Magyarországon csupán néhány éve kezdtek el intenzíven foglalkozni a nyiroködémások diagnózisával és kezelésével. Az eltelt évek alatt mindössze négy, kifejezetten az ilyen betegekkel foglalkozó centrum jött létre, pedig a legújabb felmérések szerint népbetegségről van szó.

Nemcsak a laikusok, de a betegek, illetve az orvosok többsége számára is szinte teljesen ismeretlen betegség a nyiroködéma. Az orvosi fakultásokon általában a bőrgyógyászat keretében intézik el néhány mondattal a tárgyalását, a nyirokérbetegségek tavaly szeptemberben Genovában rendezett világkonferenciája is elsősorban a nyiroködémával foglalkozott. Itt közölték elsőként annak a felmérésnek az eredményét, amely szerint Olaszországban nagyjából minden tizedik ember szenved nyiroködémában - általában a betegség legenyhébb formájában. Ha azt mondjuk, hogy a cukorbetegség a maga 3-4 százalékával népbetegség, akkor ez a 10 százalék ugyanebbe a kategóriába tartozik.

A nyiroködéma legkifejezettebb tünete a kezdetben még vízhajtásra bizonyos mértékben reagáló, de a későbbiekben a hagyományos kezelésekre javulást nem mutató duzzanat. Ez általában a végtagokon alakul ki, de súlyos problémákat okoz a nemi szerveken, a fejen és a törzsön elhelyezkedő duzzanat is - tudtuk meg Szolnoky Győzőtől, a Szegedi Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájának adjunktusától. A szakember elmondta: a rosszindulatú daganatok esetén a nyirokcsomók eltávolítása, valamint a besugárzás rendkívüli mértékben fokozza a nyiroködéma kialakulásának veszélyét. Az emlőműtött betegek esetében általában 30-40 százalékban alakul ki valamilyen mértékű nyiroködéma. Az ízületi gyulladás, sérülések, műtétek, illetve az orbánc lezajlása is magában hordja a nyiroködéma kialakulásának lehetőségét. Érdekesség, hogy a manapság oly divatos visszérműtétek is jelentős mértékben hozzájárulhatnak a betegség kifejlődéséhez. A kór mindenféleképpen kezelést kíván, hiszen a szövődmények elhárítása (ekcéma, gyakori fertőzések, rosszindulatú daganatok kialakulása) jelentősebb beavatkozástól óvja meg a betegeket.

Világszerte, beleértve a fejlett Japánt, Ausztráliát, de még az Egyesült Államokat is, a legnagyobb gondot a felvilágosítás jelenti, illetve az, hogy a potenciális nyiroködémás betegek nagy része élete folyamán kezeletlenül marad, ami állandóan meglévő, gyakran igen kifejezett panaszokat okoz nekik és környezetüknek. Pozitív példa is van, hiszen Németország és Ausztria példásan elöl jár a nyiroködémás betegek "felderítésében" és kezelésében. Nálunk még sok a tennivaló, pedig a speciális kezelés technikájának kifejlesztésében, mint annyi más területen, magyar orvosok közreműködése volt a leghatékonyabb. Földi Mihály profeszszor, aki pályafutását a szegedi II. Belgyógyászati Klinikán kezdte, még a hatvanas évek végén települt ki a Német Szövetségi Köztársaságba, és ott alapította meg a világ első, speciálisan a nyiroködéma különböző formáival foglalkozó klinikát. A mai napig őt tekintik a nyiroködéma egyik legnagyobb tekintélyének az egész világon. Az utódok sem tétlenkednek. A szegedi Bőrgyógyászati Klinika szervesen bekapcsolódott a világ vérkeringésébe. Számos jelenleg is folyó kutatás keresi a leghatékonyabb kezelési módszereket, valamint a már meglévő nyiroködéma immunológiai hátterét.

Az utóbbi időben nyilvánosságra került kutatási eredményekből kiderült, hogy a veleszületett hajlamot mutató elsődleges nyiroködéma kialakulásában jelentős szerepet játszanak az úgynevezett VEGF-R3 receptor és a hozzá kapcsolódó fehérjék genetikai kódolásának zavarai. Részben ugyanezek a fehérjék okolhatók a különböző rosszindulatú daganatok (emlő-, gyomorrák) áttétképzéséért is.