A biológiai eredetű motorüzemanyagok felhasználásának növelését célul kitűző irányelvek első, 1992-ben előterjesztett változata még nem kapta meg a tagállamok támogatását, és - megfelelő EU-szabályozás hiányában - így járt a bioüzemanyagok termelésének felfuttatására irányuló francia kezdeményezés is. A bizottság által most kiadott tervezet egyik leglényegesebb eleme, hogy 2005-re minden tagállamnak előírná, hogy a forgalomba hozott benzin- és dízelüzemanyag legalább két százalékát biológiai forrásokból állítsák elő, és ezt az arányt 2010-re fokozatosan 5,75 százalékra növeljék. Az elképzelés szerint a legfontosabb felhasználók a bioüzemanyagokra szakosított járműparkok - például autóbuszok és taxik - lehetnek, de megoldás lehet a bioüzemanyag mezőgazdasági gépekben való felhasználása is. Mindezen túlmenően az irányelv előírja, hogy 2009-től már minden közúti járműben felhasznált üzemanyaghoz legalább egyszázalékos biológiai eredetű komponens hozzáadását, és 2010-re ez az alsó határérték már 1,75 százalék lenne.

A másik tervezet megfelelő ösztönző elemeket vinne a tagállamok adórendszereibe a bioüzemanyagok felhasználásának kiterjesztése érdekében. Így lehetővé tennék, hogy az üzemanyagokban található biológiai komponens mennyiségére eső jövedéki adót akár 50 százalékkal is csökkenthessék (az érvényben lévő hazai szabályozás szerint a bioüzemanyagok jövedéki adókulcsa nulla). Ami a jelenlegi magyar adókulcshoz hasonlóan, a tervezettnél már most is "bőkezűbb" szabályozást érvényesítő tagállamokat illeti, ők egy átmeneti időszakban továbbra is fenntarthatnák a nagyobb adókedvezményt, a bioüzemanyagra szakosodott járműparkok esetében pedig a felhasználás teljesen mentes lenne a jövedéki adótól.

A bizottság célkitűzéseit azonban egyfelől a környezetvédők, másfelől az intézkedések által érintett piaci szereplők is ellenzik. A zöldek elsősorban attól tartanak, hogy a bioüzemanyag alapanyagának előállítása károsan befolyásolhatja a biológiai sokféleség fenntartását, míg egyes közlekedési vállalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy várhatóan megnőne a biológiai üzemanyagok káros kibocsátása. Az érthető okokból ellenérdekelt olajipar egyes képviselői tudományos szempontból nem tartják elég kiforrottnak a javasolt technológiát, és a javasolt szabályozásban hiányolják az érintett iparágak alkalmazkodását segítő elemeket. Mások viszont azzal kapcsolatban hangoztatnak borúlátó véleményt, hogy a bioüzemanyagok használatával 2005-re 12,2 millió tonnával csökkenteni lehetne az uniós széndioxid-kibocsátást.

Az ellenérvek figyelembevételének vélhetően a legjobb módja a biológiai hajtóanyagot (is) felhasználó motorokkal kapcsolatos kutatások felgyorsítása és a közgazdasági szabályozás további finomítása, de célszerű lenne nagyobb súllyal számításba venni a kőolajalapú üzemanyagok hosszabb távon várható elérhetőségét és árszintjét is.

Ami a dolgok hazai állását illeti, biodízel-üzemanyag előállítására, illetve modellüzemek létesítésére a Közép-tiszai Mezőgazdasági Rt. és a mátészalkai Inteltram Kft. nyert az agrártárcától beruházási támogatást, és az idei évre szóló rendeletben a biodízel-alapanyagot felhasználóknak járó támogatás is szerepel. Hanzély György, az FVM munkatársának tájékoztatása szerint a megfelelő beruházások előreláthatólag április végére, illetve 2003 elejére készülnek el, így a biodízellel való szélesebb körű "ismerkedéshez" még korántsem adott minden szükséges feltétel. Annál is inkább, hogy ehhez napvilágot kell látnia a megújuló energiaforrásokat szolgáltató termelőkre vonatkozó (szakmailag már egyeztetett) gazdasági minisztériumi rendeletnek is.