Az állami földek eladásának ötlete politikai gumicsont, amelyből felesleges volt ügyet fabrikálni - vallja Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. A szakember véleménye szerint aligha valósulhat meg az Orbán-kormány terve. Először is kevés az idő: a földeladások megkezdése előtt rengeteg feladatot kell megoldani. Az illetékes tárcáknak ki kell dolgozniuk a földértékelés egységes jogi szabályozását, az önkormányzatok jegyzőit fel kell készíteni a versenytárgyalások lebonyolítására, a Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht.-nak saját szabályzatot kell kidolgoznia az eladás részletes feltételeiről, a megyei földhivataloknak pedig soron kívül el kell küldeniük az MNFA vagyonnyilvántartásához szükséges adatokat.

A törvény értelmében az állami földek eladása előtt 30 nappal hirdetményt kell megjelentetni a Nemzeti Földalapnál és az érintett önkormányzatoknál. Ha a szóban forgó hirdetmény, mondjuk már a jövő héten megjelenne, a versenytárgyalások akkor is csak június elején kezdődhetnének meg, ám ekkorra minden valószínűség szerint megalakul az állami földek eladását ellenző új kormány.

A gyors értékesítést az időhiányon kívül lehetetlenné teheti az Alkotmánybíróság is, amely a földtörvénnyel kapcsolatos beadványokról várhatóan még májusban dönt. Márpedig ha a taláros testület a jogszabályt alkotmányellenesnek találja, a kormány keddi döntését nem lehet végrehajtani.

Nagy Tamás úgy látja, a kormány nem indokolta meg kellőképpen, miért igyekszik minél gyorsabban túladni az állami földterületeken. - A versenytárgyalásra meghirdetett területek az állam tulajdonában vannak, nem hiszem, hogy meg kellene védeni őket a külföldiektől - mondja a MOSZ elnöke. A szakember szerint az sem garantálható, hogy az állami földek a családi gazdaságok tulajdonába kerülnek, mivel a kabinet versenytárgyaláson értékesítené, amelyen tőkeerős spekulánsok is részt vehetnek.

Az állami földek és a földalap felügyeletét ellátó és az értékesítésben komoly szerepet játszó FVM-től szerettük volna megtudni, hogyan áll az előkészítő munka, és az állami földek mi módon kerülnek magántulajdonba, ám kérdéseinkre lapzártánkig nem válaszoltak.

- Mivel a földtől 25-40 kilométerre élők helyben lakóknak számítanak, a budapestiek jogosan pályázhatnának a körzetben lévő állami területekre - mondta Nagy Tamás, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a versenytárgyalásokon nyernek is a családi gazdaságok, a megszerzett földet nem kezdhetik el azonnal művelni, mivel az állam korábban más gazdálkodóknak már haszonbérletbe adta.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt keddi bejelentése komoly érdeklődést váltott ki a gazdálkodókból. Az állami földeket művelők vállalkozásuk jövője miatt aggódnak, a birtokukat gyarapítani szándékozó termelők a földszerzési lehetőség részleteiről szeretnének minél többet megtudni. Az érdeklődők azonban, vidéki tudósítóink tapasztalatai szerint, hiába fordulnak az állami hivatalokhoz és az érdekképviseletekhez, egyelőre sötétben tapogatóznak az állami földek értékesítésével kapcsolatban.

Hajdú-Bihar megye 540 ezer hektáros termőterületéből mintegy 18 ezer hektár állami tulajdonban lévő szántót érinthet a távozó kormány által elindított adásvételi folyamat. A Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal vezetője, Szűcs Endre nem kívánt lapunknak nyilatkozni, mert az agrártárcától nem kapott erre engedélyt.

A hajdúnánási Tedej Rt. vezérigazgatója, Bódi László reméli, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a kormány döntését, különben a 2500 hektár állami tulajdonú szántóterületet használó cég 450 dolgozójának megélhetése veszélybe kerül. A mezőgazdasági termelők szövetségének Hajdú-Bihar megyei titkára, Karalyos Zsolt tudomása szerint sokakat érdekel a földvásárlás, és az utóbbi pár napban meg is élénkült a kereslet a Hajdúság értékes termőföldjei iránt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agrárkamarájának titkára, Demendi László elmondta: a megye négyszázezer hektáros termőterületéből mintegy kilencezer hektár szántó kerülhet eladásra. Sok szabolcsi vállalkozó kért tanácsot az elmúlt napokban az agrárkamarától, mert úgy érzi, hogy bizonytalanná válhat a működése. Regisztrált családi vállalkozó is akad, aki nem venné jó néven, ha kivásárolnák az általa használt földet.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal egyelőre semmilyen lépést nem tett az állami földterületek eladása ügyében, mert nincs erre vonatkozó konkrét utasítás - mondta kérdésükre Kiss Róbert, a hivatal helyettes vezetője. Náluk és a falugazdászoknál is többen érdeklődtek a lehetséges földvásárlásról, mindenkit türelemre intettek.

Járvás István, a magántulajdonban lévő jászapáti Társas Szövetkezet elnöke, a Fidesz az alsójászsági körzetben egyéni mandátumhoz jutott országgyűlési képviselője tudósítónknak elmondta: óriási az érdeklődés az állami földvásárlási lehetőség iránt. A Jászkisérhez tartozó Szellőháton nyolcszáz hektárnyi állami földterületet bérel egy tehenészeti telepet működtető olasz kft. Járvás úgy tudja: erre a területre sok környékbeli gazda pályázna.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az egyik legnagyobb állami tulajdonú földterületet a besenyszögi Palotás Mezőgazdasági Rt. bérli. Gyuricza Béla, a részvénytársaság igazgatója elmondta: az ÁPV Rt.-vel 2009-ig van szerződésük a földhasználatról. E lehetőség nélkül lehetetlenné válna a működésük.

A Veszprém Megyei Földhivatal helyettes vezetője, Koczka Attila tudósítónknak tegnap azt mondta: a hivatal egyelőre semmiféle információt nem kapott az állami földek eladásával kapcsolatban. Az információk hiányára hivatkozott a Fejér Megyei Földhivatal vezetőhelyettese, Huszár István is, aki hozzátette: csak a sajtóból értesültek arról, hogy a földhivatalokat bízná meg a kormány az állami földek eladásának lebonyolításával.