Az ecuadoriak túlnyomó többsége, a még nem végleges eredmények szerint, 63-65 százaléka igent mondott a vasárnapi népszavazáson az új, baloldali alkotmányra. Dél-Amerika két radikális vezetője, a venezuelai Hugo Chávez és a bolíviai Evo Morales új politikai és gazdasági modelljének példáját követve Rafael Correa elnök is az új alkotmánnyal kíván a szociális igazságosság irányába lépni, megtörni az "oligarchia hatalmát".
Ecuador a baloldali reformok útján
E szerint az állam szerepe megnövekszik a gazdaság irányításában, a neoliberális piacgazdaság helyébe "szolidáris és szociális jellegű rendszer" lép. Az újraelosztásban a közoktatásra és az egészségügyre, illetve új munkahelyek teremtésére kívánnak a korábbiaknál jóval nagyobb hányadot fordítani. Vasárnap éjjel az ünneplők előtt Rafael Correa elnök történelmi győzelemről beszélt: "Ma Ecuador lakossága új országról döntött, a régi struktúrák vereséget szenvedtek".
Correa 2007. január 15-e óta áll a 14 millió lakosú ország élén. "A régi struktúrákat", így a korrupt hagyományos elitet képviselő törvényhozást kemény csatákban az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokkal, majd az alkotmányozási folyamattal sikerült eddig jegelni. Várhatóan az új alkotmány alapján a jövő év elején tartanak új elnök- és képviselő-választásokat, abban a reményben, hogy Correa-szimpatizáns többség lesz a nemzetgyűlésre átkeresztelt parlamentben.
Külön cikkely biztosítja a területi autonómia lehetőségét az ország egynegyedét alkotó indián őslakosok közösségeinek. A megfigyelők szerint ez a rendelkezés komoly feszültségeket rejt magában, mert az őslakosok már fel is vetették annak igényét, hogy a területükön lévő természeti kincsek birtokosai legyenek. Márpedig az ország fontos olaj- és gázelőfordulásokkal rendelkezik, az idén 4,8 milliárd dollár jövedelemhez juttatva Ecuadort. Correa azt ígéri, kormánya hamarosan új bányászati törvényt ad ki, amely reményei szerint megnyugtatja majd a külföldi befektetőket is. Többször is kijelentette: nem tervezik olajcégek államosítását. Ugyanakkor az elnök a napokban felmondta egy brazil cég olajkutatási szerződését az Amazonas környezetének védelmére hivatkozva. (Ezt a döntést üdvözölte Sólyom László ecuadori látogatásakor.)
Az új alaptörvény kiszélesíti az államfő jogosítványait, ellenőrizheti a központi bankot és a fegyveres erőket. Módja lesz a törvényhozás feloszlatására is, amennyiben a parlament obstrukcióval akadályozza a fejlesztési terveket vagy súlyos politikai válság alakul ki. Az államfő kétszer négy évre újraválasztható, e szerint Correa akár 2017-ig állhat az ország élén. Bár eddig visszafogott volt retorikájában és intézkedéseiben is, nem lehet kizárni, hogy a kapcsolatok elhidegülnek Washingtonnal. Az új alkotmány például betiltja az idegen katonai támaszpontok fenntartását, márpedig korábbi egyezmény alapján az USA mintegy 400 katonája légibázist működtet Mantában.
