- Március 15-e az aggódás napja volt mindkét oldalon - mondja dr. Rákosi Ferenc, a KISZ KB egyetemi osztályának hajdani vezetőhelyettese.

- 1986. március 15-én, a provokatív lánchídi csata során néhány közgázostól is elvették a rendőrök a személyi igazolványt - eleveníti fel az egyetem volt KISZ-titkára, Ferencz Gábor. - Főnököm tudtával azt mondtam, bennünket képviseltek, mi küldtük oda őket.

1988. március idusán nyolc ellenzékit, köztük Demszkyt, Harasztit letartóztatták. A 10-15 ezer fős tüntetés csak bevezetője volt a civil társadalom viharos burjánzásának. (Beszélő, 24. szám) Követeléseik között szerepelt a többpárti választás is. A Szovjetunióban ekkor íródott Andrejeva baljós, reformellenes levele. A peresztrojka és a glasznoszty hívei visszafojtották a lélegzetüket is. Néhány tucatnyi magyar fiatal mégis cammogni érezte a rohanó időt, és eltökélten bele akart szólni sorsának alakulásába.

Béke Barabás

Évtizednyi távolságból sokan végiggondolt, lépésről lépésre eltervezett folyamatnak hiszik a Fidesz történetét. Pedig valójában esetlegességek, véletlenek sorozatából állt össze. A Fidesznek éppen a spontaneitás, a sokféleség, a mindenféleség az egyik legfontosabb jellemzője. Káderpukkasztók voltak, radikálisok, már-már szemtelenek. Kövér László idézi, hogy kollégiumi igazgatójuk, Stumpf István mindig azzal érvelt, hogy mutassák meg, hol van leírva, amit nem szabad. Nekik folyóiratuk is volt.

- Csoóriék évekig könyörögtek folyóirat-engedélyért, de nem kapták meg - jegyzi meg Haraszti Miklós. - Mi illegálisan adtuk ki a Beszélőt, a Bibó-kollégisták pedig 1985-ben féllegális engedéllyel jelentették meg a Századvéget.

- Az ifjú titán társaság mindenáron lapot akart - említi Wéber Attila szerkesztő. - Úgy képzelték, hogy a Váltóláz a kollégisták fóruma lesz, de ez kevés embert érdekelt volna. Gyurgyák Jancsi profi szerkesztő, neki volt koncepciója, az ő ötlete a cím is. Az időszakos egyetemi lapok, a másfeledik nyilvánosság fölé lektorokat helyeztek. Hozzánk Kiss Péter vagy Schlett került volna, de őket sem fogadták el. Taktikájuk, hogy nem kötnek kompromisszumot.

A Századvég számomra a szellemi töltekezést és a politikai szocializációt jelentette - mondja Kéri interjúkötetében Orbán Viktor. - A Századvégnek köszönhetem, hogy ismerem Szabó Miklós, Kis János, Bogár László, Bilecz, Gadó György gondolkodásmódját. A Századvéggel a rendszert is tesztelték. Úgy találták, hogy bár a rendszert a szovjetek tartják fenn, de tankjaik nem állnak ott minden sarkon, ez már nem is diktatúra, hanem egy önmagát túlélt valami, amit az ember szinte az ujja köré csavarhat.

Noha a Kései bevezetés a kádárizmusba című, 1980-as Haraszti-esszében szerepelt a merész jóslat, hogy Kádár rendszere nem éli túl a nyolcvanas éveket, a demokratikus ellenzéknek mégsem jutott eszébe az ujja köré csavarni ezt a bizantikus nyúlványt. Nem tűzték napirendre a hatalom kérdését, de szívósan fönntartották szervezeteiket és követeléseiket. A közép-európai ellenzék mestere, a lengyel Michnik szerint is csak olyan csatákba szabad belemenni, ahonnan vissza lehet hozni a csapatokat. Haraszti azt írja, a pártállamnak is megéri az egyezkedés, ha garantált, hogy nem alakul ki ellenőrizhetetlen anarchia. Hasznos lehet, hogy belépjen a politikai mezőbe, tárgyaljon, és megadja a követelt jogokat.

A magyar demokratikus ellenzék sajátos módszere volt kapcsolatai tágítására a háromszögelés. Például a békemozgalomnak álcázott nyugati kapcsolatba - épp a nyugatiak segítségével - bevonták a hivatalos magyar békemozgalmat is, a Békatanács főtitkárát. Így béke Barabás (Miklós) - volt propaganda Barabás is (János) - kénytelen volt leülni a független magyar szervezetekkel. A háromszög csúcsán mindenki kettős ügynök, ám a hivatalnak is érdeke volt nyugati és hazai elfogadottságának a javítása.

A bibósok szervezte Kelet-Nyugat Találkozó célja épp egy vasfüggönyön átívelő szervezet létrehozása volt. Egy héttel a kezdés előtt közölték velük, hogy a találkozó nem kaphat az egyetemen helyet, az Országos Béketanács viszont kéretlenül is felajánlotta Csillebércet. Kövér László később Richter Annának felidézte, hogy ekkor a Béketanácson keresztül közvetve Berecz János KB-titkárral voltak kapcsolatban: Nem egyezkedni, hanem közölni [kellett] velük: ha nem engedélyezik a termet a találkozóra, akkor több száz résztvevő fog toporogni az utcán, miközben mégis megtartjuk a találkozót a kollégiumban. Ide ugyan csak egy töredék fog beférni, de megmondjuk, hogy miért, és azt másnap hozzák a nyugati lapok. Ilyen és ehhez hasonló konfliktushelyzet fejleszti ki a politikusalkatot, nem pedig a felülről jövő utasítások szolgai végrehajtása.

- A bibósok szamizdatterjesztők voltak - említi Haraszti. - Kemény terjesztők, de a nyomdázásban már nem vettek részt. Öngúnnyal alsó kapcsolatnak hívtuk őket. Azért használtuk a kommunista pártok terminológiáját, nehogy elkövessük az illegális mozgalom hibáit. A Bibó- és a Rajk-kollégium természetes bázis, mindannyian jártak a szabadegyetemekre. Jó társaság volt, óvatosak voltak, és pontosan tudták, mit akarnak. Az változhatott, hogy miként, az kevésbé, hogy mit. Szimpatikus volt ideológiai izgatottságuk. Meleg, kaján, szeretetteljes kapcsolat volt közöttünk a Kelet-Nyugat Kör idejéből. Sülve-főve együtt voltunk, érzelmes, cinkos, tanítványi kapcsolatban, különösen Viktorral, Deutsch Tamással, Fodorral meg Molnárral. A Kelet-Nyugat Találkozón mondtam barátomnak, Hans Magnus Enzensbergernek, hogy a bibósok nagyon okos fiúk, a Ménesi útra el kell mennie. Szakállasan, széles ajkunkkal hasonlítottunk egymásra Viktorral. Magnus a Bibóban hátulról átölelte Orbánt: - Miklós!

Együtt maradni

Még ha kezdetben csak néhány lány személye tartotta is össze a bibós csapatot, a közösség utáni vágy olyan erős volt bennük, hogy a mag hamarosan szakmai, baráti közösséggé alakult. Olyan csoporttá, amelynek a tagjait hasonló nézetek és tilalmas ellenzéki élmények kapcsolták össze. Nehéz volt hát beletörődni, hogy végzés után szétszélednek. Nemcsak Orbán Viktor érezte úgy, hogy emberileg is kevesebb lesz, ha megszűnik az a közösség, amelyben olyan könnyű volt azonos célokat találni. A törekvés, hogy együtt maradjanak, fontos szerepet játszott a Fidesz létrehozásában is.

- Egy motívum volt a sok közül - mondja Fodor Gábor -, hisz az alapítók között a többség nem volt a szorosan vett társaság tagja. Miszlivetz Ferenc szociológus egyik célja is az volt, hogy az egyetem befejezése után együtt tartsa a csapatot, így jött létre, Soros-pénzből, a Kelet-Európa Kutatócsoport 1987-ben. Ennek ösztöndíjasa lett Orbán, Kövér, Molnár Péter, én és még egy-két bibós. Nem lett túl sikeres vállalkozás. Nem mindent végeztünk el: a politika elvitte a társaságot.

- Ez a harcos baráti csoport, amint ezt Orbán Viktor is elmondta nekem, együtt akart maradni, ezért támogatta az alapítvány a Kelet-Európa-kutatásokat, ezért kaptak ösztöndíjat a csoport tagjai - erősítette meg Vásárhelyi Miklós, az alapítvány elnöke. Így lett több Fidesz-alapító foglalkozása: ösztöndíjas jogász.

Az előző írásunkban is felvetődött, hogy vajon kijátszották-e Diczházit, hogy az ő lágyabb javaslata mögül előlépve valósítsák meg radikális elképzelésüket. Az akkor még szociáldemokrata nézeteket valló Kövér elfogadhatta Diczházi elképzelését a DSZISZ-ről, Orbán pedig nem is vett részt az előkészítésben. Kövér egyetérthetett a fontolva haladással, amit az MDF is követett, amikor 1987. szeptember 27-én bejelentette az alapítás tervét. Orbán viszont azt vallotta, ha valamit komolyan gondolnak, tegyék is meg, ne játszadozzanak szándéknyilatkozattal, ne várjanak holmi engedélyre. Ő túl impulzív volt a térnyerési taktikához.

Két nappal a gyűlés előtt megkérdezte Kövér Lászlótól, mi az elképzelésük, és ráérzett, hogy itt a pillanat, most megvalósítható, amire az egyetemisták majdnem tíz esztendeje vágynak. Meggyőzte a barátját, hogy vágjanak bele, alakuljanak meg. Ha csupán egy hétig maradnak talpon, ha csak tízen-húszan lesznek, ha megverik őket a rendőrök, az is győzelem. Elsősorban persze nem verésre számítottak, hanem arra, hogy a rendszer hagyni fogja, főjenek a saját levükben, agyonhallgatják a történteket.

- Megakadályozhatatlan volt, hogy itt vagy ott megalakuljon a FISZ, a független ifjúsági szervezet, bár a KISZ rettentően félt ettől - folytatja Ferencz Gábor.

- Akkortájt épp buddhista csoportot szerveztem - említi a volt közgazdászhallgató, Faragó József -, és az egyik rektorhelyettes kikelt ellene, ezért a közművelődési titkárság nem adott rá pénzt, de más igen. A közgázon a '80-as évek közepétől kezdve már a hallgatói önkormányzat delegálta az egyetemi tanácsba a hallgatók felét, és a KISZ mellett az AIESEC-től kezdve a közművelődési titkárságig tucatnyi iroda működött.

Németh Zsolt a közgáz KISZ-bizottságának pecsétjével postázta az illegális Égtájak között című lapot. Amikor valaki megjelent postázandó paksamétájával, a titkár lement a büfébe, amíg a vendég ráütötte a borítékokra a KISZ-bélyegzőt. K. G.-nek, a közgáz BM-esének azért fájt a feje, hogy például Németh Zsolt kiutazik Romániába, és röpcédulákat osztogat. Az első évfolyam KISZ-titkára, Kósa Lajos azzal kezdte: micsoda szemétség, hogy az oroszok miatt nem megyünk a Los Angeles-i olimpiára. Tiltakozzunk! Megtették, aztán letolást kaptak érte.

- A közgázon hihetetlenül tagolt volt a kollégiumi rendszer - folytatja Faragó. - A Rajkba a Hiány-kurzus volt a belépő, a Társadalom-elméleti Kollégiumban Tőke-alapkurzus folyt. A Széchenyi Szakkollégium inkább a szociológiához, a történelemhez vonzódott. Mégsem voltak merev falak közöttük. A túlnyomó többség a rendszerváltozás után is beszélő viszonyban maradt, kapcsolatuk túlélte a kurzusváltásokat, nem úgy, mint a felnőtt társadalomé.

Visszaszorulóban volt a KISZ. Az ELTE Bölcsészkarán szinte illegalitásba szorult: 1988-ban a 2000 hallgató közül csak 40 tagja volt.

- Az egyetemi KISZ eltűrte a devianciákat, mégis kiürült. A nyolcvanas évek közepe táján elképesztően csekély tekintélye volt egy egyetemi KISZ-titkárnak - állítja Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB egyetemi tanácsának hajdani elnöke. - Ugyanis a KISZ-nek tulajdonították, hogy mások nem szerveződhetnek. Érdekünk lett, hogy végre jöjjön valaki, mert ez segítette a KISZ elismerését is.

- A KISZ ifjúmunkás osztálya vagy az egyetemi és főiskolai tanács mintha nem is ugyanannak a szervezetnek lett volna a része - mondja Ferenc Gábor.

- A KISZ-ben mindig az egyetemi területen volt a legtöbb reformer - állítja dr. Rákosi Ferenc.

Fültanúk

A reformerek is úgy képzelték, hogy az új ifjúsági szervezet nevében szerepelnie kell a szocialista szónak. Így a Fidesznek már a neve is hadüzenet volt, a KISZ mégis azt vallotta, hogy a megalakulásból ne csináljanak rendőri ügyet. De menjünk sorjában.

- Tanítottam a közgázon - említi Vass László, akihez a hallgatói ügyek tartoztak a pártközpontban -, és tanítványaim, köztük Csaba Iván kezében korábban már láttam a meghívót 1988. március 30-án este 8 órára, a Bibóba. Engem aztán Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára küldött oda. A Bibó alagsorában Diczházi és Kövér kinn voltak az emelvényen. Kövér az ülés elején felszólította a résztvevőket, hogy mutatkozzunk be. Mi heten-nyolcan ültünk a fal mentén, és a harmadiknál kitört a röhögés, hogy miféle illusztris helyről - központi bizottság, budapesti pártbizottság, KISZ Központi Bizottsága - jöttek a vendégek. Aztán Diczházi beszélt hosszan és nem magával ragadóan, és elkezdődött a névvita, hogy szocialista vagy sem.

- Fölvetődött az is, hogy két szervezetet alapítunk - említette Rácz András -, és az egyiket bejelentjük, a másikat nem. - Korábban volt olyan ötlet is, hogy legyen egy népi és egy urbánus szervezet. Az ülésen valaki a RADISZ, Radikális Demokrata Ifjúsági Szövetség elnevezést javasolta. A Fidesz név 26 támogató és 12 ellenvélemény mellett nyert.

- Stumpf távollétében én voltam a második ember a kollégiumban - említi az akkor nevelőtanár Szájer József. - Az egyetem párttitkárhelyettese engem kért meg, hogy menjek el az alakuló ülésre, és utána számoljak be neki, hogy mi történt. Megmondtam, ebben nem tudok segíteni. Nem is terveztem, hogy elmegyek, mert éppen egy kollégiumi kurzust kellett akkor vezetnem, de az a tény, hogy az MSZMP ennyire megijedt a dologtól, felpiszkálta az érdeklődésemet.

Előző cikkünkben tévesen írtuk, hogy a szervezők egyik példája a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének a megalakulása volt, ugyanis erre csak 1988. május 14-én került sor. Az idézett interjúkötetben Kövér László elmondta: Ebben az időben zajlott a TDDSZ megalakulása, mely körül hol magasra csaptak a botrányhullámok, hol elültek. A példa és az ötlet talán onnan is jött. A támogatást visszaadták azzal, hogy elvonták róluk a figyelmet.

- Abban, hogy megalakult a Fidesz, Orbánnak volt a legnagyobb szerepe - állítja Bozóki András is. - Nagy történelmi lecke volt számomra a Fidesz első két évének végigkísérése. Az iskolában mi még azt tanultuk, hogy a történelmet a termelőerők, a termelési viszonyok, a nagy folyamatok formálják, és az emberi tényezőnek kisebb a szerepe. A Fideszben azt láttam, hogy az eseményekben óriási szerepe van a politikusi döntéseknek. Orbán keményen megmondta, nem szabad kivárni, rajtaütésszerűen kell cselekedni, mert ha időt hagyunk az ellenfélnek, megfojt bennünket. Ahogy tudom, ennek megfelelően cselekedett március 30-án is. Ez az ő karaktere: sokakban meghűl a vér, hogy mit csinál, és utólag kiderül, hogy jó vagy rossz.

Egyedül Kövér nem beszél Orbán meghatározó szerepéről: Meglepően hangzik, de Viktor volt a szkeptikusabb a vitában, többször felállt és elmondta, hogy jól gondoljuk ezt végig, mert nincs garancia. Bármi megtörténhet velünk, attól kezdve, hogy kirúgnak az egyetemről, egészen addig, hogy lecsuknak. Vagy másfél órán át taglaltuk a veszélyeket, egyrészt, hogy ne hirtelen felindulásból elkövetett akció legyen, másrészt, hogy kibeszéljük magunkból a félelmeinket. Első írásunkban tévesen állítottuk, hogy az MSZMP és a KISZ KB munkatársait Stumpf hívta meg. Kövér szerint hívatlanul és váratlanul toppantak be.

- Diczházi tervezete eljutott a KISZ KB-hoz is, nem tudom, hogy tőle, netán a BM-től - említi dr. Rákosi Ferenc. - Az alakuló ülésen jó sokan voltunk mi, érdeklődők. A KISZ részéről is voltak álruhások. Akkortájt, ha két ellenzéki találkozott, némi túlzással, az egyik ügynök volt. Feltűnt Diczházi gyors veresége, hogy az irányítást milyen hamar kivették a kezéből. Orbán Viktor és Deutsch Tamás volt a felfokozott érzelmi töltésű öszszejövetel főszereplője.

Vass László emlékezete szerint Stumpf, Fodor és Orbán később érkeztek. Orbán a hátsó falnak támaszkodva szólalt fel igen szenvedélyesen és többször is. Beszélt a kockázatról: a döntés kockázatáról.

- Azt mondta, a lényeg nem az, hogy szocialista vagy sem: független kezdeményezést kell elindítani, csak épp azt nem tette hozzá, hogy ezzel vége a pártállamnak. Megfogalmazta azt az erős pragmatikus tételt, hogy mindegy, mi a tartalom, azt majd beletöltik, akik belépnek, a lényeg a megalakulás. Pontosan felmondta a lengyel leckét. Szavai közben egyszer csak átfordult a tömeg, Orbán átvette az irányítást, az elnökség lett az utolsó sor, Kövér csöndben üldögélt. Megalakulni, megalakulni - sulykolta Orbán. Bátor tett volt. - A budapesti pártbizottság jelentése idézi Orbán egy mondatát: Ha megalakulunk, akkor a legalitás talaján állunk, ezt jogi érvekkel nem lehet támadni, a pártnak, a KISZ-nek nyilvános vitában kell válaszolnia.

- Miután eldőlt, hogy megalakul a Fidesz, csak az alapítók maradhattak a teremben - folytatja Rákosi Ferenc. - Amikor visszamehettünk, felszólítottak bennünket, hogy nyilatkozzunk a történtekről. Ez a megszólítás mindenkit megdöbbentett. Rutintalanságból meg zavaromban én arról beszéltem, hogy bár a KISZ-ben erősödik az alternativitás tábora, érdemes-e a fontolva haladást ilyen radikális lépessel veszélyeztetni?

Kövér szerint a vendégek elmondták, hogy magánvéleményük szerint a politikai kérdéseket csak politikai eszközökkel szabad kezelni... Sajnálták, hogy a párt nem tud elébe menni ezeknek a kezdeményezéseknek. Az MSZMP KB-tól Vass László felhívta a figyelmet az ifjúságpolitikai határozatra, amely az ifjúsági törvénnyel szemben azt mondja, hogy csak egyetlen politikai szervezete lehet a magyar ifjúságnak, a KISZ. Ezt mi nyugodt szívvel hagytuk figyelmen kívül, hiszen nem vagyunk párttagok, és a párthatározat ránk nem vonatkozik.

- Pál Lénárd azt is közölte, hogy csak megfigyelő vagyok, amivel megtiltotta a hozzászólást - mondja Vass László -, ám ezt nem tarthattam be. Kövér felszólítására azzal kezdtem a választ, hogy örülnék, ha olyan politikai rendszer lenne, amelyben ez a lépés nem kockázatos.

- Fontos ügynek gondoltam a Fidesz szervezését, bár elméleti ember voltam már akkor is, és nem akartam aktívan politizálni - mondta Hamecz István, a szakmáját folytatni akaró alapítók egyike.

- Engem valahogy elkerültek az értelmes fiatalok, kevés partnerem volt - említette a Fidesz-alapító Rácz András. - Egyszer csak kinyílt a világ, és tele lett okos, ragyogó társakkal.

- Akadt fideszes, aki később azt állította, hogy a KISZ-esek az életükre törtek - említi Rákosi Ferenc. - Ha ezt tettük volna, megszűnik a laza beszélgető viszonyunk is az egyetemi körökkel. Eszünkbe sem jutott, hogy a Fidesz belátható időn belül versenytárs lehet. Bennünket jó apparátusi gondolkodással elsősorban az izgatott: csak botrány ne legyen, ne vágják a fejünkhöz, hogy az ifjúság körében nem jó a politikai munka! Megtanultuk, nem az az érdekes, mi történt, hanem az, hogy milyen emlékeztető készül róla. Vass Lacival megegyeztünk, hogy beírjuk: szocializmusellenes megnyilvánulás nem volt. Csakhogy a pártvezetés azonnal tájékoztatást kapott a BM-től is.

Másnap reggel a pártközpontban Vass Lászlót elkapta Knopp András, és megkérdezte tőle, hogy mi történt. Amikor kiderült, hogy munkatársa fel is szólalt, Knopp nyomban telefonált, hogy Jóskám, hát nem úgy történtek a dolgok, ahogy írtátok. Feltehetően Horváth Józsefnek, a III/3-asok vezetőjének tett szemrehányást. A Fidesz megalakulását zavar és idegesség fogadta a pártközpontban.

- Referálnom kellett Pál Lénárdnak is - folytatja Vass László. - Elmondtam, hogy Kövérék konzultáltak Kilényivel és másokkal, hogy a megalakulásuk törvénybe ütközne-e. Professzoraik elmagyarázták nekik, hogy lyuk van a rendszerben, arról nem szól a törvény, hogy miként jöhet létre egy egyesület. Pál Lénárd, aki sarkosan és logikusan látta a világot, levette a polcról a polgári törvénykönyvet, és mutatta, hogy tessék, itt van szó az egyesületekről. De csak a gazdálkodásukról, a megalakításukról nem! Pál Lénárd lapozott előre, hátra, aztán földhöz vágta a törvénykönyvet, hogy ez is mindent említ, csak azt nem, amit kellene. Számomra ekkor kezdődött a rendszerváltás.

Miközben írtam a feljegyzést, szóltak, hogy az adminisztratív osztály egy korántsem lelkes munkatársával folytassam a fogalmazást. Csiszolt szövegünk el sem készült, amikor közölték, hogy abbahagyhatjuk, mert magasabb szinten foglalkoznak az üggyel. Bántott a dolog, és bementem Fejtihez, nehogy fellépjenek a fiatalok ellen. Fejti azt mondta, ez nem rám tartozik, ebbe már ő sem igen tud beleszólni. Két és fél óra alatt felzúghatott az ügy egészen Kádárig.

- Nem emlékszem arra, amit Vass Laci említ - mondja Fejti György, az MSZMP KB akkori titkára. - Amikor a Fidesz megalakult, nem volt egyesülési törvény, csak a viták folytak, mi legyen benne. Az egyesületek alakulását adminisztratív úton meg lehetett volna akadályozni, de értelmetlen lett volna, és hitelvesztő a számunkra. Lebegtettük az ügyet. A kissé fiatalabb, kissé vadabb Fideszről, a fideszesekről az volt az álláspont, hogy nem kell bántani őket, de meg kell fricskázni az orrukat. Aztán ment minden a maga szokásos slampos útján. Nem voltak hősök, áldozatok, e köré nincs kedvem utólag glóriát fonni.

A sajtótájékoztató

A Magyar Országos Levéltárban található jelentés szerint nem a tudományos és kulturális, hanem az adminisztratív osztály tájékoztatta a politikai bizottságot arról, hogy egyetemi és főiskolai hallgatók, illetve fiatal értelmiségiek megalakították a Fideszt, amely a KISZ-szel szemben politikai alternatívát jelentő tömörülés igényével és saját politikai célokkal lép fel. A megjelölt célok - köztük az, »új Magyarország« felépítésének igénye, »az egységes Európa«-eszméjének meghirdetése, valamint a szervezőbizottság mögött álló ismert ellenséges-ellenzéki személyek - egyértelművé teszik, hogy a szövetség létrehozása és tevékenysége alkotmányos rendünkbe ütközik.

A fénymásoló még veszélyes eszköz volt, Sorosnak köszönhetően a kollégiumból mégsem hiányzott. Both Vilmos és Benedek Zoltán beírta a számláló állását, meg azt, hogy jegyzetmásolás, és még az alakulás éjszakáján készítettek az alapító nyilatkozatból vagy 150 példányt a Fidesz sajtótájékoztatójára. A belépési nyilatkozatok is így készültek.

- Az ellenzék sajtóösszekötőjeként volt sajtólistám - említi Haraszti -, ezért Deutsch és Viktor megkért, szervezzem meg az első sajtótájékoztatójukat a Ma Chéri presszóba. Magam is elmentem, és akkori szokás szerint megkérdeztük, ki honnan jött.

A Ma Chérie-ben talán csak három külföldi újságíró jelent meg: a SZER, a BBC és állítólag az Izvesztyija tudósítója. Itt jelentette ki Rácz András, hogy a Fidesznek három alapértéke van: a nemzet, a demokrácia és a szocializmus. Az alakulás hírét először Soroksár, azaz a Szabad Európa közölte, majd több nyugati lap és hírügynökség. Leghívebb propagandistájuk, a Magyar Október Tájékoztatószolgálat - London, Krassó György - arról tudósít, hogy bár a hazai hivatalos lapok többsége nem képviseltette magát a sajtóértekezleten, azon így is mintegy hetvenen vettek részt. Az alapító nyilatkozat szerint a politikailag aktív, radikális reformer ifjakat tömörítő szövetség Deutsch Tamás által felolvasott közleménye kiemelte: fontosnak tartják az együttműködést az ifjúsági szervezetekkel, és a fő feladat alapsejtjeik szervezése. Kisz-esek azért nem lehetnek a Fidesz tagjai, mert éppen az a céljuk, hogy a különböző politikai álláspontokat vallók szervezetileg is elkülönüljenek. És párttagok beléphetnek-e a Fideszbe, illetve Fidesz-tag beléphet-e a pártba? Persze - hangzott válasz -, mi a KISZ-nek vagyunk a konkurenciája. (Az AP tudósítása ezt a momentumot emelte ki.) Reuter: a törvényesség mezsgyéjén létező reformpárti csoportokat a hatóságok csak mozgalmak formájában tűrik meg, és hangoztatják: kizárólag akkor ismerik el létezésüket, ha valamelyik hivatalos szerv hajlandó őket befogadni. A Magyar Ifjúság Célok című mellékletének áprilisi számában szerepelt a tudósítás a Fidesz megalakulásáról, de állítólag egy KISZ-führer karon fogta a szerkesztő Pálfy G. Istvánt: Hogy képzeled ezt, Pistám? - és a számot bezúzták.

- Bemondtuk a kollégiumi rádióban, hogy megalakult a Fidesz, és hogy gyűlést hívtunk össze - idézi fel Kardos József. - Az volt a stratégia, hogy az alapítóknak minél több embert kell beszervezniük, mert ha többen vagyunk, jobban védjük egymást. Sopronban erős szervezet jött létre.

Az új szervezetbe a vége nincs közéleti tennivalók, az alternatív gondolkodás vitte az embereket. Az első hónapokban a Fidesz vonzotta a tudást, fogadóképes volt mindenféle ötletre.

- Kevés generáció válhat ilyen mágneses erejű esemény, ilyen intellektuális izgalom részesévé - vallja Szelényi Zsuzsa. - Ez olyan óriási érzelmi erővel hatott az alapítástól kezdve, hogy a szakmai érdeklődést is háttérbe szorította.

Rendőrségi idézés

Andrejeva 1988. februári levele után Gorbacsov eltűnt, félni lehetett, hogy megbukott, és a szovjet reformokat le lehet írni. Itthon már ki volt tűzve a pártértekezlet időpontja, ám ott nem a március 15-i tüntetésről kívántak számot adni, nem is a Márciusi Front szerveződéséről, az MDF Jurta Színházba költözéséről vagy a Fidesz megalakulásáról, még csak nem is a stabilizáció reménytelenségéről. A pártvezetés öregei nekiveselkedtek hát még egyszer az ország ráncba szedésének. A leszámolás kezdeteként, a lázban égők lehűtésére kizárták a pártból a négyeket: Biharit, Bírót, Királyt, Lengyelt. (Arra számítva, hogy a kizárást elbocsátás is követi, a baráti kör szervezni kezdte a Vörös Segélyt, hogy pénzt gyűjthessenek Lengyeléknek, ha nem lesz állásuk.) Szétütöttek a Bibó-kollégium háza táján is. Stumpf István igazgató szigorú megrovás, Wéber Attila megrovás pártbüntetést kapott, amiben a - Stumpf szerint is kamikaze akciónak tartott - Fidesz-alapítás igazából benne sem volt.

- A Századvég 4-5. számában szereplő Körkérdés a reformról, ezen belül főképp Kis János, Gadó és mások válaszai ütötték ki a biztosítékot - mondja Wéber. - A fegyelmink alatt a fiúk nem fejezték ki a szolidaritásukat. Mással voltak elfoglalva.

Öt Fidesz-alapítót beidéztek a rendőrségre. Orbánt és Kövért kivéve nem a szellemi irányítókat hívták. A fideszesek, számítva a kellemetlenkedésre, mint a Charta 77 minden utóda, nem is választottak vezetőséget, hanem csak szóvivőket, hogy ne tudják lefejezni a szervezetet. Azért sem kellett vezetőség, mert bizalmatlanok voltak minden zsarolható, korrumpálható főnökkel szemben. Hosszú időn át úgy képzelték: mindenről szavazzon - akár számítógépen - a tagság: legyen bázisdemokrácia.

Mint első írásunkban említettük, Andrási Miklós Andrássyként került az idézettek közé. Csaba Ivánt és Rácz Andrást felszólalása emelhette be a sorba.

- A sajtótájékoztató után elutaztam Erdélybe - mondja Rácz András, akire itthon a II. kerületi kapitányság idézése várt. (Mindenkit lakóhelye szerint idéztek - P. Á.) - Egy civil ruhás férfi figyelmeztetett, hogy államellenes szervezkedésbe keveredtem. Ha nem is akart bántani, félelmet keltett. Nem lévén jogász, az én agyalásom csak addig terjedt, hogy ne csukjanak le.

- Akkor döbbentem rá, mibe fogtunk bele, amikor beidéztek - emlékezik Csaba Iván. - Később ki is léptem, mert féltem, hogy az egyetem befejezése előtt olyan szituációkba hajszoljuk bele magunkat, amelyek kimenetelét nem ismerjük, és nem mértük fel a következményeit. Mivel a rendőrségi közleményben szerepelt az én nevem is, a családi konfliktus hatására végül el kellett költöznöm hazulról. Ez azt jelentette, hogy aggódva ugyan, de viszszaléphettem.

A megalakulás után Szemerei Péter is félni kezdett, és hazautazott. A tv előtt ül, amikor Varga József bemondó felolvassa, hogy fiatalok törvényellenes... A szüleinek említeni sem merte, hogy ebben ő is benne van.

- Az egyetem svéd vendégeinek én másnap elmondtam, hogy megalakult a Fidesz - idézi fel Both Vilmos. - Attól tartottam csak, hogy vidéken megtorlások lesznek, mivel azok nincsenek szem előtt. Már másnap vagy százan írták alá a belépési nyilatkozatot, ekkora csapatot nem lehetett kizárni. Ez nem lánchídi csata, ahol kinevezhették csőcseléknek a tömeget. Nem is értettem társaim aggályait.

Egy interjúban Kövér László elmondta Bossányi Katalinnak, hogy a rendőri idézést szabálytalanul, nem 24 órával hamarabb kézbesítették, és nem közölték, miért idézik be. Ott szólították csak fel, hogy tagadja meg az alapító nyilatkozatot. Ez megtörtént. Ezek után aláíratták velem a jegyzőkönyvet. Kövér szerint mindnyájan megijedtek, elvégre bármi megtörténhetett, egzisztenciális kockázatot vállaltak. (Fia, Vajk ebben az évben született, Botond egy év múlva. - P. Á.) Orbán szerint az idézés kézhez vételekor Kövér mégis azt mondta neki, hogy győztek. Haraszti Miklós pedig azt: ha hívnak, és nem úgy visznek, nagy baj nem lehet.

Orbán abból, hogy nem egyszerűen elkapták és elverték, arra következtetett, hogy a hatalom kezd szétesni, a rendőrök szerepzavarba kerültek. Amikor kérdezni akarták, ő - emlékezve ellenzéki barátai taktikájára - közölte: mivel dr. Orbán Viktornak hívják, tudja, hogy joga van megtagadni a választ. Ezt jegyzőkönyvbe is vették, és rendőrségi figyelmeztetésben részesítették.

A Civiltechnikák című, 1988-as Fekete Doboz-filmben Orbán hozzátette, megfenyegették: ha folytatják, bűnvádi eljárás alá vonják őket. De mivel tevékenységük törvényes, ő folytatja. Miután a jegyzőkönyvből nem akartak neki másolatot adni, megtagadta az aláírását. Egy óra kellett két hatósági tanú összeszedéséhez. Orbán ragaszkodott hozzá, hogy mielőtt aláírnák, olvassák fel nekik a szöveget, hogy legalább ennyi nyilvánosságot kapjon.

Másnap az áhított hazai nyilvánosság is a nyakukba szakadt: a rendőrség közleményt adott ki a történtekről. E szerint egyetemi hallgatók és fiatal értelmiségiek egy csoportja törvényellenes szervezet létrehozását kezdeményezte, ezért az arra illetékes rendőri szervek 1988. április 8-án figyelmeztették Andrássy Miklós dunaújvárosi, Orbán Viktor szolnoki, valamint Csaba Iván, Kövér László és Rácz András budapesti lakosokat. A nevezetteket felhívták tevékenységük abbahagyására. (Orbán felesége Szolnokon kapott ügyvédi állást, és az ő szüleihez költöztek. - P. Á.)

Orbán Viktor szerint a hatalom logikátlan lépése volt a közlemény, hogy minden sajtóorgánum velük foglalkozott. Ha ez nincs, lehet, hogy ötvenen maradnak. Innen kezdődik a Fidesz karrierje.

A rendőrség fellépése Orbán Viktor szüleit és rokonságát is megrémítette. Megmutatkozott, milyen mélységesen él a félelem az állampolgárokban. Mondogatták, ha jogilag megengedett is, akkor sem szabad ilyen dolgokat csinálni, mert rávágnak a fejedre.

Nem lehet véletlen, hogy a négyek kizárását és a fideszesek rendőrség elé citálását egyszerre hozták nyilvánosságra, ahogy az sem véletlen, hogy a pártközpont és a BM dokumentumában azonos szófordulatokat és névelírást találunk. Főképp a négy értelmiségi kizárásának híre járta be a világsajtót. A nyitási politikát behatároló eseményként megemlítették Orbánék rendőri figyelmeztetését is. Kövér László a The Independentben azt állította, hogy alapító nyilatkozatukból kitűnik a Fidesz elkötelezettsége a szocializmus mellett. Új Magyarországot akarunk építeni, amely a demokrácián, a szocializmuson és a nemzeti értékeken alapul. Vegyes gazdaságot hirdetünk; mindenki számára egyenlő lehetőségeket és a szociális juttatások átfogó rendszerét... szívesen fogadunk minden fiatalt, akár marxista, akár nem.

Akár a március tizenötödikék vagy a közös focizások felelevenítésével is kezdhettük volna a Fidesz történetét. De a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) monopóliumának megtörésére szervezett egyetemi mozgolódások felidézésével indítottuk a Fidesz-alapításról írott első riportunkat (1998. december 24.). Megírtuk, hogy a nyolcvanas években a klubok, körök, szakkollégiumok, mindenekelőtt a jogász (a későbbi Bibó) és a Rajk, miképp kerestek új távlatokat. Felidéztük a szarvasi nyatát (nyári tábort) és a Fidesz megalakulásának közvetlen előzményét, a Kelet-Nyugat Találkozót is. Szót ejtettünk a szakkollégista elit felsőbbségekkel vívott konfliktussorozatáról, de az összetartó fehérvári csoportról vagy Fodor Gábor és Orbán Viktor, Orbán és Kövér László barátságáról is. Külön fejezet szólt a Fidesz megalakulásáról.

Pünkösti Árpád

A CIKKBEN SZEREPLŐ FIDESZ-ALAPÍTÓK: Both Vilmos, közgazdászhallgató - most a Napi Gazdaság helyettes főszerkesztője. Csaba Iván, közgazdászhallgató - a Közép-európai Egyetem oktatója. Fodor Gábor, nevelőtanár - parlamenti képviselő, SZDSZ. Hamecz István, egyetemi hallgató - az MNB főosztályvezető-helyettese. Kardos József, erdőmérnök-hallgató - a Pepsi Sziget programigazgatója. Rácz András, tanárképzős - újságíró. Szemerei Péter, joghallgató - jogász. Szájer József, tanársegéd - a Fidesz frakcióvezetője.

MÁSOK: Bozóki András - az ELTE és a Közép-európai Egyetem docense. Gyurcsány Ferenc - az Altus Consulting Holding vezérigazgatója. Fejti György - a Buda Ipartechnika Kft. ügyvezető igazgatója. Faragó József - a Népszabadság rovatvezető-helyettese. Ferencz Gábor - a Népszabadság rovatvezetője. Haraszti Miklós - író. Kósa Lajos - Debrecen polgármestere, a Fidesz parlamenti képviselője. Dr. Rákosi Ferenc - az Altus Consulting Kft. vezető tanácsadója. Szelényi Zsuzsa, a Fidesz első (1990-es) képviselőcsoportjának tagja - most az Európai Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese. Vásárhelyi Miklós - a Soros Alapítvány elnöke. Vass László - a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem docense. Wéber Attila - a parlament alelnökének, Szili Katalinnak a tanácsadója.