Az új ifjúsági szervezet alapításában részt vevő hetek ügyészi figyelmeztetése előtt egy nappal, azaz 1988. április 20-án, a KISZ KB székházában magánemberként találkozott a KISZ és a Fidesz, azaz Szilvásy György, a KISZ KB egyetemi osztályának a vezetője és Kövér László. Noha a tárgyalásra az MSZMP tudtával került sor, titokban tartották, mert a KISZ csak legálisan működő ifjúsági szervezetekkel folytathat hivatalos párbeszédet. Csakhogy ilyen szervezet éppen nem létezett. Olyan sem, amelynek a KISZ-szel tárgyaló Bégány Attila, Diczházi Bertalan és Kövér László a tagja lett volna, hiszen a Demokratikus Szocialista Ifjúsági Szövetség (DSZISZ) létrehozását kezdeményező Diczházi nem lépett be a szervezetbe, amikor abból Fidesz lett.

- A KISZ-Fidesz találkozót talán Bégány szervezte, és ő meg én csak a vatta szerepét töltöttük be - idézi fel Diczházi Bertalan. - Nem érdekelt különösebben a dolog, ezért sem emlékszem a beszélgetés témájára, s annyira cseppfolyós volt a helyzet, hogy jegyzetet sem készítettem, mert ha nem lesz semmi, akkor minek, ha pedig rosszul sül el, miért maradjon nyoma épp nálam.

Ki a följelentő?

Az ekkor (Soros) ösztöndíjas Kövér nem úgy viselkedett, mint aki az illegalitásból jön. Közölte, hogy a Fideszt csak a bíróság kényszerítheti tevékenysége feladására. Ez viszont nem a KISZ asztala volt. Őket a Veszprémben két nap múlva kezdődő felsőoktatási ifjúsági parlament sorsa izgatta, hogy a küldöttnek választott fideszesek mire készülnek. Az osztályvezető Szilvásy feljegyzése szerint: Kövér László elmondta, egyetért azzal, hogy a parlamenten ne kerüljön sor a Fidesz nyilvános szervezésére, építésére, illetve a parlament ne kényszerüljön állást foglalni a Fidesszel kapcsolatos ügyekben. A Fidesz a küldöttek parlamenti felkészülésén ezt az álláspontot képviselni fogja.

- Nem arra gondoltunk, hogy a Fidesz nevét nem lehet kiejteni, hogy tagjai nem szólalhatnak fel - magyarázza most Szilvásy György. - Az adott politikai helyzetben taktikai okokból azt kívántuk elérni, hogy az ifjúsági parlamenten ne lépjen fel hivatalosan a Fidesz, ügyében ne kényszerítsen ki állásfoglalást. Számukra ez az egyezség a legalizálás felé mutatott.

- A KISZ-Fidesz találkozóról emlékfoszlányaim, ha vannak - említi Bégány Attila. - Se megerősíteni, se cáfolni nem tudom a Szilvásy feljegyzésében foglaltakat, arra emlékszem, hogy Kövér megegyezésre hajló magatartást tanúsított.

Közvetve úgy értesültünk, hogy Kövér László szerint értelmetlen lett volna ilyen egyezséget kötni, mivel a KISZ-nek nem volt igazán hatalma; ezért sem kerülhetett terítékre a Fidesz fenyegetettsége. Meg azért, mert a három fenti tárgyaló - és még négyen - csak másnap kapták kézhez a meghívót az ügyészségre. Talán üldözési mánia nélkül is kézenfekvőnek tűnt, hogy házigazdájuk, Szilvásy György jelenthette föl őket. De a másik négyet ki? Bár Kövérék most megszerezhetik az idevonatkozó iratokat, mégis találkozhatunk ma is a váddal, hogy Szilvásy és általában a kisz-esek törtek a létükre.

- A fideszesek az első pillanattól fogva hajtogatták ezt a butaságot - mondja dr. Rákosi Ferenc, a KISZ egyetemi osztályának akkori helyettes vezetője. - Eszünkbe sem jutott, hogy a Fidesz belátható időn belül versenytársa lehet a KISZ-nek. Csak botrány ne legyen, az volt a fontos számunkra. Ne tehessenek felelőssé bennünket, hogy az ifjúság körében nem jó a politikai munka!

- Mit lehetett volna feljelenteni? - kérdezi Szilvásy. - Hogy megállapodtunk? És azért, hogy ne tartsák be? Érthetetlen!

Mai cinizmussal azt is mondhatjuk, hogy az 1988-as KISZ talán már feljelenteni sem tudott volna. A pártkonferencia előtti forró napokban a titkárságuk az ifjúgárda-egyenruháról tárgyalt. Igaz, hogy a veszprémi találkozó előtt az Intéző Bizottság a Milyen szocializmust építsünk? vitasorozatot összegezte, ám barátság érdemérmet adományozott Maskov Oleg Alekszejevicsnek, a Magyarországon tartózkodó (péti) katonai egység alezredesének. Vagyis a KISZ elvarázsoltabb volt az MSZMP-nél. Ám ahogy az egy pártban több párt, a KISZ-ben is több KISZ létezett. Egyetemi és főiskolai tanácsuk például a Fidesszel egy időben állt ki nyilvánosan (Célok, 1988. április 15.), ámbár kicsit felemásan a többpártrendszer mellett, amit az MSZMP hónapok múlva sem fogadott el.

De visszatérve a Fidesz bűnbakkereséséhez: 1992-ben Hámori Csabát, a KISZ KB volt első titkárát vádolták a följelentéssel. A május 12-i Mai Napban Hámori azt nyilatkozta: Ha valaki talál egyetlen ügyészt vagy bírót, akinél a Fidesz ellen büntetőeljárást kezdeményeztem, annak emléktáblát állítok. A Legfőbb Ügyészség leszögezte: hozzájuk nem érkezett feljelentés vagy bejelentés a Fidesz vagy annak vezető személyei ellen sem Hámori Csaba, sem más részéről. Egy névtelen feljegyzés rögzíti: ismereteim szerint az MSZMP KB vagy a PB tagjai feljelentést nem készítettek. A Fidesz elleni büntetőeljárás megindítására vonatkozó elhatározás nem a legfőbb ügyész önálló, hanem a legfelsőbb politikai szervek döntésétől függött.

A helyzet világos, még ha maga az MSZMP Politikai Bizottsága is ködösített az ügyben. A május 3-án tárgyalt jelentésük szerint a rendőri figyelmeztetés ellenére folytatódott a Fidesz szervezése, s a KISZ Központi Bizottsága munkatársaival - a párt kérésére - tartott kötetlen megbeszélés alkalmával is elmondták, hogy jogszerűen alakultak. Mindezen okok miatt szükségessé vált a szervezők ismételt hatósági figyelmeztetése. Ám ez a finomkodó érvelés csalárd. Az ügyészi figyelmeztetésnek nem lehetett az oka a fideszesek (Kövér László) megátalkodott viselkedése az április 20-i KISZ-Fidesz találkozón. Az ügyészség nem volt elég gyors ahhoz, hogy két nap alatt kikeverje a lelki fröccsöt a fiúknak. 1988-ban ennyi idő alatt az egyszerűbb letartóztatást sem igen tudták volna megszervezni. A Fidesz megalakulásakor is több mint egy hét után rángatták be őket a rendőrségre, pedig a pártvezetés az első pillanattól kezdve rá akart ijeszteni a Fideszre, de a hogyant vitatták. Amikor kiderült, hogy Orbánék nem rémültek meg, vajúdva hozták össze az ügyészi figyelmeztetést. A rendőri és ügyészi behívás közti félidőben, 1988. április 13-án a Legfőbb Ügyészség Államelleni Ügyek Osztályának vezetője, dr. Pócsi Lajos még azt jelenti, hogy büntetőeljáráson kívüli figyelmeztetésre csak a rendőrségnek van joga. Vagyis kapálóztak az ellen, hogy az ügyet a nyakukba varrják.

Piszkos játék

- Veszprémben az volt a cél, hogy a Fidesz nyilvánosságot teremtsen - állítja az akkor közgázhallgató Fidesz-alapító, Bartók István. - Ha hivatalos lett volna Kövér és Szilvásy találkozója, arról mindkettőjük által aláírt tárgyalási jegyzőkönyv születik. Az, hogy az ifjúsági szervezet kezdett kibontakozni, nemcsak a szervezésnek, hanem a rendőrség segítségének is köszönhető.

- A veszprémi diákparlament volt az első igazi éles megméretés - erősíti meg társa szavait Both Vilmos. - A Közgázon a diákparlament - talán március második felében - több későbbi Fidesz-tagot is megválasztott küldöttnek, mert mi olyan, a diákközéletben aktívabban részt vevő hallgatókat érdeklő témákkal foglalkoztunk, mint például a szabad tanárválasztás, az egyetemi autonómia, a hallgatói önkormányzatok súlyának növelése, amivel meg lehetett nyerni a diákokat.

- A veszprémi találkozón sok Fidesz-alapító vett részt, pedig a küldöttek választása még a Fidesz alakulása előtt zajlott - hangsúlyozza a műegyetemista Bartus Gábor is. Végül 15-20 fideszes lehetett a parlament küldöttei között.

- Folyt a vita a KISZ-ben - mondja Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB Egyetemi Tanácsának egykori elnöke -, hogy csak a KISZ belső viszonyait, vagy a teljes ifjúsági rendszert kell-e átalakítani.

Az eredményről Szilvásy György ma azt mondja: - Fából vaskarika, hogy a KISZ hegemón, azaz hatalmi szerepre tör, de legyen mellette más ifjúsági szervezet is, noha mondhatjuk, hogy a párt vitorlájából kívántuk kifogni a szelet. Nem gondoltam, de jó, hogy van a Fidesz, pedig jó volt, hogy megszűnt a KISZ nyomasztó fölénye. Fel sem merült, hogy politikai úton nem győzhetjük le őket.

Mindenesetre 1988. április 22-én a KISZ-vezérkar úgy utazott Veszprémbe, a felsőoktatási diákparlament ülésére, hogy a 66 ezer nappalis hallgató képviseletében összeülő 250 küldött az ő elképzeléseit fogja szentesíteni, s önálló diákszervezete lehet az egyetemeknek és a főiskoláknak.

- A Tilos az A-ban beszélgettünk többek között Csaba Ivánnal, Deutsch Tamással, hogy mi lesz Veszprémben, és mit viszünk - idézi fel Sasvári Szilárd a Fidesz-küldöttek parlamenti felkészülését. - Felhívtuk Bihari Mihályt, hogy felhasználhatjuk-e az egyetemi autonómiáról írott tanulmányát a vitában.

- Veszprém előtt Kövér Laci nem közölte velünk, hogy találkozott a KISZ-szel, hogy megállapodott velük valamiben. Vittünk magunkkal alapító nyilatkozatot, ami egyben volt a belépési nyilatkozattal, de eszünk ágában sem volt szervezkedni - állítja Deutsch Tamás.

Ám a felkészülés szervezetten folyt. A Martos Flóra Kollégiumban három Fidesz-alapító is volt. Bégány Attila igazgatóhelyettes - az ő felügyelete alá tartozott a szigorúan szabályozott másológép -, továbbá Bartus Gábor és Tar Miklós. A veszprémi ülésre éjjel kettőkor másolta Bartus a Fidesz-anyagokat, és Tar kint figyelt a folyosón. Vagyis, mint holmi tolvajok, úgy dolgoztak.

- Veszprémben az a hír fogadott bennünket - mondja Szilvásy György -, hogy a kollégiumban házkutatást tartottak, talán le is tartóztattak fideszes küldötteket. Úgy fogtuk föl, hogy ez a konzervatív erők provokációja, akik abban érdekeltek, hogy bebizonyítsák, a Fidesz megbízhatatlan, velük szemben csak kényszerrel lehet fellépni. Persze az eljárás nemcsak nekik szólt, hanem a Hálózatnak, az MDF-nek, és az egész ellenzéknek. Tudtuk, hogy a rendőri akció után a Fidesz nem fogja betartani a megállapodást, hisz a hatalom felrúgta azt. Ezzel a KISZ is a hatalmi játszma kiszolgáltatottja lett.

- Úgy emlékszem, Radics Katalin (a pártközpont osztályvezetője) futkosott le-föl, hogy micsoda provokáció, hogy az állambiztonságiak átkutatták a fideszesek szobáját - említi Vass László, akihez a hallgatói ügyek tartoztak a pártközpontban. - Horváth József szervezete hülye helyzetet teremtett ezzel a piszkos játékkal. - De a futkosás és a dühöngés nem azt jelenti, hogy a fideszeseket nem egy-két pártvezető tudtával zaklathatták Veszprémben.

- A Vár alatti presszóban voltunk Sasvárival, és mire visszaértünk a kollégiumba, már átkutatták a szobánkat - idézi fel Deutsch. - Letartóztatásról nem volt szó, de a házkutatást végző három tiszt rendőrségi figyelmeztetésben részesített bennünket, és akárcsak Viktorékat, felszólítottak, hogy hagyjunk fel a tevékenységünkkel. Felhívták a figyelmet, hogy a Fideszről szót se ejtsünk az ifjúsági parlamenten, különben eltávolítanak bennünket a városból az ifjúsági parlament megzavarása miatt. Sasi aranyos volt. Megkérdezték, tudomásul vesszük-e a figyelmeztetést. Ő azt felelte, persze, mert azt hitte, azt kérdezik, hogy érti-e. Ám dr. Erős Sára már kiokosított többünket, hogy nem kell tudomásul venni. Mondtam tehát, hogy nem vesszük tudomásul, mire Sasi rögtön rávágta: Ja, igen, nem!

- Mérges lettem, amikor azzal fogadtak a kollégiumban, hogy átkutatták a cuccainkat és elvitték az alapító nyilatkozatokat - mondja Sasvári. - Hogy jönnek ehhez? Mondták aztán, hogy állítólag a kollégiumból dobott fel bennünket valami hölgy.

- Egyedül az én táskámat nem kutatták át a rendőrök, így maradt Veszprémben alapító nyilatkozat - idézi fel Bartus Gábor vegyészmérnök-hallgató.

A Magyar Október Tájékoztatószolgálat (MOT, London) szerint a rendőrök azzal indokolták az intézkedést, hogy a Fidesz-nyilatkozat törvényellenes szervezetbe való belépésre buzdít. Arra a kérdésre, hogy miért törvényellenes a szervezet, azt felelték: Kérdésükre épp most kapnak választ barátaik Budapesten (nyilván az ügyészségen). A sajtószolgálatot működtető Krassó György azt is jelentette, hogy a rendőrség lefoglalt 250 alapító nyilatkozatot, és az MDF üdvözletének 18 példányát.

- Rossz érzéseinket tetőzte, hogy nem tudtuk, mi történt a fiúkkal az ügyészségen - folytatja Sasvári Szilárd. - Telefonáltunk és megnyugtattak bennünket, hogy kijöttek. - Ő úgy emlékszik, hogy az MDF-üdvözletet pesti társaik olvasták be telefonon, s ott a fülkében neki diktálta Deutsch. Aztán leíratták, és lehet, hogy ki is osztották, vagy talán csak felolvasták. Lehet, hogy ez csak a nagybecsű irat pótlása volt. Sasvári szerint az alapító nyilatkozatból Fodor Gábor vitt utánuk egy rakással.

- Szájer Józsi ideadta frissen vásárolt 126-os kis Polskiját, amibe heroikus küzdelemmel bepréseltem 197 centimet meg egy rakás alapító okiratot, és az éjszakai órákban levittem Veszprémbe - erősíti meg Fodor Gábor.

Politikai szervezet?

- 1988-ig a diákparlament kimerült abban, hogy a menzán rossz a kaja - említi az akkor harmadéves, filmrendező szakos Káel Csaba. - Dokumentumfilmesként érdeklődtem az alternatív csoportok iránt, főképp azután, hogy megtudtam, új ifjúsági szervezet alakult. Akkor minden szimpatikus volt, ami nem a hatalom oldaláról jött. Ha kamerát nem is lehetett szerezni, örültem, hogy küldöttként Veszprémben lehettem; a történtek elementáris erővel hatottak mindnyájunkra. A diákparlament egy pár fiúnak köszönhetően valóban parlamentként működött. Azzal kezdődött, hogy valaki javasolta, aki nem küldött, hagyja el az aula adott részét, nehogy kívülállók szavazzanak.

- Mi előre megbeszéltük, hogy hoszszú ujjú fehér ingben leszünk, mint afféle szegénylegények - említi Deutsch Tamás, ami az ifjú filmesnek nem tűnt fel.

- Miután a rendőrök elmentek, összejöttünk, hogy mit tegyünk. Valaki felvetette, javasoljuk, hogy mint egy parlament, szavazzunk meg magunknak mentelmi jogot - említi a Fidesz keresztapja, Sztilkovics Szávó. - Másnap én adtam elő az ötletet, és a küldöttek megszavazták. Ekkor már beszélték, hogy a Fidesz-alapítók bárhol menedékjogot kapnak Nyugaton.

- Az első napon, pénteken a rendőrség 1-0-ás vezetésre tett szert. Azzal, hogy Szávó javaslatára elfogadtuk a mentelmi jogot, egyenlítettünk - összegez Deutsch. - De a résztvevők zöme semmit sem tudott a Fideszről, szerveztünk hát szombat estére egy tájékoztatót, ahol vagy ötven érdeklődő vett részt. Szó volt róla, hogy a különböző diákönkormányzatok vezetőit maga Pál Lénárd, PB-tag fogadja. Ma már röhej, de az volt a követelmény, hogy nem hangozhat el a Fidesz név.

- Az esti találkozóra - amelyen én is beszéltem a Fideszről - úgy emlékszem, hogy néhányan kiálltunk, velünk szemben az érdeklődők, és a fejük felett folyamatosan a bejáratot figyeltem, hogy jönnek-e a nyomozók - mondja Both Vilmos. - Az előző napi házkutatás alapján végül is mindenre fel kellett készülni, attól tartottunk, hogy ezek után a megfélemlítés egyetlen eszközétől sem riadnak vissza.

A MOT (London) így foglalta össze az eseményeket: A budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem és a Műszaki Egyetem küldöttei - akiket az Eötvös Loránd Tudományegyetemről érkezettek is támogattak - a hallgatóknak azzal a megbízásával érkeztek Veszprémbe, hogy követeljék: alakulhassanak meg kifejezett ifjúsági politikai szervezetek a KISZ-en kívül is. A KISZ Központi Bizottságának képviselői tárgyalásokat kezdtek az egyetemistákkal. Egyetértenek javaslatukkal, ők ugyanezt szeretnék - mondották -, de taktikai okokra hivatkozva a »politikai« szó elhagyását javasolták, valamint azt is, hogy a Fidesz szó ne hangozzék el a vitában. Arra a másnapi javaslatra, hogy alakulhassanak politikai szervezetek, a KISZ-funkcionáriusok mérhetetlenül felháborodtak. Éles támadást intéztek a javaslattevők ellen, az egyezség megszegésével vádolták őket, de a szavazás döntött: 75 százalékos többséggel fogadták el a módosítást.

Krassó jelentésének két érdekessége van. 1. Nem szűkíti le a fideszesekre a kezdeményezést a politikai szervezetek alakítására. 2. Ő is azt állítja, hogy a kisz-esek - és nem a rendőrök - tiltották a Fidesz szó használatát.

- Krassót nem én tudósítottam a diákparlamentről, hisz nem voltam ott - mondja Fodor Gábor. - Ilyenkor ő telefonszámot kért, ahol elérhető valaki, valószínű, hogy egy veszprémi számot adtam meg.

- A veszprémi diáktalálkozón Deutsch volt a főszereplő - állítja Kósa Lajos. - Fenyegették őket, nehogy valaki kiejtse azt a szót, hogy Fidesz. Deutsch felállt, és azt mondta: Fidesz, hátha tényleg összedől a rendszer.

- Addig nem mondtuk ki a Fidesz nevét, amíg nem intéztek támadást az alternatív elképzelésekkel szemben - állítja Bartus Gábor. - A szövegező bizottságban Deutsch azzal robbantott, hogy már van ilyen szervezet, a Fidesz létezik! Szerintem nem azon folyt a vita, hogy politikai jellegű legyen-e az alternatív ifjúsági szervezet, hanem azon, hogy a KISZ-en belül vagy kívül, mert a KISZ védernyője alatt képzelték el a többi szervezetet.

- Jellemző Nagy Imre esete a veszprémi ifjúsági parlamenten - véli dr. Rákosi Ferenc. - Készültünk a forradalmi tettre, hogy Imre bejelenti: új felsőoktatási ifjúsági szervezetek fognak alakulni. Aztán annyira becsomagolta az egészet, hogy alig értette valaki. Ez is hozzájárult, hogy a Fidesz elvitte a parlamentet. Nem taktikai, hanem stratégiai vereség érte a KISZ-t Veszprémben. Új korszak kezdődött, a fideszesek vezette többség demokratikusan leszavazott bennünket. Kiderült, hogy a mi radikális reformelképzelésünk is kevés, ezért hagytuk ott hamarosan sokan a KISZ KB-t.

- A Fidesz Veszprémet szánta országos színrelépésre - állítja Nagy Imre, a KISZ KB egykori titkára. - Határozatba akarták foglalni, hogy szabadon alakíthatók ifjúsági szervezetek. Mi elébe kívántunk menni ennek. Legyen természetes, hogy szabadon alakulhatnak ifjúsági szervezetek, hogy lesznek közöttük politizálók is, mondtam. Ez talán nem volt túl irritáló a párt számára, és a fideszesek is megtapsolták. De másnap, hogy definiálják magukat, átfogalmaztatták az állásfoglalást.

- Veszprém arról szólt, hogy a Fidesz kilép-e a nyilvánosság elé, vagy türtőzteti magát, ahogy kértük - összegzi Vass László. - Szerettem volna összehozni egy találkozót a párt KB illetékes titkára, Pál Lénárd és Deutschék között. Megvolt az időpontja is, mégsem jött létre, mert a történtek miatt Pál Lénárd kibújt az ígéretből. Nehéz lenne megmondani, ki mit rúgott fel. Nagy Imre messze ható beszédet mondott, politikamentes érdekvédelmi szervezetet ígért. Ez több volt annál, amit a párt el tudott fogadni. Beszéde közben egyes kollégák mondogatták is: mit képzel ez, miért nem lép be a Fideszbe? Ám ekkor már ez is kevés volt, a politikai szervezetként színre lépett fideszeseknek elfogyott a cérnája.

Szinte biztos, hogy a KISZ sem tudta az előre elképzelt módon a találkozóra kényszeríteni az akaratát, s a Fidesz sem csinált semmiféle puccsot. Ám a váratlan eseményekre mintha a fideszesek reagáltak volna ügyesebben.

- A rendőri intézkedés után hajnalig tartó megbeszéléseken döntöttünk végül az eredetileg tervezettnél keményebb fellépés mellett. A fő cél ekkor már az volt, hogy az ifjúsági szervezetek alakítását megengedő módon tartalmazó dokumentumba bekerüljön a politikai jelző - összegzi Both Vilmos.

- Elhúztunk 2-1-re - fogalmazza meg Deutsch. - Hálás vagyok a sorsnak, hogy Veszprémben beszélhettem. Orbán és Kövér hallotta a rádióban, hogy bizonyos fiatalok meg akarták zavarni a parlament munkáját, mire megállapították, hogy jól dolgoztak a fiúk.

Cáfolat

1988. április 25-én a Népszabadság tudósításában az jelent meg a felsőoktatási parlamentről, hogy egyes körök demagóg érvekkel a maguk oldalára állították a résztvevőket. Másnap Nagy Imre finoman helyreigazította a párt központi lapját (is) a Magyar Nemzetben. Kijelentette, hogy a KISZ javasolta, hogy az egyetemeken és főiskolákon jöjjenek létre önálló, érdekképviseleti, önkormányzati jellegű diákszervezetek úgy, ahogy azt az adott felsőoktatási intézmény diáksága a legcélravezetőbbnek tartja. Az MTI alapvetően hamisan, a lényeget nem értve adta tovább nyilatkozatomat. A parlamentben ugyanis nem a KISZ fenti javaslatáról szavaztak, hiszen az tömegtámogatásra talált. Amiről külön vita és szavazás volt, az kizárólag a politikai jelzőt illette a több ifjúsági szervezet szükségességét megfogalmazó mondatban. Ebben, a mi véleményünkkel szemben valóban fellépett egy csoport, felrúgva ezzel az előzetes szekcióvitában kialakult kompromisszumot. Nem igaz az sem, hogy demagóg érveket hangoztattak, hiszen egyáltalán nem érveltek, csak elmondták javaslataikat.

- A KISZ KB 1988. április 29-i ülését én tájékoztattam a Fideszről, a találkozóról - mondja Szilvásy György. - A testület kimondta, hogy politikai és nem jogi álláspontot kell elfoglalni a Fidesszel szemben.

A Politikatörténeti Intézet levéltárában található dokumentum szerint Szilvásy György elmondta, hogy a veszprémi ifjúsági parlament volt az első rendezvény, amelyen más politizáló csoportok is megjelentek - nemcsak a Fideszre gondolok. A KISZ javasolta, hogy a felsőoktatásban különböző ifjúsági szervezetek működjenek. Vasárnap néhányan - elsősorban Fideszhez tartozók -, az előzetes kompromisszumot felrúgva, javasolták, hogy politikai szervezetekről beszéljünk. A jelző bekerült a dokumentumba: a KISZ taktikai vereséget szenvedett.

A Fideszről szólva kijelentette: a szándéknyilatkozatba tőkés restaurációs folyamat is belefér. Deklarálták, azzal, hogy a szervezet létrejött, legális is. Sokszínű erő. A viszony meghatározásához figyelembe kell venni, hogy a szervezés időszakában DSZISZ-ként indult, hogy nem minden szervező írta alá a nyilatkozatot. A szocialista szót tudatosan, szándékosan, alapos vita után vetették el. A másik jelzés, hogy megtiltották, hogy KISZ-tag Fidesz-tag is lehessen. A harmadik, hogy szervezőinek egy része komoly ellenzéki, annak is a radikálisabb csoportjába tartozó háttérrel; külföldi kapcsolatokkal, külföldi anyagi támogatással. A szervezetnek jelenleg néhány száz tagja van. A tagság kisebb hányada legalább olyan profi szervező, mint adott esetben mi. A programkészítés visszafogott, hogy minél később derüljön ki, nincs igazi platform. Mi az elmúlt hetekben törekedtünk a leválasztásra: derüljön ki, hogy ki mit akar, a mérsékeltebbeket ne vegyék egy kalap alá a radikálisabbakkal. Megpróbáltuk elérni, hogy a szervezet függessze fel a tevékenységét. Valószínűsíthető, hogy ez nem fog bekövetkezni. Feladat: a mérsékelt szárnnyal a kibontakozás útját keresni, a leválasztást folytatni, a szervezet egészével azonban politikai harcot kell vívni.

Egy felszólaló javasolta, hogy a párt is ilyen differenciáltan foglalkozzon a Fidesszel.

A fenti dokumentum pontos megértéséhez érdemes felidézni, amit a korabeli - tízéves! - szövegekkel kapcsolatban Pozsgay Imre mondott: - A rendszer nyelvét újra kell tanulni, hogy megértse az ember. Kontextus nélkül a szövegek alapján az gondolhatjuk, hogy mindenki aljas gazember volt, holott épp a jobbítás szándékával dolgozott. A diktatúra természete ilyen, a nyílt beszédnek nem kedvez.

A KISZ KB után egy nappal a Fidesz szóvivői is értékelték a helyzetet. (Cím: A helyzet.) S ebben megállapítják: A legnagyobb siker: Veszprém. Az egyetemisták és főiskolások alágazati parlamentje, amely a KISZ KB titkára szerint is 66 ezer fiatal akaratát fejezte ki, határozatba foglalta: szükség van új politikai ifjúsági szervezetekre.

- Filmrendezői osztályomba járt Káel Csaba, aki a veszprémi találkozón öszszeakadt ezekkel a fiúkkal - idézi fel Makk Károly. - Elmondta, hogy marha érdekes társaság, okosak és hihetetlen meredek dolgokat mondanak. Mondtam, hozza be, és a főiskolán ültessük kamera elé őket. Az volt a hátsó szándékom, hogy ezeket a gondolatokat terjeszteni fogjuk az egyetemeken, főiskolákon.

- Bár a veszprémi találkozóról futtában kellett távozni, a résztvevőknek egy órán belül kellett elhagyniuk a terepet, a történtek nem hagytak nyugton - meséli Káel Csaba. - Behívtam a fideszeseket a főiskola Szentkirály utcai termébe, de jött az üzenet, nem lenne szerencsés, ha ez a felvétel itt készülne. Telefonáltam Makk tanár úrnak, aki azt mondta, nincs jobb ötlete, mint hogy menjünk el hozzá. Busszal kelt át Budára a rövidnadrágos, szandálos csapat. Makk Károly azzal fogadott, hogy bár az alattuk lakó Vásárhelyit biztos lehallgatják, a teraszon akkora a zaj, hogy nyugodtan forgathatunk. Már odahívta Jávor Istvánt is egy kamerával. Viktorékhoz az volt a fő kérdésem, hogy mondják el, kik ők, mit akarnak, merre tartanak. A filmet végül Pesty Laciéknak, a Fekete Doboznak adtam oda, mert nem lehetett forgalmazni. Jó része belekerült Civiltechnikák című filmjükbe, amit 1988 augusztusában, a szárszói találkozón mutattak be.

- Káel azt mondta, hogy Orbánék miatt nemcsak őt, de engem, a tanárukat is kirúgnak a főiskoláról. Jó, hát akkor jöjjenek el hozzám. Így került az én teraszomra a társaság, és Jávor Pista fotós ismerősöm révén a Fekete Doboz. Arra gondoltam, hogy az elején besegítek néhány kérdéssel, de az első megszólalásom után láttam, hogy világos, áttekinthető elképzelésük van, Orbán Viktor fennkölt volt és radikális.

Gyertek ki!

- A veszprémi parlamenten találkoztam Deutsch Tamással - idézi fel a volt KISZ-vezető Gyurcsány Ferenc -, és mondtam neki: ezek ki fognak benneteket készíteni. Ha azt mondják, törvényen kívüliek vagytok, be is bizonyítják. Gyertek ki a Fidesz mögül, alapítsatok egy új szervezetet, akkor ők is presztízsvesztés nélkül kijöhetnek ebből. Deutsch azt válaszolta: nekünk ehhez jogunk van, ha beledöglünk, akkor is végigcsináljuk. Mi ezt nem mertük volna megtenni. Mi reformerek voltunk, ők forradalmárok. De az, hogy elérték a céljukat, nem anynyira nekik, mint a társadalmi környezetnek köszönhető.

- Gyurcsány Feri emléke talán túl szép, lehet, hogy nem is voltam ennyire határozott - feleli Deutsch. - Veszprémből ijedten tartottunk hazafele a vonaton, de jól palástoltuk az érzelmeinket. Mindenki fejében az járt, mit szól apánk, anyánk, ha tényleg kirúgnak bennünket, ahogy ígérték. Május végéig voltam megijedve. A szüleim tovább is.

Pünkösti Árpád

A CIKKBEN SZEREPLŐ FIDESZ-ALAPÍTÓK: Bartus Gábor műegyetemi hallgató - most a Miniszterelnöki Hivatal környezetgazdasági főtanácsadója. Bartók István közgazdászhallgató - a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem adjunktusa. Bégány Attila, programozó matematikus - a tinnyei önkormányzat jegyzője, V. kerületi képviselő. Both Vilmos, közgazdászhallgató - a Napi Gazdaság főszerkesztője. Deutsch Tamás joghallgató - miniszter. Fodor Gábor, nevelőtanár - parlamenti képviselő, SZDSZ. Sasvári Szilárd, tanárképző főiskolás - a Fidesz parlamenti képviselője. Sztilkovics Szávó, tanárképző főiskolás - az Oktatási Minisztérium munkatársa.

MÁSOK: Diczházi Bertalan - a Növekedéskutató Intézet kutatási igazgatója. Gyurcsány Ferenc - az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója. Káel Csaba - filmrendező. Kósa Lajos - Debrecen polgármestere, a Fidesz parlamenti képviselője. Makk Károly - filmrendező. Nagy Imre - a Caola Rt. elnöke. Pozsgay Imre - egyetemi tanár, a Szent László Akadémia rektora. Dr. Rákosi Ferenc - az Altus Consulting Kft. vezető tanácsadója. Dr. Szilvásy György - az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. igazgatója. Vass László - a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem docense.

A Magyar Demokrata Fórum üdvözlia Fiatal Demokraták Szövetségét

Apadó kedvű, az elöregedés jeleit mutató, demográfiai mélypontja felé haladó s válsággal viaskodó társadalmunkban üdvözítő jelentősége van minden ifjúsági kezdeményezésnek. Ezért hatott nemcsak ránk, hanem vélhetően egész mozgalmunkra, és a közügyek iránt fogékony rétegekre reményt keltően, ösztönzően, pozitív tettekre sarkallóan a Fidesz zászlóbontása. Végre, végre, Ady szavait halljuk felcsendülni, hiteles ajkakról. A Fidesz megalakulása és alkotmányos keretek között működési szándékának bejelentése az utóbbi idők legnagyobb jelentőségű, legtisztább formájú reform-eseménye. Végre valódi akarat! Végre egy, az ifjú szívekből kipattanó nemes és tiszta szándék! Fiatal Demokraták! A Magyar Demokrata Fórum szervezői a következő összejövetelünkig, amelyen várhatólag megerősíttetik ez a támogató nyilatkozat, igaz szeretettel üdvözlünk benneteket és áldozatos munkátokhoz erőt, kitartást és közös nagy ügyünk, a várva várt magyar demokrácia megteremtésében sok sikert kívánnak a Magyar Demokrata Fórum szervezői: Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba,