Toepler Zoltán bohózatát kezdte próbálni a Budapesti Zsidó Színház és a Városi Színház amatőrjeiből összerakott társulat. Három hete szóbeszéd tárgya a készülő darab. A fél-zsidó együttesnek hírverést csinált (félreértésből) a kurucinfo. Ráfutottak a hírre. Félreértették. Másrészt elfelejtkeztek a régi íratlan sajtószabályról: Premier előtt nem leprázunk! Premier után mindent bele. Előre azonban nem tudható, mi lesz a színpadon. Pletykákra hagyatkozni színház-tájon veszedelmes ingovány. Csak a kész eredmény felől ítélhetünk. (Néha akkor is bajos.)

Három hete zúg a pletyka. Megszentségtelenítik Madách Imre Tragédiáját. Pornófilm készül belőle. 4 milliós támogatással. Irgum-burgumozik a kurucinfo. Az újságok rávetődnek az árnyékra, frissen tartják a blöfföt. A bemutató estéjén rendőrautók sorakoznak a Sirály kávézóval szemközt. Nem is tűnik fel nekem. Nem figyelmetlenségből, de mert esténként kutyát a Szabadság téren sétáltatok rendőri és Nemzeti Gárda-felügyelet mellett.

A szövődményes bohózati cselekményben és a színjátszást különböző szerencsével művelő nagyszámú szereplő között leleményes rendet szervezett és bonyolított le a Zsidó Színház tehetséges színésze, a Táncházas, egykori építészmérnök Sebő Ferenc fia. Ífj. Sebő Ferenc rendezőként működött ez alkalommal. Füle-farka előadást hozott össze Toepler szellemes darabjából. Mivel azonban a szerző él, a legjobb egészségnek örvend, és még az előadásban is játszik, a gyakorlatias kurtítások elmaradtak. Néhol hosszabb a szöveg az érdeklődés fenntartásánál.

Madáchot és a klasszikus magyar irodalmat sérelem nem érte. Sőt, van benne egy jelenet, amikor az Évát próbáló Nagy Eszter Mira és az Ádám szerepével küszködő marokkói Said Tichiti között a magyar vers és hangsúlyozás vitája zajlik. A bohózat törvényei szerint a marokkóinak egészségesebb a magyar nyelvérzéke, mint a foglalkozásos színházi lejtést kereső magyar modellnek.

A produkció körüli háromhetes zaj megijesztett néhány résztvevőt. Visszavonult a többi között Janklovics Péter Veszprémbe. Szerepét átvette perfektül Preiszner Miklós. Lelépett a jelmeztervező. Király Tamás jelentkezett rendet tenni a ruhák között. Néhány őrült jelmez közül is kiemelkedik Dr. Lajos pszichiáter feleségének ruhái. Faragó Zsuzsa dramaturg játssza Marit, a húsz éve szünetelő házasságba belehízott feleséget. Szenvedélyesen takarít. Láncban dohányzik. Szelíd házi zsarnok. Éberen figyeli, mikor csikarhatna gyereket ágyban nem működő urától. A dramaturg alapvégzettségű és azt elszántan gyakorló Faragó komoly, érett színésznek mutatkozott. Alkata csupa gömbölyűség, de nem alkati humorral él. Összetett, belső képet mutat fel egy elhanyagolt asszonyról, akit az egyre halványuló remény köti fatuskó férjéhez. Színészileg életveszélyes helyzetbe kerül a pornófilm forgatása alatt. Király Tamás áttetsző kombinérózsaszín trikóanyagba öltöztette. Alóla keresztövek, bugyi-tartó gumik, fűzők, cumplik, pántok, tanga, szumó ágyékkötők. Mindaz, ami elrettenti a nézőt és megalázza viselőjét. Faragó méltósággal hordja a tervezői tréfákat. A jó jelmezhez színész is kell, aki hatásosan viselni tudja azt. Spilák Klára egy hisztérika, Vajda Róbert elmegyógyász-elmebeteg, Mérő Vera filmasszisztens, neki finoman véleménye van mindenkiről. Jávor Bence ifjú dilettáns. Örömszínész. Színészként működik benne a szerző Toepler Zoltán. Jó színész. Jó író. Ravasz jellemfordulatokat ír le, vagyis nem a saját ötlete után fut, hagyja érvényesülni a szereplőit, hallgat rájuk, ha mást akarnak mondani, mint ő leírni. Pénzes Olivér görkorcsolyán közlekedik csillámporos arccal, meghatározhatatlan koktélruhában. Szolgálatkész, de időre mennie kell a gyerekért az óvodába. Tóth Andor baljós travesztita.

A zenéket szerez, és sajátszájúan, lefegyverzően előadja: Kardos-Horváth János, a Kaukázus frontembere. A zeneszámok közé tartozik a záró kardalt tartalmazó Himnusz, amit betűhíven Kölcseyhez elénekelnek, de Erkel helyett Kardos-Horváth János zenéjével. Hirtelen élni kezd a szöveg. Nem a fülben ismerős és elidegenedett dallam szól. Az új zene ráirányította a figyelmet a vers értelmére. Okos meghallani szövegét. Alcíme szerint: A magyar nép zivataros századaiból. Erről szól a Gecy is.