Hétszer írtunk már a szakkollégiumi és klubmozgalmi ifjak mozgolódásáról, a Fidesz - a radikális ifjúsági szövetség - és a rendszerváltozás, valamint főszereplőinek első tétova lépéseiről (Népszabadság, 1998. december 24., 1999. március 13., június 12. és szeptember 11., 2000. január 8., március 13., május 13.).

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1988. május 3-i ülésén a Fidesz alakulásáról Fejti György kb-titkár azt állította: a háttérben Miszlivecz, Gadó, Kis, tehát a kemény polgári ellenzék néhány masszív tanácsadó tagja húzódik meg. Utólag hozzátette, hogy jól időzített lépés volt a Fidesz létrehozása az 1988-as pártértekezlet előtt: az akkori ellenzék vezérkara, Kis Jánossal az élen a politikai hatalom tűrőképességét próbálta tesztelni ezzel. (Népszabadság, 2000. március 13.)

Összeesküvés lett volna?

A vád már május elsején megfogalmazódott. Fejti a Városligetben közölte: a fideszesekről ugyan hajlandó jó szándékot feltételezni, de azokról, akik mögöttük állnak, kevésbé. Kövér László Richter Anna interjúkötetében (1990!) elmondta, még jóhiszemű emberek is feltették a kérdést, milyen szerepet játszott a demokratikus ellenzék a Fidesz megalakulásában. Kövér szerint dróton rángatott báboknak tartják őket, ami egy infantilizált társadalom gondolkodásmódjára vall.

Fejti állítását a hatalom számos intézménye, ismeretanyaga, talán a titkosszolgálat információi is alátámasztották, Kövér László totális visszautasítását pedig az önállóságra kényes, harmincéves, kezdő politikus sértettsége is fűtheti. Ha ezek alapján valószínűbbnek tűnik is, hogy a hatalom oldalán az igazság, a tapasztalat óvatosságra int.

A Fideszt 1988. március 30-án alapítják. Előző nap nyílt meg Budapesten az első magyarországi McDonald's étterem. Fontosabb, hogy két héttel korábban jelent meg a felhívás a Szabad Kezdeményezések Hálózata megalakítására. (Lásd a mellékelt dokumentumot.) A spiritusz rektor Kis János volt, a radikális szöveget Göncz Árpád írta. A felhívás többpártrendszert követelt katonai, politikai és gazdasági egyenjogúságot a Szovjetunióval stb. Az alakuló új szervezetekről azt írják: kívánatos, hogy az önszerveződés valamennyi rétegre átterjedjen, illetve hogy az új csoportok megőrizzék önállóságukat, és sokféleségük intézményes pluralizmussá fejlődjék. A Hálózat előkészítő megbeszélésein részt vett Kövér László és Orbán Viktor is, aláírásuk ott van a felhívás első 44 aláírója, az SZDSZ elődjének alapítói között.

- Nyolc letartóztatással végződő márciusi 15-i tüntetésünk és a Hálózat felhívása után alakult a Fidesz - mondja Haraszti Miklós. - Abban tehát igaza van Fejtinek, hogy akkori önmaguknál erősebb hátterük volt. De nem adtunk megbízást senkinek: a Fidesz létrehozása Orbánék saját ötlete és saját műve, egyszerre radikális és óvatos üzenetével, hogy a szervezet a KISZ ellenfele. E nemzedéki balhé minden döntését ők hozták, magától értetődő taktika, a régi ellenzéki copyright alapján, cinkos egyetértésben, hiszen évek óta együttműködtünk a kelet-nyugati dialógusban, meg ki tudja, mi mindenben. A Hálózat aktív tagjaként alakultak, a szolidaritás elköteleződés volt köztünk. Deutsch felkérésére nemcsak barátként, hanem a Hálózat sajtószakembereként, a kemény mag tagjaként szerveztem a Fidesz első sajtótájékoztatóját. Biztos, hogy Orbán és Kis János között szóba került, mire készül a szakkollégista csapat, ennél biztosabb, hogy János semmire nem utasította őt vagy őket. Szóba se jöhetett a győzködés, mert nem volt rá szükség. Orbán és társai megértették, hogy itt az idő a nyílt provokációra.

- Mi nem Kis Jánoson, hanem Michniken nőttünk fel! - legyint Fejti és Haraszti fejtegetésére is a bibósok egyik tanára, korai szellemi vezére. Ám ez olyasmi, mintha Grósz Károly azt mondta volna: ő nem Kádártól, hanem kizárólag Gorbacsovtól tanult.

A politikai folklór számon tartja, hogy Orbán Viktor 1989-ben azt nyilatkozta a HVG-ben, hogy Stumpf Istvánnal vitatkozott, Kis Jánostól tanult, és Fodor Gábor volt a barátja. Ám a cikkben (augusztus 26.) nem szerepel Kis János neve. Róla Kéri László interjúkötetében beszél: A Századvégnek köszönhetem, hogy ismerem Szabó Miklós, Kis János, Bogár László, Bilecz, Gadó György gondolkodásmódját. A folyóirat 1985-ben indult, de Orbánt Miszlivetz csak 1987 novemberében, a kelet-nyugat találkozó szünetében mutatta be Kis Jánosnak. (Kisnek arra a kérdésére, hogy miért vállalkoznak egy tudományos szempontból nem érdekes, de politikailag kockázatos konferencia megszervezésére, Orbán állítólag azt válaszolta: János, azért, mert azt szeretném, hogy mindenki szóhoz jusson.)

Orbán és Kövér nagyon rossz véleménnyel volt az egyetemről. A szakkollégiumban külön egyetemet hoztunk létre magunknak - mondja OV Richter Anna kötetében. Elsősorban Fellegi Tamástól tanult, s rajta keresztül a lengyel értelmiségiektől: az 1980-81-es Szolidaritás példáján nevelkedtünk. Gyakran kértem Kovács Andrástól tanácsot. És rajta keresztül kezdtem az ellenzékhez kötődni. OV a Fidesz szervezéséről elmondta Kérinek, hogy 85 volt a szakkollégiumi mozgalomnak a csúcspontja, hogy a monori találkozó egy hónappal korábban volt, mint a szakkollégisták szarvasi tábora, s Szarvas nélkül nincsen Fidesz. 1988-ban OV igazából csak két nappal az alakulás előtt kapcsolódott be a szervezésbe: leültünk Lacival, és megegyeztünk, hogy nem kell itt tökörészni, szándéknyilatkozat, meg egyebek. Akkortól kezdve villanyozódtam bele. Akkor éreztem meg, hogy itt a nagy tett pillanata... Át lehet törni a politikai intézményi monopóliumot. Tudtuk, hogy nem 40 emberről van, volt szó. De hogy ebből mi lesz, akkor fel sem merült bennem. Ha megcsináljuk, és egy hétig élve marad, akkor meg kell csinálni. Van, aki úgy tudja, Kis Jánosnak egyetlen megjegyzése volt: messze nem értett egyet azzal, hogyha betiltják a szervezetet, akkor abbahagyják.

Wéber Attila írja (A Fidesz-jelenség, Napvilág Kiadó): Míg a demokratikus ellenzék elsősorban arra a konfliktusra alapozta a működését, amely egyfelől az alkotmányos elvek, másfelől a hatályos törvények és a Magyarország által elfogadott nemzetközi szerződések között fennállt, a szakkollégiumok és társadalomismereti körök azt vallották: mindent szabad, ami nem tilos. De mintha ez ugyanaz lenne, csak más szavakkal.

OV (Kérinek): Kis Jánosék szövegét (Társadalmi szerződés, 1987) úgy lehet összegezni, hogy Kádárnak mennie kell, a mi programunk meg azt mondta, hogy a rendszernek mennie kell. Azonban ez a frappáns mondat 1994-ben, az SZDSZ-szel történő sokadik és végleges (?) szakítás után született. Eredetileg a Fidesz mintha a Hazafias Népfront burjánzásaként indult volna: Demokratikus Szocialista Ifjúsági Szövetség (DSZISZ) alakítására szólt a javaslat. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy a Pozsgay-féle Népfront, vagy a KISZ reformapparatcsikjai próbálták meg létrehozni a fiatal korosztály pártját (az ötletgazda Diczházi, és az alapító Kövér is Pozsgayhoz kötődött). Nem hamisabb ez sem, mint a fanatikusok terminológiájából vagy a botránytörténészektől kölcsönzött összeesküvésvád. Csakhogy a különféle mozgalmakat, egyesületeket, az alternatív szakszervezeteket a társadalmi igény hívta életre. A Fidesz akkor is létrejött volna, ha nincs Hálózat, ha nincs a háttérben Miszlivecz, Gadó, Kis - bármilyen jelentős szerepük volt is a társadalmi átalakulásban. (Azért nélkülük talán másképp festett volna.)

Kövér László: Ebben az időben zajlott a TDDSZ megalakulása, mely körül hol magasra csaptak a botrányhullámok, hol elültek. A példa és az ötlet talán onnan is jött. OV (Kérinek): A Fidesz történetét sokan tudatosan végiggondolt lépésről lépésre megtervezett folyamatnak gondolják. De ez távol áll az igazságtól. Szinte hihetetlen, hogy milyen sok apró esetlegességből és véletlenből állt össze a történet - a Hálózat felhívásában megfogalmazott, általuk is elfogadott tág keretben.

Indul a nyomozás

1988. május 3-án a politikai bizottság úgy határozott, hogy a Fidesz szervezőivel szemben a törvényes előírások szerint járjanak el. Még aznap értesíthették erről a Legfőbb Ügyészséget, s Nyíri Sándor helyettes főügyész - dr. Pócsi Lajos jelenlétében - már másnap utasította Bócz Endrét és Kovács Attilát, hogy rendeljék el a nyomozást. Nyíri azt is közölte, hogy erről a politikai bizottság foglalt állást (nem a bűnüldöző hajlam buzog benne).

- 1988-ban fővárosi főügyészhelyettes voltam, és az akkor létező államvédelmi ügyek osztálya nem tartozott a felügyeletem alá - idézi fel most dr. Bócz Endre fővárosi főügyész. - A budapesti főügyész szabadsága miatt Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese mégis engem hívott fel május elején, hogy másnap reggel az osztály vezetőjével, Kovács Attilával menjünk fel hozzá. Nyíri a Legfőbb Ügyészség politikai osztályának a vezetőjével, Pócsi Lajossal fogadott bennünket, és közölte, hogy politikai döntés folytán nyomozást kell indítani a Fidesz ellen. Érdekes, mondtam neki, és milyen jogcímen? Egyesüléssel való visszaélés miatt! Ez nem működik, mondtam, a Fidesz egyesületként határozta meg magát, erre pedig nincs bejegyzési kötelezettség. Valami olyasmit feleltek: ha kérték volna, akkor se lehetne őket bejegyezni, azért, mert az ifjúsági törvény kimondja, hogy az ifjúság egységes politikai szervezete a KISZ, mellette tehát más ifjúsági szervezetnek nincs helye. Tudtuk, hogy a BM kifarolt az ügyből, azért is, mert Horváth István belügyminiszter veje, Stumpf István, a jogász szakkollégium igazgatója volt a Fidesz szálláscsinálója. Azt mondtam hát Nyírinek, ne adjon nekem szóban ilyen utasítást, hanem csak írásban. Annál inkább, mert ha ebből a nyomozásból tárgyalás lesz, ezek a fiúk nyilvános eljárást fognak követelni, tele lesz a tárgyalóterem, és az én munkatársamnak kell odaállnia, hogy ezt a hülyeséget vádként képviselje. Hisz melyik értelmező szótár vagy nyelvész tanúsítja, hogy az egységes szinonimája az egyetlen, hogy a KISZ mellett valóban nem létezhet más?

Bő héttel ez előtt, a pártközpont kérésére megbeszélést tartottak a Legfőbb Ügyészségen arról, hogy törvényes úton fel lehet-e lépni a magát Fidesznek nevező ifjúsági csoportosulás ellen. Az eszmecserén az Igazságügy- és a Belügyminisztérium, a Legfelsőbb Bíróság, no meg a pártközpont képviselői vettek részt. Az összeült hét jogász arra a következtetésre jutott, hogy az ifjúsági törvény miatt a KISZ-en kívül más politikai, társadalmi, ifjúsági szervezetet létrehozni nem lehet, minden más szervezet törvényellenes. Az említett Pócsi Lajos egymagában még úgy vélte, hogy jogszabályi rendelkezés nincs arra, hogy tömegszervezetet ki alakíthat, hogyan jöhet létre, kell-e nyilvántartásba vétetni magát. A politikának kell kimondania, hogy a Fidesz célja ellentétes a szocializmussal, a párt politikai programjával, ideológiai alapjaival. De mivel ezt legfeljebb kapiskálni lehetett, meg a jogszerűségre is adni kellett: rémisztgetni kezdték a Fideszt.

A hét jogász kimondta: Amennyiben nyomozásra kerülne sor, az a nyomozás elrendelésétől számított egy hónap múlva befejezhető. A vádirat mintegy 8-10 nap alatt elkészíthető, jogerős ítélet pedig több hónap után várható. A megbeszélésről emlékeztetőt készítő Nyíri Sándor felsorolta a kételyeket is. Nevezetesen a közeljövőben összeülő országos pártértekezlet iránymutatását. Továbbá, hogy mégiscsak hiányzik az egyértelmű jogi szabályozás, meg az előkészületben lévő egyesülési törvény is változást hoz, de a vizsgaidőszak és a szünidő magában is bomlasztó lehet a szervezetre. Mindezeket egybevetve egy büntetőeljárás megindítása és lefolytatása politikai mérlegelést igényel. Vagyis visszapasszolta a labdát a politikának, ők pedig az eljárás elkezdése - csak elkezdése! - mellett döntöttek.

Bócz és Kovács Attila közös emlékeztetője szerint Nyíri elfogadta, hogy a rendőrségtől részletes vizsgálati tervet kérnek, hogy a gyanúsítás közlése előtt is konzultálniuk kell Kováccsal, a nyomozást felügyelő ügyésszel. (Az önvédelmükre gondoló Nyíri azt mondta: amennyiben a kihallgatottak ismert politikusokról, egyetemi tanárokról vagy más közéleti emberekről mint a Fidesz szimpatizánsairól vagy tagjairól tesznek említést, a kihallgatási jegyzőkönyvekben ezt is rögzíteni kell.)

- Azzal Nyíriék is, mi is tisztában voltunk, hogy nyakunkon a ki tudja, mit hozó pártértekezlet - folytatja Bócz Endre. - Külön átiratban utasítottuk a Budapesti Rendőr-főkapitányság állambiztonsági és vizsgálati alosztályát, hogy ügyészi jóváhagyás nélkül semmit sem szabad tenniük. Vizsgálati terv készülhet, öszszeállíthatják, kit kell majd kihallgatniuk, de más nem történhet. Mivel közben a budapesti főügyész visszajött szabadságról, nem foglalkoztam tovább az üggyel.

Puccs Kádár ellen

Úgy tervezték, hogy a nyomozás elkezdését nyilvánosságra hozzák. De végül - a hatalom szempontjából okosan - hallgattak arról, hogy szaglásznak a Fidesz körül. Így Kövér László 1990-ben, saját legendájukat erősítve azt mondhatta Richter Annának: politikai bizottsági döntés volt, hogy bennünket csukjanak le. Csak a formáját nem tudtuk: őrizetbe vétellel kellett volna megfélemlíteni bennünket, vagy komoly per formájában? Végül olyan kompromisszum született, hogy bennünket őrizetbe kell venni, de végrehajtását a májusi pártértekezlet utánra halasztották. Szerencsénkre, az elsodorta a politikai bizottságot.

Ennek az évnek, az átalakulásnak ez az elsodrás a legfontosabb eseménye. Kádár János a május 20-22. között tartandó pártértekezlet idején 76 éves volt, mégsem ő, hanem Grósz Károly foglalkozott az utódlással. Angliai látogatása során azt nyilatkozta a BBC-nek: Meg vagyok győződve, hogy a biológia törvényei a politikusokra is érvényesek... A tagságnak meg kell adni a lehetőséget, hogy most a két kongresszus között minősítse a vezetőit és eldöntse, kiket támogat. A riporter kérdésére, hogy a változások érintik-e esetleg Kádár János személyét is, Grósz az felelte: Ahogyan fogalmaztam, úgy pontos. Esetleg. De ez mindannyiunkat érinthet. (Vasárnapi Hírek, május 8.) Kádár amerikai tv-interjújában azt felelte: szóbeszéd, hogy utódlásáról bármiféle döntés vagy megállapodás született volna - és gyorsan közölte még, hogy bizonyos kérdésekben nem lehet Nagy Imrét rehabilitálni. (Magyar Hírlap, május 13.)

Ellentétben a Fidesz megalakulásával, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének létrehozásáról már hírt adott az MTI. (1988. május 16.) Négy nap múlva kezdődött a pártértekezlet, ahol beismerték, hogy az 1985-ös pártkongresszusi célok nem bizonyultak megalapozottnak... csökkent az életszínvonal. A rendszert fenntartó relatív jólét megroggyant, elillant a hit, hogy a szovjet táborban Magyarország képes a maximumra: lezárult a Kádár-korszak. Maga Kádár ellenségről, osztályharcról szónokolt, pedig ezeket a fogalmakat negyedszázad alatt épp ő feledtette el. A pártértekezlet a népszavazás, a gyülekezési és egyesülési jog szabályozására, az Alkotmánybíróságra igent mondott, a többpártrendszert elvetette. A május 22-i puccs során az előző politikai bizottság tagjait - Lázár Györgyöt, Gáspár Sándort, Havasi Ferencet, Németh Károlyt, Óvári Miklóst - a központi bizottságba sem választják be, s kimarad a pb-ből Aczél György és Maróthy László is. Kádárt elnökké buktatják (korábban nem volt pártelnök), a főtitkár Grósz Károly, és rajta kívül a reform-pb tagjai: Berecz János, Csehák Judit, Hámori Csaba, Iványi Pál, Lukács János, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Szabó István és Tatai Ilona. A megújulással együtt elkezdődik a puccs sminkelése: Nem volt titok már korábban sem, hogy Kádár János távozni kíván az operatív munkából, és a kb ezt a kérést megértéssel fogadta. (Május 30. Lukács János a Hétben.)

Protokoll-lista

A rendőrségen már megvolt a Fidesz-alapítók címjegyzéke, amit gyorsan aktualizáltak. A Fidesz-szervezők és vezetők 1988. májusi névsora nem betűrendes. Már ezen is Orbán Viktor az első. A szervezet legradikálisabb vezetője, személye összekötő kapocs a Fidesz és a Szabadkezdeményezések Hálózata és más ellenzéki csoportok között. Hozzászólásaival, agresszív fellépéseivel több alkalommal radikalizálta a tagságot. A szervezet megalakításának egyik kezdeményezője, létrehozója az önvédelmi bizottságnak. Széles ellenzéki kapcsolatrendszerrel rendelkezik, több nyilatkozatot adott nyugati hírközlő szerveknek. 2. Kövér László. A Fidesz létrehozatalának egyik konkrét szervezője, a »DSZISZ Szándéknyilatkozat« fogalmazója, alapító tag. Tagja a Fidesz mellett a Szabadkezdeményezések Hálózatának, a HNF ifjúsági bizottságának. A HNF- és KISZ-vezetőkkel folytatott informális tárgyalások egyik résztvevője. A Fideszen belüli stratégiai kérdések eldöntésében nem igazán meghatározó... 3. Deutsch Tamás. A szervezet »főideológusa« (sic!). A szóvivőtestület tagja, népszerűsítő előadásokat tart a Fideszről... Felkészültségével, napi politikai eseményekben való jártasságával, jó előadókészségével a Fidesz-gyűlések legszuggesztívebb szónoka lett... 4. Fodor Gábor. Az önvédelmi bizottság tagja, a Fidesz jogi képviselője. 5. Rácz András. Személye a Fidesz-tagok körében rendőrségi figyelmeztetése óta értékelődött fel. 6. Szájer József. A Fidesz jogi képviselője. Részletes jogi okfejtései a különböző Fidesz-rendezvényeken széles körben győzték meg a hallgatóságot a szervezet jogszerűségéről. 7. Both Vilmos. Fellépése meghatározó az egész Fidesz-tevékenység szempontjából, álláspontja valamivel mérsékeltebb az Orbán-Deutsch vonalnál. ...9. Németh Zsolt. A szervezet radikális tagja, több kiáltvány, levél, politikai nyilatkozat készítője, a szóvivői testület tagja. ...12. Bégány Attila. Alapító tag. (sic!) ...17. Sztilkovics Szávó. Veszprémi fellépésével (mentelmijog-kérés) népszerűségre tett szert. 18. Sasvári Szilárd. ...minden rendezvényen hozzászól, véleményére adnak. 19. Bayer Zsolt. A szervezet nevének kitalálója. (sic!) ...23. Csaba Iván. Kilépett a Fideszből. Az öttagú vezetés tagja volt. (sic!) (A rendőrségre idézett ötökről azt hitték, hogy a nem létező vezetőség tagjai - A szerző.)

A rendőrség ki akarta hallgatni a Ma Cherie presszó (a sajtótájékoztatók színhelye) és a Kisrabló étterem vezetőit és dolgozóit. (Bevallhattak volna 80 üveg sört és 17 zónapörköltet.) A vizsgálati alosztálynak nem voltak ügynökei. Nyílt eljárásokat alkalmaztak: beszélgettek diákokkal, oktatókkal. Akadt, aki közölte, nem mond semmit a társairól. Segítőik is lehettek, de tévedéseik arra mutatnak, hogy többen félrevezethették őket, mert tájékozatlanok voltak, vagy azért, mert menteni kívánták társaikat, netán sportból. A Fidesszel foglalkozó III/III-as iratok titkossága miatt nem tudjuk, hogy a szakkollégium(ok)ban állítólag hemzsegő ügynökök jobb munkát végeztek-e, mint társaik a vizsgálati osztályon, vagy csak az összeesküvés-elméletre futotta tőlük, amivel az ilyesmire fogékony kommunista pártvezetést félrevezették.

A BRFK állambiztonsági vizsgálati alosztályán dr. G. őrnagy 1988. május 11-én készítette el a vizsgálati és intézkedési tervet. E szerint a cél: az egyesülési joggal visszaélés vétségét elkövető személyek felderítése és tevékenységük bizonyítása, a bűncselekmény törvényi, tényállási elemeinek bizonyítása, illetve a nyomozati cselekmények (elsősorban a tanúkihallgatások) végrehajtásában elérni, illetve felgyorsítani a Fideszen belüli bomlási folyamatot. A nyomozás során feltétlenül tisztázandó, hogy a Fidesz egyesületnek vagy szervezetnek tekintendő-e, milyen módon és mely szervnél lett volna szükséges a nyilvántartásba vételüket kérni, illetve arra miért nem került sor. A nagy ívű elképzeléssel megfért a kézzel írt plakátok, szórólapok - a bizonyítékok - összeszedése. Legfőbb segítőik a rendészek, de a Műegyetem, a SOTE Tömő utcai kollégiuma, az Egyetemi Lapok szerkesztősége, sőt az adminisztratív intézkedést amúgy elítélő ELTE ÁJK pártbizottsága is szolgáltatott bűnjeleket. A Közgáz központi hirdetőtáblájáról a rendész szedte le a Jurta Színház előtti találkozóra toborzó felhívást. Egy adag Jurtába szóló, végül a Tinódiba érvényes, számítógéppel készített jegyet a Schönherz Kollégium igazgatója adott be. Május 9-én a TTK Rákóczi út 5. hátsó kijáratánál lévő hirdetőtábláról begyűjtöttek mindent: Nyilatkozat a Fidesz létrehozásáról, a tetején filctollas írás: TTK alapcsoport találkozó május 4, szerda, 16.30, büfé - más írással - szamárfület mutatva: Ott leszünk (Államrendőrség).

Úgy képzelték, hogy a periférián mozgó személyek-et célszerű kihallgatni. Mindenekelőtt a Fidesz volt tagjait, azaz Diczházi Bertalant (többször szóba került, hogy ő egyik szervezője volt a DSZISZ-nek, de a helyette alakított Fideszbe nem lépett be), továbbá Csaba Ivánt, Andrási Miklóst, Szabó Gábort, Balassa Györgyöt. Egy másik feljegyzés szerint büntetőeljárás alá vonható személy Orbán, Kövér, Rácz András meg a másutt csak kihallgatási csemegeként említett Andrási Miklós és Csaba Iván - vagyis a korábban rendőrségre idézett ötök -, továbbá Deutsch Tamás és Sasvári Szilárd is. A kihallgatandók listájára került a kilépés gondolatával foglalkozó Bajkai István, Szemerei Péter, Bartus Gábor is. Tegyük hozzá: mindegyik névsor csupa tévedés.

- A Tanúban hangzik el: És Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni?. Ilyen alapon sértve is érezhetném magam azért, hogy mi került rólam az aktákba - említi Bajkai István ügyvéd. - Az alapítást követően inkább radikalizálódtam, mintsem visszakoztam volna, ezért a jelentés nem fedi a valóságot. Említsem, hogy a Fideszről én tájékoztattam büntetőeljárás szemináriumon az előadó Hack Pétert? Más: a reformfolyamatokat nem kifejezetten támogató NDK-s, talán a Humboldt Egyetemről érkezett delegációhoz engem úgy hívtak meg, mint a KISZ-szervezettel szemben álló politikai szervezet egyik képviselőjét. Szóval, ahogy Knézy Jenő mondaná: a fiúk alaposan mellédurrantottak!

Szolgáljon mentségükre, bottal hajtották őket, s le is írták: konkrét nyomozati cselekményre »felső szintű vezetői döntés alapján« kerül sor. Ha nem is tudták lerúgni magukról a feladatot, fékezték azokat, akik odavágtak, letartóztattak volna.

A suttyongatók

Kovács Attila a vizsgálat elrendelésével együtt a nyomozást fokozott ügyészi felügyelet alá vonta, a nyomozási terv bemutatását és a rendőrség első elszámoltatását május 12-re tűzte ki.

- Voltak, akik fel akarták jelenteni Kovács Attila ügyészt, hogy akadályozza a nyomozást - említi Nyíri Sándor. - A BM vizsgálati alosztály vezetői, Wéber és a helyettese, Kardos László megértette, arra megy ki a játék, hogy kivárjuk a májusi pártértekezlet végét. Aztán jön a vizsgaidőszak, a nyári szünet... Ki tudja, mi lesz szeptemberig, napról napra változott a világ. Varga Péterben, a pártközpont osztályvezetőjében jó társra találtam, és én úgy tapasztaltam, hogy Berecz is inkább eszmei harcot folytatott, ő sem volt híve az adminisztratív intézkedéseknek.

2000. március 30-án, a Fidesz 12. születésnapján Kövér László kifogásolta, hogy a Legfőbb Ügyészségen Kovács Attila még mindig közmegbecsülésnek örvend, hogy az őket suttyongató ügyészek és bírák ellen (összesen öt fő - A szerző) elmaradtak az adminisztratív intézkedések.

A demokratikus ellenzék a fideszeseknél tekintélyesebb múltja miatt is kemény megtorlásban részesült (házkutatás, letartóztatás, sajtórendészeti eljárás, börtönbüntetés, foglalkoztatási, publikálási tilalom, útlevélbevonás). Mégsem kajtattak az őket letartóztató, megverő rendőrök, elítélő bírák után: a hatalom esetenként lelkes postásain kormányra kerülve sem álltak bosszút.

Kövér László úgy emlékezik a fenyegetése után táppénzre kerülő Kovács Attilára, mint aki két rosszarcú ávóssal a jobbján és a balján szuttyongatta őket. Orbán Viktor (1990, Richter Anna): Kovács Attila, a hideg technokrata acélkék öltönyében, piros kis nyakkendőjével állandóan csak a tételes jogról nyilatkozott okos szemüvege mögül. Mellette ült egy rendőr, aki bírónak mutatkozott be, de rendőr típusú bíró volt. Provokált, gúnyolódott, szemétkedett. A Civiltechnikák című filmben: Volt egy harmadik úr: öreg, jóságos bácsika. Végig nem szólt egy szót sem, csak mosolygott, és az volt ráírva az arcára: itt valami félreértés lehet, hogy ilyen jó gyerekek, és mégis itt vannak! Mára belőle is rosszarcú ávós lett. A társa - a harmadik ávós a Fidesz ellen - talán durván, felszólította őket, hogy igazolják magukat.

- Talán a Fidesz elleni vizsgálat volt abban az időben az egyetlen ügyészségi téma, amely perjogilag nem fejeződött be, illetve a rendszerváltás fejezte be, nem szüntettük meg a nyomozást - mondja Nyíri Sándor. 1988. május 31-én arra utasította a fővárosi főügyészt, hogy újabb utasításig a nyomozást hagyják nyitva. Augusztus 30-án pedig, anélkül, hogy az eljárást megszüntették volna, irattárba helyezték az aktákat.

Pünkösti Árpád

Felhívás a Szabad Kezdeményezések Hálózata megalakítására*

Országunk gazdasági és politikai válsága rohamosan mélyül. A társadalom nem hiszi, hogy a kormányzat képes volna feltartóztatni a hanyatlást. Pedig a külső feltételek 40 éve nem voltak ilyen kedvezőek. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió már nem képes a régi módon kormányozni térségünket. Kelet-Közép-Európa valamennyi országa válaszúton áll: lesüllyedés a harmadik világba vagy átalakulás.

A legsúlyosabb felelősség a hatalom birtokosait terheli. Ha a vezetés valóban kész a párbeszédre, ezt félreérthetetlenül ki kell nyilvánítania:

el kell ismernie a párt felelősségét a válság kialakulásában...

ki kell mondania, hogy a válságot politikai úton kívánja megoldani...

...A társadalom csoportjainak meg kell szerveződniük, meg kell határozniuk követeléseiket. Valóban: erősödik az igény, hogy az emberek közösségekbe tömörüljenek és hallassák hangjukat... E mozgalomnak azonban magasabb szintre kell jutnia, hogy megtörjön a közvéleményt fogva tartó fatalizmus, s a társadalom maga is politikai erővé váljék:

kívánatosnak tartjuk, hogy az önszerveződés valamennyi rétegre átterjedjen;

fontosnak tartjuk, hogy az újonnan szerveződő csoportok megőrizzék önállóságukat, és sokféleségük intézményes pluralizmussá fejlődjék tovább;

ám, hogy a demokrácia erői szét ne forgácsolódjanak, rendszeres kapcsolatban kell állniuk egymással, össze kell hangolniuk fellépésüket...

...hozzuk létre a Szabad Kezdeményezések Hálózatát... Kívánatosnak tartjuk, hogy az ország megegyezések sorozatán át lábaljon ki jelenlegi válságából.

Távlati célunk olyan Magyarország, mely

nemzeti önrendelkezése alapján nyílt és rendezett jószomszédi viszonyt alakít ki a Szovjetunióval...

...a környező országok demokratikus erőivel együttműködve azon dolgozik, hogy megszűnjenek a térségünket szétszabdaló nemzeti gyűlölségek okai...

Belső fejlődésünk távlati célját a következőkben látjuk:

politikai téren a többpártrendszerű parlamenti demokráciában...

gazdasági téren az egyenrangú tulajdonformák versenyét biztosító, szabályozott piacban...

Meggyőződésünk, hogy van mód a mindenkori politikai lehetőségeket higgadtan mérlegelve, békés akaratnyilvánítással közelíteni e történelmi célok felé.

Budapest, 1988. március 17.

*Erősen rövidítve