Szeplőtelen fogantatás 6.

A rendszerváltozás ifjai (Diczházi Bertalan, Kövér László, Orbán Viktor, Fodor Gábor és mások) első lépéseire figyelve idézzük fel az átalakulás különös emlékeit. Legutóbb a Fidesz első megméretése, a veszprémi ifjúsági parlament "ellopása" volt a téma, most a Csodaszekér című szovjet film kollektív "megtekintése" kerül terítékre, meg az, hogy miképp fenyegette a Kádár János vezette politikai bizottság (pb) a Fideszt és a Fidesz a pb-t.

Az 1988. március 30-án alakult Fidesz sajtótájékoztatót tartott, majd tíz napra szinte bebábozódott. Mintha csak az április 8-i rendőri figyelmeztetés galvanizálta volna életre a szervezetet. Első alkalommal április 10-én a Kisrabló étteremben tanácskoztak talán hatvanan. Másodszor már a fal mellett is álltak, ezért a megalakulás hófordulójára az akkor ismertté váló Jurta Színházba hívták össze a Fidesz harmadik nagygyűlését. A Fekete Doboz Civiltechnikák című filmje szerint április 30-án, szombat reggel csapatostul érkeztek a fiatalok a színházhoz. Orbán Viktor próbálta kinyitni az ajtót, de mivel nem sikerült, a kamera előtt azzal fordult a gyülekező társasághoz: A Jurta Színház visszavonta az előzetes ígéretét, és nem itt leszünk. Negyedórája még volt helyiségük, mondta - bár többet visszamondtak, az Almássy téren letiltották stb. -, de van hely: én fogom átvezetni a társaságot a Tinódi moziba.

- Kurva sok rendőr volt a Jurta Színháznál - emlékezik Bayer Zsolt. - A földalattiból kijövet találkoztam a társaimmal, ők kiabálták, hogy a Tinódi moziba megyünk. Úgy emlékszem, hogy itt jelentek meg az első Fidesz-jelvények, mintha onnan már jelvénnyel jöttem volna ki.

Csodaszekér

A rendőrség jóvoltából fennmaradt a Főmo (Fővárosi Moziüzemi Vállalat) Fidesz nevére kiállított csoportos jegye a Tinódi filmszínházba 1988. április 30-án fél tíztől fél kettőig (!), a vetített film címe: Csodaszekér, 316 fő, 8768 forint készpénzben kifizetve, aláírás: dr. Fodor Gábor.

- A Tinódi kiagyalói mi voltunk, filmklubosok - említi Fodor Gábor. - Az igazgatót jól ismertük. A srácoknak nem is mondtuk meg előre, hogy a mozi is a listán van, nehogy kitalálja valaki, hogy mondjuk, tűzvédelmi okok miatt nem lehet vetíteni. A Csodaszekér akkor futó film lehetett, mintha mondtuk volna, hogy szovjet film van műsoron, amit nagy röhögés fogadott.

- Ez igazi nyitás volt, a Tinódi moziban rengeteg új tag lépett be - idézi fel Szelényi Zsuzsa. - A szünetben Enyedi Zsolt bemondta a mikrofonba, hogy az érdeklődő bölcsészkarosok gyűljenek össze a mozi előtt, és ott határoztuk el, hogy megalakítjuk a bölcsészkari Fidesz-csoportot. Ott jött össze többek között Rockenbauer Zoltán, Tirts Tamás, Bárány Anzelm, Simó György és még vagy húsz ember. Egy héttel később már száznál többen voltunk.

- 1988-ban a Gorkij Könyvtárban dolgoztam, az olvasóteremben, és egyéni levelezőként végeztem a néprajz szakot - említi Rockenbauer Zoltán. - Éjjel-nappal hallgattam a Szabad Európa Rádiót, és onnan értesültem a Fidesz megalakulásáról, de nem ütött szíven a dolog. Huszonnyolc éves korban egy ifjúsági szervezet nem igazán vonzó. Nem éltem már tényleges diákéletet, az ELTE néprajz tanszéke az egyetem tetején van, viszonylag keveset találkoztam diákokkal. Akkoriban különben is mindenféle szervezetek alakultak, engem igazából a TDDSZ vonzott, a független szakszervezet, amelynek januárban kezdték meg a szervezését. Egyébként a Gorkij Könyvtár ellenzéki munkahely volt, ott dolgozott Joó Rudolf, Bárány Anzelm, Tirts Tamás. Anzelm hozta a belépési nyilatkozatot, de nem tartoztam azok közé, akik mindenhova beléptek. Ajánlotta, hogy akkor menjünk el az április 30-i gyűlésre. Ez tetszett, de akkor még nem gondoltam rá, hogy alá fogom írni az ívet. Amikor megérkeztünk a feleségemmel a Tinódiba, már csak az utolsó sorban kaptunk helyet. Jó hangulatú nyüzsgés volt, kis brosúrában megkaptuk az alapító nyilatkozatot, a sajtó-helyreigazítással kapcsolatos jogi eljárás ismertetését és A helyzet című önértékelést, amely erre az alkalomra készült. Ezt átnézve, valamennyire tudtuk, miről van szó.

Az elnöklő Fodor Gábor bejelentette: a téma az, hogy mi történt, mióta nem találkoztak. Feltehetően nagy viták lesznek arról, hogyan lépjünk tovább, mert erős félelem van a tagságban a retorziótól. Április 18-án, a Politika és nyilvánosság konferencián megkérdezték Berecz Jánost a Fideszről. Az MSZMP KB titkára azt felelte: A politikai intézményrendszer átalakításához szükség van a közvélemény megértő, biztató támogatására. Szerinte egy újabb országos politikai ifjúsági szervezet létrehozása nem lenne hasznos, mert megosztaná a fiatalságot, politikai ütközések gerjesztésével elvonná a figyelmet a nemzet előtt álló fő tennivalókról.

Nem tudom pontosan megítélni, hogy Berecz nyilatkozata mit is jelent - mondta a Tinódiban Deutsch Tamás. - Politikai érveket hangoztatott, mégis rendőröket küldtek ránk [Veszprémben].

- Minden pénteken déli tizenkettőkor kötetlen beszélgetésre jöttek össze a titkárok Kádárnál, ahol whiskyt is kaphatott, aki kért. Itt el lehetett mondani mindent, és ami kedvező fogadtatásra talált, megvitatásra kerülhetett a titkárság vagy a politikai bizottság előtt, ami nem váltott ki érdeklődést, azt elfelejtettük. Ilyen informális beszélgetésen egyezhettünk meg arról, hogy a Fideszre kell ijeszteni - emlékezik Berecz János -, és Fejti közölhette a teendőket a rendőrség és az ügyészség illetékeseivel.

Pf.: Kádár László

A Tinódiban Langmár Ferenc elmondta, ő a rendőri figyelmeztetés hírére lépett be a szervezetbe.

- A gyűlésen eltöltött két, két és fél óra minden várakozást felülmúlt - állítja a történtekre pontosan emlékező Rockenbauer Zoltán. - Hebrencs, indulatos társaságot vártam, és pont az ellenkezőjét kaptam: politikai érzékkel megáldott, egyszerre radikális és felettébb józan, jól felkészült fiatalokkal találkoztam. A legnagyobb benyomást Orbán Viktor és Deutsch Tamás tette rám. A Fidesz a rendőrségi és ügyészi idézés után volt, Orbán, Kövér és Deutsch izgalmasan, megfelelően pimasz modorban adták elő a történteket. Elmondták, hogy adott esetben hogyan kell viselkedni, mit kell tenni, s hogy jogilag ezt mi támasztja alá. Meglepő volt az is, hogy minden politikai kérdés náluk jogi kontextusba helyezve jelent meg. Számomra nyilvánvaló volt, hogy ezt vagy azt - politikai értelemben - tilos megtenni, ők viszont jogilag körülbástyázták magukat, és bebizonyították, hogy igenis lehet. Deutsch azt mondta, senki se higgye, hogy Magyarország jogállam, de úgy kell viselkedni, mintha jogállamban élnénk. Ez kulcsmondat volt. Fodor Gábor döbbenetes higgadtsággal vezette az amúgy feszült és lelkesítő találkozót. Orbán Viktor és Kövér László éles és kemény, ugyanakkor nagyon tárgyszerű beszédeket tartottak. A legradikálisabb hangot Bayer Zsolt ütötte meg, mint valami márciusi ifjú arra biztatott, hogy előre kell menni, nincs más kiút. Németh Zsolt hasonlóan elszánt volt. Egyedül Bégány Attila kardoskodott, hogy a Fidesz mellett valamilyen formában tüntessük fel a szocialista jelzőt, kihúzva ezzel a támadások méregfogát, de ezt a jelenlévők szinte egyhangúlag elutasították. Ilyen kérdésben nem volt helye kompromisszumnak. Ott tűnt fel Kádár László, akit soha többé nem láttam, átmenetileg ő szolgált postafiókként. A gyűlés olyan mély hatást gyakorolt rám, hogy már ott a moziban aláírtam a belépési nyilatkozatot a Fideszbe. Feleségem csak Kádár János fenyegetőző májusi beszéde után lépett be.

Domonkos Péter felszólalása szerint a Fidesz nem elsősorban a programjával szerzett magának barátokat és ellenségeket, hanem inkább a puszta létével. Látni kell, ha ez a szervezet megmarad, akkor az a monolit struktúra, az a piramis, amiben a politikai intézmények szerveződnek, meghasad... A mi létünk több önmagánál, egyszerre közvetlen és szimbolikus, jelenti mindazon ígéretek próbáját, amelyek hosszú évek óta a politikai intézményrendszer reformjával kecsegtetnek. Javasolta, hogy programjuk az egész magyar közvéleményt foglalkoztató Bős-Nagymaros-ügy legyen.

Fábry György megemlítette, hogy a bölcsészkari kisz-esek javasolják a Fidesz elismerését, a Fideszt ért atrocitások elítéltetését, és amennyiben ezt a jövő heti KISZ-gyűlés nem fogadja el, a tagok jelentős része kilép. Bejelentése nagy tapsot kapott.

Fodor Gábor kijelentette: Amiért minket felelősség terhelt, az a saját jövőnk, az, hogy kinyitjuk-e a szánkat, az, hogy bele akarunk-e szólni azokba a dolgokba, ahogy most az ország ügyeit intézik. Látható, hogy az eddigi út már nem járható. Mást kell csinálni. Elmondta, hogy olyan mértékben zuhan vissza a KISZ szervezettsége, hogy az egyetemeken és a főiskolákon a 10 százalékot sem éri el a KISZ-tagok aránya. Felvetődik, hogy a maradék 90 százaléknak nincs politikai véleménye?

- Joghallgató fiam azzal jött haza, hogy belépne a Fideszbe - említette Berecz János -, mire azt mondtam neki, hogy önállóan cselekedhet, de ezzel a névvel nem lehet Fidesz-tag.

- A Tinódi moziban léptem be a Fideszbe - idézi fel Hegedűs István szociológus. - Nagyon tetszett, hogy ez a nálam kicsit fiatalabb, nem belterjes értelmiségi csapat intellektuálisan és politikailag mennyire felkészült. Közelebb éreztem magam hozzájuk, mint 1987-ben Lakiteleken az MDF-esekhez, vagy akár a hálózatosokhoz. A Tinódiban az alapító atyák nyíltan elemezték a belpolitikai kérdéseket is. Deutsch, a diákforradalmár részletes beszámolót tartott a Fidesz anyagi helyzetéről. Mindez izgalmas volt és fantasztikusan demokratikus. Mi, áprilisi belépők, Vig Monika, Rockenbauer Zoltán régi gárdának hívtuk ezt a teljesen egységesnek tűnő, irányító magot.

Letartóztatni?

Grósz Károly miniszterelnök az 1988. újévi interjúban érzékeltette, hogy célja a hatalom. Ám a 76 éves Kádár János és konzervatív társai keresztbe feküdtek. Februárban fegyelmi eljárást indítottak Pozsgay Imre ellen a Magyar Nemzetben megjelent lakiteleki nyilatkozat miatt - a fegyelmi bizottság elnöke a főtitkárhelyettes Lázár György volt -, de a Hazafias Népfront főtitkárát már nem merték kizárni. A reformer Bihari, Bíró, Király és Lengyel viszont áprilisban erre a sorsra jutott. Kizárásuk a pártból lehűtötte a májusi pártkonferenciával kapcsolatos várakozásokat. A hatalmi harc eldőltéig nem lehetett engedékenységet várni Grósztól és szövetségeseitől sem (Pozsgay, Berecz, Németh Miklós). Grósz felkereste Arácson Pozsgayt, s megígérte neki, ha ő lesz a főtitkár, akkor miniszterelnök lehet. (Grósz a történész Tőkés Rudolfnak azt mondta, hogy Pozsgay kérdésére válaszolt igennel.) Ilyesféle játszmákba csöppentek bele a politikai reformok feszegetői, köztük a Fidesz - anélkül, hogy a részletekről tudtak volna.

- Az egyetemi közvéleményt irritálták a kizárások, s ezt az egyetemi pártértekezlet megfogalmazta - idézi fel Szilágyi Péter, az ELTE hajdani pártvezetésének tagja. - A pártközpontból azt a hírt kaptuk, hogy további adminisztratív intézkedések várhatók. Az ELTE párt-végrehajtóbizottsága rendkívüli ülésen úgy foglalt állást, hogy radikális reformokra van szükség, hogy elítélünk minden adminisztratív fellépést a Fidesz ellen, de ugyanakkor a párttagság el is határolódik a Fidesztől; azaz ne lépjenek be, vagy ha igen, lépjenek ki innen. Aztán Samu Mihállyal közölte Berecz, hogy Kádár már döntött, letartóztatják a fiúkat, csak azt várják, hogy Grósz hazajöjjön Angliából. A kari tanács is a határozat mellé állt. Emlékszem, Széll János professzor a taggyűlésen vitát keltett azzal, hogy ezek a fiúk újíthatnák meg a pártot, nem eltaszítani kellene őket, hanem bevonni.

- Keveredhet Bihariék kizárása és a Fidesz-ügy - véli kollégája szavairól Samu Mihály professzor. - A pártfegyelmi indításakor kértük, ne zárják ki Biharit pártszervezete meghallgatása előtt. De nem vállalták a taggyűlési vitát: Kádár döntött a kizárásról. A fideszesek esetében engem bízott meg a kari pártvezetés, hogy a régi ismeretség folytán beszéljek Horváth István belügyminiszterrel és Berecz Jánossal, nehogy elvessék fenn a kapanyelet, s mindketten egyetértettek azzal, hogy nincs szükség adminisztratív intézkedésre. Utólag akadt, aki élcelődött is azon, hogy tulajdonképpen az egyetemi pártvezetés akadályozta meg Orbánék letartóztatását.

- 1988-ban az öreg már nem tudott lépést tartani az eseményekkel, ezt mutatja a négyek kizárása is - reagál Berecz János. - Szerveztünk neki a gyári meg szövetkezeti látogatásokat, de már nem tudott értelmes dolgokat mondani.

- Orbánék nem voltak diákvezetők, szinte semmit nem tudtunk róluk, így az ELTE számára váratlan volt a Fidesz megalakulása - említi Brájer László fizikus, az egyetemi pb hajdani ifjúságpolitikai felelőse. - Az MSZMP-ben a felsőoktatás a fizikus kb-titkár Pál Lénárdhoz tartozott. Felkerestem, de a Fidesz-ügyben csak odáig jutottunk, hogy mit csináljunk. Javasolta, várjuk meg, amíg Grósz hazajön. Aztán behívtak bennünket a pártközpont adminisztratív osztályára, hogy mi a teendő. Én azt vártam, hogy ők megmondják, ők azt, hogy mi súgunk.

Ellenséges ellenzék

Az MSZMP politikai bizottsága 1988. május 3-án tárgyalt a Fideszről. A Magyar Országos Levéltárban található pb-előterjesztés szerint mintegy ezer fiatal írta már alá a belépési nyilatkozatot. A Tinódi moziban tartott összejövetelen kb. 350-en jelentek meg, köztük az ellenséges-ellenzék prominens képviselői is - pedig akikre gondoltak, nem voltak jelen. (Az ellenzék egyenlő ellenség megfogalmazás a pb e témával foglalkozó 1986. júliusi határozatában is fellelhető, és ezt a fogalmat - sztálini mintára - előszeretettel használták a Rákosi-korban is.) A Fideszben úgy vélik, hogy a hatalom nem mer ellenük keményebben fellépni, és ők sem kívánnak élesebb konfrontációt.

Az előterjesztés elismeri, hogy a fellépéshez hiányzik a társadalmi szervezetek megalakulására vonatkozó jogi szabályozás. Ezért a Fidesz jogellenes voltát bíróság helyett csak az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, illetve az Alkotmányjogi Tanács állapíthatja meg: e testületek igénybevételét azonban nem javasoljuk. Csupán arra van lehetőség, hogy a szervezők ellen, az egyesülési joggal való visszaélés vétsége miatt büntetőeljárás induljon. E bűncselekmény elkövetői egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntethetők. A nyomozás mintegy három hetet vesz igénybe, írják, s remélik, hogy a büntetőeljárás jelentős polarizációt vált ki az érintettek között, s az eljárás akár ügyészi, akár bírói szakban megrovással is befejezhető. Sőt: A bírósági szakasz megkezdéséről a további fejlemények ismeretében szülessen döntés. Finomkodva megfogalmazták: a büntetőjogi fellépés csak akkor éri el célját, ha politikai érvelés kíséri, s a szervezők egzisztenciális érdekeire ható intézkedés egészíti ki.

A határozati javaslat jelezte, a büntetőeljárás kedvezőtlen visszhangra számíthat. S azt állítja: a bűnüldöző és igazságügyi szervek vezetői egyetértenek az eljárás megindításával (bár törvényes alap híján közülük többen ellene voltak az adminisztratív intézkedésnek, mint korábban megírtuk).

Egyedülálló az egypártrendszer hazai történetében, hogy amikor a pártvezetés egy renitens csoport sorsáról, fenyítéséről dönt, akkor ez a csoport visszafenyegeti a pártvezetést. Tegyük hozzá, hogy 1988-tól fogva egyre gyakoribbak lettek a páratlan események. Ebben az esetben az történt, hogy A helyzet című Fidesz-önértékelést nemcsak a Tinódi moziban megjelentek, hanem a pb-tagok is megkapták (az utóbbiak nem mozijegy mellé, hanem az előterjesztés mellékleteként). A helyzet kimondja: nem valószínű, hogy kirúgatják őket, mert kiszámíthatatlan, milyen reakciókat váltana ez ki az egyetemeken és a Fideszt támogató értelmiségi körökben. Orrba verik a hatalmat, mondván: a legfelső vezetésben senki sem lehet már bizonyos abban, hogy egy ilyen kényes ügyben ma hozott utasításáért holnap nem vonják felelősségre. Azt is írják: A jogszerűség tekintetében sem politikusok, sem a párt véleménye nem mérvadó, csak a független bíróságé. Továbbá: Nemzetközileg is hátrányos lenne, ha a mintaországnak minősített Magyarország politikai perrel rukkolna ki a »glasznoszty« általános térhódítása közepette, és megemlítik, hogy Bécsben a Fidesz működésének akadályozása bekerült az emberi jogokat ért sérelmek közé. Meglepő, hogy a pb szótlanul tűrte ezt a hangnemet.

- Csúnyákat mondtak mások is a Beszélőben és a többi szamizdatban - említi Fejti György, aki akkor a központi bizottság adminisztratív szerveket felügyelő titkára volt. - Ettől nem esett senki kétségbe, és emiatt nem is bántottak senkit.

- Nem olvastam ezt a Fidesz-anyagot, Fejti nem hívta fel rá a figyelmet - említi Berecz János. - Ekkortájt mi már annyira a május huszadikára összehívott pártértekezletre koncentráltunk, hogy elszállt fölöttünk az idő. A belső harc foglalt le bennünket, nem a külső csata. Én a pártértekezlet dokumentumával voltam elfoglalva, Grósz a szervezkedéssel, miközben a szerkesztőbizottság vezetőjeként fúrtak. Félévi munka után a hátam mögött eldöntötték, hogy helyettem jobb lenne Óvári. Elmentem az öreghez, azt mondtam neki, akkor lemondok minden tisztségemről. Maga ezt nem teheti, felelte. Maga meg nem viselkedhet így, mondtam én.

A Fidesz-ügy a pb-ülés különféle témái között is csak nyolcadik (a vitát keretben közöljük).

- A Fidesz-napirend nem volt nagy esemény - folytatja Fejti György. - Bár egy független ifjúsági szervezet létrehozása néhány héttel a pártértekezlet előtt igen jól időzített lépés volt. Szerintem az akkori ellenzék vezérkara, Kis Jánossal az élen a politikai hatalom tűrőképességét próbálta tesztelni ezzel. Akkor még szinte napi kapcsolat és szoros egyeztetés volt a demokratikus ellenzék és a kollégista csapat között. Jól mérték fel, hogy egy pártalapítási kísérlet kockázatos, erősen konfrontatív és idő előtti lépés lenne. Egy ifjúsági szervezet a maga hamvasságával egészen más, sokkal könnyebb szimpátiát kelteni körülötte. Ebben az időszakban egyébként már előrehaladott stádiumban volt az egyesülésről és a gyülekezésről szóló törvényjavaslat előkészítése. Vagyis túl voltunk már annak a felismerésén, hogy a jogilag rendezetlen, se nem tilos, se nem szabad állapot - amelyet a mindenkori hatalom kénye-kedve szerint kiaknázhatott - már lényegesen több hátránnyal, mint előnnyel jár az MSZMP számára. A Fidesz megalakításával lépéskényszerbe kerültünk. Meg kellett próbálni lelassítani a folyamatokat az egyesülési törvény megszületéséig. Nem tudomást venni a történtekről már nem lehetett, hiszen a második nyilvánosság - beleértve a Szabad Európa Rádiót is - működött. Ha semmit nem lépünk, az könnyen gátszakadáshoz vezetett volna. Ezért választottuk a - nem túl elegáns, utólag beismerem - tessék-lássék szankciókat, a rendőri és ügyészi figyelmeztetést, majd a büntetőeljárás kilátásba helyezését. Hangsúlyozom, elsősorban időt akartunk nyerni, hogy a különböző ellenzéki politikai kezdeményezések, szerveződések jogilag szabályozott keretek között jöhessenek létre. Ezt egyébként különböző csatornákon keresztül megüzentük az érintetteknek. Nem folyt tehát kardcsörtetés, komoly büntetőszankciókra itt már senki sem gondolt, hiszen látható volt, hogy az események túlreagálása ellenszenvet kelt velünk szemben, és rokonszenvet a szembenállók iránt. Megismétlem, nem tudom, hogy szerencsés vagy szerencsétlen lépés volt-e a rendőri idézés és az ügyészi figyelmeztetés - a slamposodó hatalomtól erre futotta. Elindultunk, megtorpantunk, taktikáztunk - ez jellemző erre az időszakra. Nehéz visszaidézni, főleg pontosan szétválogatni, hogy mit léptünk megfontoltan, mit kényszerből. Ma talán már nem is olyan fontos ez.

- A pb-ülések magnófelvételéről persze azt is lehet mondani: annyira elbizakodott volt a hatalom, hogy nem gondolta, hogy ezek a bizalmas tárgyalások jegyzőkönyvei illetéktelen kezekbe kerülnek. De nincs szégyellnivalónk - mondja Fejti -, úgy változtunk, ahogy ezekből a vitákból, különösen a központi bizottsági ülések jegyzőkönyveiből kiolvasható.

Nagy Imre visszaszól

A mellékelt vitának csupán egy, az 1988-as Kádár Jánosra jellemző momentumára hívom még fel a figyelmet. Kádár a Nagy Imre-csoport több halálos ítélettel végződő 1958-as tárgyalása előtt azt mondta a pb-ülésen: Szabad folyást kell engedni a törvényes eljárásnak. Harminc évvel később pedig - az előbbivel össze nem mérhető történelmi helyzetben, s következménnyel - úgy fogalmazott, hogy a Fidesz szervezőivel szemben Szabad utat kell engedni a törvényes eljárásnak.

Pünkösti Árpád

Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1988. május 3-án megtartott üléséről

JELEN VANNAK: Aczél György, Berecz János, Gáspár Sándor, Grósz Károly, Havasi Ferenc, Hámori Csaba, Kádár János, Lázár György, Maróthy László, Németh Károly, Óvári Miklós, Szabó István, továbbá Borbély Gábor, Fejti György, Gyenes András, Lukács János, Németh Miklós, Pál Lénárd és Szűrös Mátyás elvtársak. Az ülésen nem vesz részt (szolgálati okból külföldön van): Csehák Judit elvtársnő.

NAPIREND:

1./ A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalása (tervezet. Előadó: Berecz János elvtárs...

KÜLÖNFÉLÉK:

(A vita szövegét az ülés rossz minőségű magnófelvételéről a levéltárban leírt, de még hitelesítésre váró jegyzőkönyv alapján ismertetjük.)

...8./ Javaslat a Fiatal Demokraták Szövetsége szervezőinek tevékenységével öszszefüggő további eljárásra.

Kádár János: Na, következő: Fiatal Demokraták satöbbi. Javaslat az, hogy bűnvádi eljárást kell indítani, amely a végén esetleg figyelmeztetéssel végződik. Kész... Tehát az, hogy elvi állásfoglalás legyen, mert az lehetséges... nem?

Fejti György: De igen. Tehát elvi állásfoglalás arról, hogy ez a szervezet nem jogszerű, tehát nem megalapítható.

Kádár: Törvénybe ütköző módon járt el. Hát ez fontosabb, mint az intés, büntetés, meg a mit tudom én, mi. Igen, de az elfogadható javaslat, ha ezt úgy értik, hogy nem a kitaszító büntetés legyen a cél... nem is szoktuk. De ettől sokkal fontosabb (közbeszólás: de hát bűnvádi eljárás). Természetesen az lehetséges és szükséges, igen, és ha bírósági eljárás lesz, akkor a minimum (érthetetlen közbeszólás)..., hanem az, hogy elvi állásfoglalás legyen. Mert az lehetséges, amit mondnak, hogy elvi állásfoglalás, nem?

Óvári Miklós: Nem javaslom, Kádár elvtárs, a büntetőeljárás megindítását. Egész pártkonferenciát, mindent elvihet. Úgyhogy javaslom, most ne foglalkozzunk ezzel. Most nem javasolnám.

Kádár: A pártértekezletet mi megtartjuk.

Óvári: Igen, csak hát...

Kádár: De hát valahogy csak...

Óvári: Hát most ne foglalkozzunk, politikai harcot kéne indítani.

Kádár: Én azt hiszem, egy büntetőeljárás megér(?)... Hát sok információt olvashattak, látják, hogy ennek a társaságnak bele van kalkulálva, úgy, ilyen, olyan, amolyan formában...

Havasi Ferenc: Kádár elvtárs... előbb volt egy napirendben arról szó, hogy el lehet képzelni Magyarországon olyan ifjúsági köröket, klubokat, szövetségeket, amelyek nem országos méretűen ügyködnek, hanem egy egyetemhez, egy intézményhez és a többi kapcsolódóan. Tehát tevékenykednek. Most a Fiatal Demokratáknak a szervezete, ugye, az látszik azért, hogy ez egy erős háttérrel, hát hosszú távon dolgozik. Véleményem szerint... a kérdés inkább az, hogy mi van akkor, hogyha ezekkel, egy ilyen mozgástérnek a lehetőségéről tárgyalásnak. És ha ők arra is azt mondják, hogy nem, hogy... Tehát én csak keresem azt, hogy nincs-e valami megosztási lehetőség. Mert vidéken is vannak egyetemek és főiskolák. Ezek nem munkás- és parasztgyerekek, hanem zömmel ezek diákok, és ha fölvesz egy-két ilyen szimpatizáló értelmiséget, akit az egyetem, mit tudom én... erre épülne egy ilyen szervezet. Én szerintem, az lehet, hogy lehet, valahogy lehetne őket megosztani, vagy kisiklatni ezt a...

Fejti: Amit Havasi elvtárs javasol, azt megpróbáltuk. Hát ezekkel a fiatalokkal még a veszprémi felsőoktatási diákparlament előtt három szervezővel, az itt felsoroltak közül is találkoztunk magánemberként, a mi legjobban képzett embereink mentek oda. Erről konkrétan szó volt, mint hogy Veszprémben is szó volt. Bebizonyosodott, hogy ők látszólag beleegyeznek ilyesmibe, a valóságban pedig támadnak. És sajnos, az én számomra ez kb. két héttel ezelőtt eldőlt. Itt a háttérben Miszlivecz, Gadó, Kis, tehát a kemény, polgári ellenzék néhány masszív tanácsadó tagja húzódik meg, és amikor velünk látszólag megállapodnak, hogy ők most átmennek egy ilyen másik formációba, és velünk együttműködnek, utána mindig onnan megkapják az impulzust. Ez kétszer lejátszódott eddig. Sajnos nem megy, úgy tűnik, hogy ők mást akarnak. Itt én is hajlok afelé, hogy ők egy ilyen majdani, későbbi párt ifjúsági formációt akarnak meggyökereztetni.

Kádár: ...új politikai párt, ifjúsági párt... Na, mi legyen...sugalmazók most nem ítélik meg úgy a helyzetet, hogy indítsanak egy új politikai párt valamit, ifjúsági pártot... hallhatjuk, húsz nap múlva indítsák meg... figyelmeztetés nem használt. Egyetemi hatóságok, hogy mit engedélyeznek, azt ők tudják... visszaélnek... Mindent meg lehet csinálni, pedig van törvény. Éppen nem akarják, hogy ilyen lokálisan...

Fejti: Ez kiderül.

Kádár: ...országosan... Na, kérdem, most, vagy húsz nap múlva?

Grósz Károly: Kádár elvtárs, elnézést kérek, de hát, ha húsz nap múlva csináljuk, mi változik a helyzeten, hát akkor utána fogunk magyarázkodni?

Kádár: Elviszi az értekezletet.

Grósz: Hát akkor meg mi megérdemeljük, hogy mindnyájan mondjunk le, ha ez elviszi a pártértekezletet. Hátha nem tudjuk a pártértekezleten megvédeni ezer küldött előtt az álláspontunkat, akkor hogy fogjuk egy ország előtt megvédeni utána? Szóval én ezt... abban kell dönteni, hogy bírói útra vigyük-e, vagy ne vigyük bírói útra? Nem az a... (Kádár és Grósz a háttérben vitáznak.)

Fejti: Kádár elvtárs, itt arról van szó, szóval ez egy hosszabb procedúra. Ennek van egy nyomozati szakasza, amit el lehet kezdeni holnap. Na most, nyilván az nem áll érdekünkben, hogy a pártértekezlet előtti nap, ha az nem elkerülhető, hogy bírósági tárgyalás legyen. Sőt, arra kellene törekednünk, hogy lehetőleg ne legyen bírósági tárgyalás, amennyiben valamennyi szervező a szándékától eltekint. Ez nem várható egyébként. De ha bírósági tárgyalásra elkerülhetetlenül sort kell keríteni, akkor ezt a pártértekezlet utánra lehet ütemezni. Előtte fizikailag sem lehet megtenni, mert vannak előírásai a büntetőeljárás lefolytatásának.

Kádár: ...(Nem lehet érteni.)

Fejti: És ki kell kézbesíteni és van öt nap lehetőség erre, arra, amarra, hát ezt egy hónap alatt el kell indítani, vagy nem kell elindítani. Hát azt kell most eldönteni.

Kádár:... (Nem lehet érteni.)

Óvári(?): Ne azt írjuk, hogy egyetért, hanem tudomásul veszi... Tudomásul.

Kádár: Szabad utat kell engedni a törvényes eljárásnak.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.