Martonvásár és három közeli település, Ráckeresztúr, Gyúró és Tordas, 2000 januárjában társult egy majdan közösen üzemeltetendő csatornarendszer kialakítására. Az ehhez szükséges tanulmányokat elkészítették, a hatósági engedélyeket megszerezték, majd - mivel a mintegy hárommilliárd forint értékű beruházásra nem volt elég pénzük - állami segítségért pályáztak.

A támogatást nem nyerték el.

Tavaly decemberben azonban jelentkezett náluk egy befektető, Váci Gyula. Csábító ajánlatot tett: állami pénz bevonása nélkül is ki lehet alakítani a csatornarendszert, mégpedig az Ökotám Alapítvány bevonásával, pontosabban hozzájárulásával. A finanszírozási szisztéma lényege egyetlen mondatban összefoglalható: a beruházáshoz szükséges tőkehiányt a lakástakarék igénybevételével lehet pótolni.

A bonyolult rendszer lényege: a lakosok tíz éven át havi ezer forintot fizetnek be a lakástakarék kasszába az önkormányzaton keresztül. Ehhez - az erre vonatkozó szabályok értelmében - az állam 30 százalékot ad, továbbá, szintén az előírások szerint, 15 százalékos közműfejlesztési hozzájárulást is biztosít. Az így kapott összegre háromszázalékos kamat jár. A lakosok befizetéseit támogatja az alapítvány az önkormányzaton keresztül, s erre is fölveszi az állami támogatást. Az egy lakos után járó összeg így már 630 ezer forint lesz, amit az Ökotám Alapítvány további 370 ezerrel egészít ki. Mindez persze kevés volna: az alapítvány onnan képes finanszírozni a beruházást, hogy az önkormányzatok által alapított vízügyi társaság ehhez fölveszi a kellő nagyságú hitelt, vagyis esetünkben mintegy hárommilliárd forintot.

De miből van pénze az alapítványnak a lakástakarék kiegészítésére? - kérdeztem dr. Palánky Klárát, Martonvásár polgármesterét.

- Az állam a csatornázásra úgynevezett fajlagos költséget állapít meg - válaszolta -, vagyis azt az összeget, amennyibe egy méternyi csatorna elkészítése kerül. Ez elég nagy összeg, hiszen területenként, például a domborzati viszonyok miatt, eltérő lehet. A hitelt a fajlagos költségek arányában veszi föl a társulás, de könnyen lehet, hogy a beruházás ennél olcsóbban is kivitelezhető. A víziközmű társulat a szerződést a fajlagos költségre köti, s a kivitelező elmondása szerint nyereségének egy részét forgatja vissza az alapítványba.

Megkérdeztem e rendszerről több pénzügyi szakembert, akik egybehangzóan állították: ez így első hallásra a klasszikus pilótajátékokra emlékezteti őket, de a konkrét adatok ismerete nélkül érdemben nem tudnak nyilatkozni a modellről.

Palánky Klára nem tagadja, hogy óvatos. Martonvásáron és a környező településeken rendkívül erős az igény arra, hogy csatornázzanak. Ha nem írják alá e céggel a szerződést, akkor a lakosság fölháborodása várhatóan nagy lesz, s fogalmuk sincs, mikor lesz csatorna a mintegy ötezer lakosú nagyközségben. Ha pedig aláírják, akkor esetleg fennáll annak a veszélye, hogy - a Tolna megyei Fadd és Gerjen polgármestereihez hasonlóan, akiket az adórendőrség tavaly három napig őrizetbe vett egy csatornaberuházás kapcsán, jogtalan gazdasági előny megszerzése bűntett alapos gyanúja miatt - településeik meglehetősen kellemetlen helyzetbe kerülnek.

A jogi végzettségű martonvásári polgármester ezt mondja:

- Egy banki állásfoglalás szerint lakástakarék-hozzájárulást csak magánszemélyek befizetése után lehet kapni, alapítványi támogatás után már nem. Persze én örülnék a legjobban, ha bebizonyosodna, hogy ez a rendszer jó.

A finanszírozási modell a kívülállók számára ügyes trükknek tűnhet. Ennél azonban többről van szó. Kiderült, hogy az Ökotám finanszírozási modellt bejegyeztették az Artisjus szerzői jogvédelmi hivatalnál, s ebben az szerepel, hogy a konstrukció kivitelezési jogára kizárólag a budapesti székhelyű Geotorr Kft. jogosult. A modell kidolgozója Váci Gyula és Mérnyei Emília, a Geotorr Kft. ügyvezetője szintén Váci Gyula, cégvezetője pedig Mérnyei Emília. Az Ökotám Alapítvány alapítóit pedig Váci Gyulának és Mérnyei Emíliának hívják.

Martonvásár polgármestere szorult helyzetben van: az érintett települések - Gyúró, Tordas és Ráckeresztúr - hajlanának arra, hogy aláírják a szerződést akkor is, ha Martonvásár kimarad. Palánky Klára a közelmúltban kérte a Belügyminisztérium állásfoglalását az ügyben, de választ - nyilván az idő rövidsége miatt - mindeddig nem kapott.

Martonvásár példája ugyanakkor nem egyedülálló. Információink szerint a Geotorr Kft. már az ország számos területén végzett hasonló beruházásokat, így Tolna, Vas, Csongrád és Pest megyében, továbbá a Tisza-tó környékén.

A Pest megyei Pátyon például közbotrányt okozott a Geotorr megjelenése: az előnyösnek vélt fizetési konstrukció reményében a település önkormányzata elfogadta a Geotorr ajánlatát, s - miként azt Wiedermann Gábor polgármester egy hivatalos levélben írta - ebbe a beruházásba a falu végképp belebukott és totális erkölcsi, pénzügyi csődbe jutott, a településen csődeljárást kellett lefolytatni. Az elkészült csatornarendszert minden műszaki hiányossága ellenére üzemeltetni kezdték, s - idézet a levélből - "ennek következményeképp katasztrofális egészségügyi helyzet alakult ki a faluban feltörő és szabadon elfolyó fekália miatt..."

Váci Gyula szerint mindez ostobaság.

- Rendszerünk lényege, hogy az alapítványunk vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzatok részére, a lakástakarék-befizetés ennek a konstrukciónak mindössze egyetlen eleme. A fontos az, hogy az önkormányzatok nagy biztonsággal valósíthatják meg a mi segítségünkkel a csatornaberuházásukat.

Arra a kérdésemre, honnan van az Ökotám Alapítványnak tőkéje, Váci Gyula azt válaszolta: adományokból. Az adományokat pedig azoktól gyűjtik, akik - miként fogalmazott - érdekeltek abban, hogy az ország települései csatornázottak legyenek. Hozzátette. az alapítvány már tízmilliárd forint körüli összeggel gazdálkodik.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára kérdésemre válaszolva kijelentette: e finanszírozási modell zavaros, átláthatatlan, jogi buktatókkal teli.

- Az, hogy ilyen konstrukció egyáltalán szóba kerülhet, jelzi, hogy az önkormányzati beruházások finanszírozási rendje kialakulatlan, esetleges, az önkormányzatok pedig tanácstalanok. Alapvető fontosságúnak tartom, hogy az állami döntéshozó szervek tiszta viszonyokat teremtsenek, máskülönben a települések még inkább magukra hagyatottá válnak, s előfordulhat, hogy meggondolatlan lépésre szánják el magukat. Ennek következményei pedig, miként az már bebizonyosodott a Fadd és Gerjen polgármesterével történtek során, beláthatatlanok - mondta a TÖOSZ főtitkára.