Az almatermelők és -feldolgozók problémáinak enyhítésére kivágáshoz kért európai uniós különtámogatást Magyarország, továbbá a Kínából származó import támogatásának felfüggesztését indítványozta kedden Brüsszelben, az EU-tagországok mezőgazdasági minisztereinek találkozóján, Lengyelországgal közös beadványban.

Minderről Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter számolt be a sajtónak. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltbeli magyarországi feszültségek a tavalyi aszály és fagy okozta terméskiesésből eredtek, mert azok miatt a feldolgozóknak körülbelül 50 forint/kilogrammos áron külföldről kellett vásárolniuk, miközben az almasűrítmény ára a piacon felére csökkent.

Mint mondta, Magyarországon az összesen mintegy 80 ezer hektár gyümölcsösnek több mint fele alma. A probléma elsősorban az ország keleti részében termelt léalmával van, nem pedig az étkezésre termelttel - tette hozzá.

Számítások szerint hektáronként mintegy 2-3 ezer eurós támogatásra lenne szükség, ezt jelezte a kormány Brüsszelben.

Az EU régi tagországaiban szerkezetváltásra régebben adtak hasonló támogatást, de ez a rendszer időközben megszűnt. Varsó és Budapest ennek felújítását szeretné elérni - fejtette ki Gráf József.

Hozzáfűzte: hazánkban már léteznek olyan programok, amelyek kivágásra és telepítésre ösztönöznek, de nagy hajlandóság az ilyen típusú állománycserére eddig nem mutatkozott.

A kínai import nehezítésére pedig azért van szükség, mert az okozta, hogy a sűrítmény ára jelentősen csökkent a piacon.

- A tejnél és tejpornál történt kínai események egyébként is felhívják a figyelmet arra, hogy alapanyagként a harmadik világból behozott termékek ... egészségügyi kockázata jóval magasabb, mint az európai országokban előállított termékeké - tette hozzá a magyar miniszter.

A miniszterek ezúttal érdemben nem tárgyalták a javaslatot, a kérdésről a következő, október végi ülésen folytatnak vitát.

Részletesen eszmét cseréltek viszont kedden az ingyenes iskolai gyümölcs- és zöldségprogramról.

A magyar álláspont az volt, hogy az EU által biztosított 90 millió eurónál több lenne szükséges a program működtetéséhez, továbbá lehetővé kellene tenni, hogy ebből a keretből lehessen finanszírozni a már meglévő nemzeti programokat is (jelenleg csak új programok támogathatók a keretből). Az Európai Bizottság azt jelezte, hogy 3 év múlva elkészítik a program sikerességét mérő jelentést, és ha szükséges, ez alapján emelhetik az előirányzati keretösszeget.

Ugyancsak fontosnak tartja a magyar tárca, hogy a programba bevont termékek uniós produktumok legyenek.A jelenlegi szabályozás ilyet nem ír elő, de biztosítja a lehetőséget a tagországoknak, hogy nemzeti szinten döntsenek a programba bevont termékek köréről.

 

(MTI)