A kulturális tárca pályázata sokakban felkeltette a reményt, hogy a Kincsem-istálló, Göd legrégebbi épülete megmenekül az enyészettől. A szigorú előírások, a rövid határidő és a tervezés költsége azonban elriasztotta az önkormányzatot. A pályázati anyagot több mint ötmillió forintért készítette volna el egy iroda, ezt azonban a képviselő-testület sokallta. Mészáros Jenő, Göd főépítésze szerint azonban a szándék megmaradt, és elkezdték a koncepció kidolgozását, amellyel pályázhatnak támogatásra a közép-magyarországi régió pénzügyi alapjából.

A tizennyolcadik századi térképeken még látható gödi csárda és lóváltó állomás már jó néhány éve eltűnt a föld színéről, ám megmaradt a tizenkilencedik századi istállóépület, amelyet Kincsem, a veretlen és verhetetlen csodakanca tett híressé. Az 1887-ben kimúlt versenyló egykori lakóhelyén egészen 1944 decemberéig istálló működött, de a háború, később a faanyagot széthordó lakosság nagy pusztítást végzett. A nyolcvanas években lebontott régebbi építmény - a volt csárda, majd lakóépület - helyén létesült a Kincsem-park, majd nem messze tőle a Penny Market áruház, később a Kincsem üzletház. Bátorfi József önkormányzati képviselő, helytörténész már hosszú évekkel ezelőtt felemelte szavát az épület megmentéséért, és született egy javaslat a helyreállításra, egy kultúrtörténeti emlékhely létesítésére. A lósportmúzeum ötlete visszhang nélkül maradt. Mint elmondta, nem adta fel, összegyűjtötte mindazokat az írásokat, javaslatokat, terveket, amelyek a Kincsem-teleppel kapcsolatosan születtek, hátha sikerül meggyőznie a döntéshozókat a helyreállítás szükségességéről.

A telep, az istállóépület a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem középület-tervező hallgatóinak fantáziáját is felkeltette. Az egyetemisták papírra vetették a jövő városára vonatkozó elképzeléseiket, amelyekben helye lenne a megmentett és helyreállított Kincsem-épületnek is. Megmozdultak a gödiek is, megpróbáltak támogatókat szerezni az építmény megőrzéséhez, majd helyreállításához, és tervezték egy kiemelten közhasznú alapítvány létrehozását is, amely a leendő helytörténeti múzeumot működtetné. Szegedi Sándor polgármester is úgy vélte, hogy az épületet helyre kell állítani és múzeummal, galériával kiegészített közösségi házzá alakítani. Mint Bátorfi József elmondta, az istálló sorsáról érdeklődött Hesp József is, annak az angol Robert Hesp idomárnak magyarrá lett leszármazottja, aki 1874-ben bérelte ki a gödi telepet, és akinek köszönhetőek Kincsem sikerei.

A főépítész elképzeléseiben szerepel Kincsem-múzeum is, de tervei egy élő városrészközpont kialakítására irányulnak. Koncepciója szerint rendezni kell ezt a 2-es főút melletti térséget, felújítani az egyes területrészeket, funkciókkal ellátni, és ebbe illeszkedik az U alakú istálló rekonstrukciója, pontosabban újraépítése. A százhúsz méter hosszú, öt és fél méter széles épület nem javítható, az építész szerint a megoldás csak az lehet, hogy eredeti formájában újra felépítik az istállót. Belső kialakítása attól függ, hogy milyen feladatokat szánnak a közösségi háznak. Ehhez kért javaslatokat a civil szervezetektől.