Amazónia esőerdeiben nemcsak az erdős terület gyors ütemű, mintegy 14 százalékos csökkenése okoz súlyos károkat, hanem ilyen hatást fejtenek ki az erdők égetéssel történő irtása kapcsán keletkező égéstermékek is - állapították meg az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság idei bostoni közgyűlésén. A veszélyes jelenségre egy tanulmány hívta fel a figyelmet. A brazíliai Sao Pauló-i Egyetem Paulo Artaxo vezette kutatócsoportja arra a következtetésre jutott, hogy az 5 millió négyzetkilométerre tehető összefüggő esőerdő mintegy fele az égetés során felszabaduló gázok és lebegő részecskék miatt oly mértékben károsodott, hogy ez komolyan veszélyezteti ezen egyedülálló ökológiai rendszer fennmaradását. Az égéstermékekben található lebegő részecskék ugyanis jelentős mennyiségű hőt nyelnek el, és ezen keresztül a trópusi övezet által kibocsátott vízpára mennyisége is számottevően csökken.

A tanulmány szerzői által végzett számítások szerint a részecskék hőelnyelése miatt átlagosan négyzetméterenként 150 wattal kevesebb napenergia (helyenként a beeső sugárzásnak csak mintegy 40 százaléka) éri el a földfelszínt, miközben az üvegházhatású gázok által visszatartott melegítő hatású hőmennyiség négyzetméterenként csupán 3 watt, ami együtt nettó hővesztést - átlagosan 3 oC-os lehűlést - okoz, és erősen viszszaesik a létfontosságú fotoszintézis is.

Ami Amazóniát illeti, a brazil kormány az égetések által az utóbbi 20 év folyamán okozott jelentős kárnak most úgy próbálja elejét venni, hogy tűz igénybevétele helyett "csak" hagyományos erdőirtást propagál a "szűzföldek meghódítói" körében - azzal érvelve, hogy a fatörzsekről levágott lombozatot 12-18 hónapig a helyszínen hagyva számottevően javul a későbbiekben művelés alá kerülő területeken a talajerő.