Tervezte: Nagybaczoni Nagy Vilmos

Klotildliget semmiben sem emlékeztet a jól ismert Pest megyei falvakra. Nincs széles főutcája, nincsen templomos, iskolás, kocsmás - amolyan klasszikus - főtere. Vannak viszont árnyas fasorai és romantikus hangulatú házai, amelyek körül hiába is keresnénk a megszokott ólakat, kamrákat. Klotildliget mindig is villatelep volt: igaz, mára csak hírmondóba akad a településen a nyolcvan-száz éves, eklektikus nyári lakokból. A meglepően nagy telkek többségén már a jelenkori építészet sokszínűségét tükrözik a családi házak.

A Piliscsaba határában lévő települést József főherceg alapította 1897-ben. Kétszázötven hektár erdőt vágatott ki a saját birtokán, itt alakíttatott ki 447 darab, 800-1200 négyszögöles villatelket. Mivel az új falucska peremén futó, mindössze két évvel korábban megnyitott budapest- esztergomi vasútvonal ragyogó összeköttetést teremtett a fővárossal, hamarosan a pesti nagypolgárság és a közeli katonai tábor tisztjeinek kedvelt lakó- és üdülőhelyévé vált a főherceg hitveséről elnevezett telep. Klotildliget a Pilis hegyeinek gyűrűjében igazi mintatelepüléssé fejlődött. Minden utcájába más-más fajta fából ültettek fasort, az utakat fehér zúzott kővel portalanították, az utak szélét faragott fakockákkal rakták ki. A legkülönfélébb stílusokban megépített, teraszos-tornyos villák köré szebbnél szebb parkokat varázsoltak a tulajdonosok.

A nyaralótelep 1925-ben önállósult, akkortól saját postája, jegyzősége volt, és egy évre rá hivatalosan is fölvette a Klotildliget nevet. A közösség önálló templomokat épített, élénk társadalmi életet élt. Gyakoriak voltak a közös teázások, a bridzspartik és a teniszmeccsek.

A háború után minden megváltozott. Az új hatalom nemcsak a polgári közösséget oszlatta föl a be- és kitelepítések révén, de a hely önállóságának felszámolásával sem elégedett meg; még a nevét is megváltoztatta. A nyaralótelepből előbb Pilisliget, majd prózaian Piliscsaba-alsó lett. Az is maradt egészen 1983-ig, amikor a Pilisligeti Baráti Kör Községszépítő és Természetvédő Egyesületnek sikerült elérnie a vasútállomás - s ezzel a település - visszakeresztelését.

A régi Klotildligetet ma már alig idézi más, mint különleges hangulata. A fasorok megritkultak - ceruzányi csemeték mutatják, hogy újratelepítésük megkezdődött -, az utakat néhol aszfalt fedi, másutt mély kátyúk borítják. Az új házak között akad tájba simuló és hivalkodó, sőt még kikericssárga is. Szerencsére azért az eredeti villák közül is megmaradt néhány mutatóban.

A vasútállomástól nem messze például szinte érintetlenül áll Nagybaczoni Nagy Vilmos egykori háza. Az erdélyi születésű katona - így meséli unokája, a ma is a villában élő Luby Hajnalka - 1902-ben, tizennyolc évesen került Piliscsabára, a katonai táborba. Akkor annyira megtetszett neki az otthonira emlékeztető vidék, hogy a húszas évek elején, már mint vezérkari tiszt, itt vásárolt nyaralót a családjának. 1927-ben épült fel a kétszintes, eredetileg is két önálló lakásra osztott villa. Az emlékezet úgy őrzi, akkortájt úgy lehetett építési kölcsönhöz jutni, ha az építtető vállalta, eggyel több otthont épít, mint amennyire neki magának szüksége van.

Nagybaczoni Nagy Vilmos saját maga tervezte meg a házat. Luby Hajnalka azt mondja: világéletében érdekelte az építészet, katona csak azért lett, mert özvegy édesanyja nem engedhette meg magának, hogy más pályára adja. A családi legenda szerint a katonaiskolában meg is lepődtek, amikor jelentkezett: "Ilyen jó bizonyítvánnyal ide?" - kérdezték.

Az épület igazi villa, három nagy terasza úgy készült, hogy a nap bármely szakában kellemes helyet kínáljon. Az utca frontjával ellentétes oldalon egy kőből faragott címer díszíti a homlokzatot: a családi emlékezet szerint Nagybaczoni Nagy Vilmost a felvidéki bevonulás idején ajándékozták meg vele. Odabent viszont több jel is mutatja, hogy a húszas évekbeli pénzszűke a főtiszti kar prominenseit is érintette. A tetőszintet fafödém tartja, egy-egy határozottabb lépésre szinte ring a padló. Az ajtókat pedig bontásból vásárolták: ha jól megnézi az ember, látni, hogy nem teljesen egyformák.

A ház azonban modernnek számított, volt benne fafűtéses kályha, vízvezeték és fürdőszoba is - az épített kút alighanem még a korábban itt állt vályogházhoz tartozott. A telken gyümölcsöst ültettek és virágoskertet, a gazdasági épületek helyére pedig 1942-ben felhúztak egy másik, kisebb lakot. Annak azonban szomorú története van, miért kényszerült beköltözni Nagybaczoni Nagy Vilmos családja ebbe a "kisházba".

A főtiszt életének néhány mozzanata a történelemkönyvekből is ismert. 1940- 1941-ben ő volt az első hadsereg főparancsnoka, majd nyugállományba vonult. 1942 szeptemberében Kállay Miklós kormányfő kérte föl honvédelmi miniszternek. Bár csak 1943 júniusáig töltötte be ezt a posztot, tőle telhetően mindent megtett a munkaszolgálatosok sorsának javításáért. (Ezért 1966-ban a Jad Vasem beválasztotta a Világ Igazai közé.) Lemondása után Klotildligetre költözött, itt tartóztatták le a nyilas hatalomátvétel után. A sváb-hegyi szállóba, majd Sopronkőhidára hurcolták, végül egy német gyűjtőtáborban érte a háború vége.

Bár az igazolóbizottságok nem találtak kivetnivalót a múltjában, nem sokáig élhetett viszonylagos békességben. Az erdészetnél volt segédmunkás, amikor ott sem maradhatott tovább, beállt az akkor már szövetkezetté szervezett szegkovácsok közé - meséli Nagybaczoni Béla orvos, az egykori miniszter unokája, Piliscsaba alpolgármestere. 1953-ban kitelepítették a családot, csak pár órát hagytak nekik, hogy néhány bőröndnyi ingósággal elhagyják a villát. Nagybaczoniék közül néhányan a villától alig pár méterre fekvő kisházba költöztek, a nyugalmazott főtisztet és feleségét pedig egy jó szándékú család fogadta be egy utcával odébb. Az államosított épületet egyszobás lyukakra szabdalták, és nyolc katonacsaládot helyeztek el benne. 1958-ig tartott a száműzetés, akkor a tulajdonosok visszakapták a villát: az építtető is ott élt, egészen 1976-ig, kilencvenkét éves korában bekövetkezett haláláig.

Az alaposan leromlott épület teljes felújítására, a megmaradt berendezési tárgyak rendbetételére azonban mindmáig nem volt módjuk. Jó húsz éve bevakoltatták a homlokzatot - addig behúzott a szél a csupasz téglák között -, a kertet pedig szépséges virágokkal ültették tele. A családtagok egyelőre csak az apróbb hibák kijavítására képesek. Amikor azt kérdezem, miben bíznak, Luby Hajnalka mosolyogva válaszolja: "Majd pályázunk".

Nagybaczoni Nagy Vilmos nevét ma utca is őrzi Klotildligeten. Ott fut, a református templom mellett, amelyet 1939-ben emeltek. A gyűjtést a református gyülekezet szervezte, a terveket - természetesen az erdélyi mintákat követve - maga a főtiszt készítette. A kivitelezést Sorg Antal vállalta. Ez hát az oka, hogy 1998 óta székely kapu is magasodik az elegáns villatelepen, amely mára végképp összeolvadt a hajdan szlovákok és németek lakta faluval, Piliscsabával.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.