és vívmányainak védelmére, a szocialista építőmunkában és a közéletben való fokozott részvételre, a kulturális nevelőmunka kiszélesítésére, a nép jogainak és kötelességeinek megvalósítására, a nemzetközi szolidaritás ápolására a dolgozók tömegszervezeteket és tömegmozgalmakat hozhatnak létre.

A Polgári Törvénykönyv: 57. § (1) Az állampolgároknak alkotmányosan elismert politikai szervezetei, szakszervezetei, női és ifjúsági, valamint egyéb társadalmi szervezeti jogi személyek.

A CIKKBEN SZEREPLŐ FIDESZ-ALAPÍTÓK: Fodor Gábor, nevelőtanár - parlamenti képviselő, SZDSZ. Hamecz István, egyetemi hallgató - az MNB főosztályvezető-helyettese. Szájer József, tanársegéd - a Fidesz frakcióvezetője.

MÁSOK: Elbert Márta - a Fekete Doboz alapító szerkesztője. Diczházi Bertalan - a Növekedéskutató Intézet kutatási igazgatója. Dr. Dornbach Alajos - ügyvéd. Dr. Éliás Sára - ügyvéd.