Még hatékonyabb szoftver- és hardvergazdálkodást kell megvalósítaniuk a világ vállalatainak, mivel egyre hatalmasabb adatbázisokat kell készenlétben tartaniuk napi ügyeik intézéséhez. Mindezt pedig környezetkímélőn kell tenni, mert a világ megújuló forrásból származó energiáinak már ma is jelentős részét – egyes felmérések szerint több, mint kétharmadát – elviszi az informatikai infrastruktúra üzemeltetése – az elmúlt napokban ezt a témát boncolgatták a világ legnagyobb vállalatainak informatikai vezetői az Open World konferencián, San Franciscoban.

Az IT ipar felelőssége a környezetvédelemben és az energia-felhasználás csökkentésében óriási, ennek megfelelően minden rendezvény a „zöld koncepció” jegyében zajlott. A szervezők még arra is figyeltek, hogy a résztvevők a saját bőrükön tapasztalhassák meg, mennyit fogyasztanak az adatbázis-szerverek, a különböző alkalmazásokat kiszolgáló erőgépek és más informatikai hátteret biztosító eszközök. Kerékpárokra ültették az öltönyösöket, s műszerekkel jelezték számukra, hogy egységnyi idő alatti tekeréssel mennyi időre biztosították az eszközök működését. A szervező, az Oracle – amely piacvezető az üzleti folyamatok irányítását végző, adatbáziskezelő szoftverek és az adattárház-megoldások terén – új fejlesztéseinek természetesen jelentős része épp a hatékony energiagazdálkodást helyezi előtérbe.

Igaz, a fejlesztések irányát elsősorban pont az ügyfelek diktálják: az idei fókusztéma a vállalatok üzleti folyamatait támogató rendszereinek minél átfogóbbá és rugalmassá tétele, csak így csökkenthetők ugyanis a cégek költségei. Rengeteg különböző szoftverről és hardverről van itt szó: szerverek és adattárházak mellett, vállalatirányítási rendszerek, adattárház-szoftverek, adatbáziskezelők, ügyfélszolgálatot- és más üzleti folyamatokat támogató programok működnek a világ különböző vállalatainál, melyeket eddig jórészt többféle cégtől vásároltak meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy rengeteg cég partnerét kellett segítségül hívniuk a beüzemeléshez, a személyzet oktatásához és a konzultációhoz, rengeteg munkaórányi szakértői díjat kifizetve az amúgy sem olcsó liszenszek mellett.

Az üzleti világ IT igényének bonyolultságát még az is mutatja, hogy ennyiféle szoftver jórészt ugyanabból az adatbázisból szerzi az információkat működése során. A szakértők szerint azonban ennek a világnak lassan vége: a globális pénzügyi válság önmagában spórolásra inti a cégeket, csakhogy az informatikai fejlesztéseket viszont nem szívesen késleltetik a vállalatok, hiszen azok hatékonyabbá és olcsóbbá teszik a működésüket. Ezért komplex megoldásokat követlenek. Kevesebb céggel, kevesebb konzultánssal kívánnak dolgozni, akik átfogó megoldásokat nyújtanak.

Az Oracle például felvásárlásokkal kíván megfelelni a kihívásnak, legutóbb például a köztesszoftvereket fejlesztő BEA Systems bekebelezésére került sor, de a szegmens számos más területéről is vásároltak vezető cégeket. Hogy ez a mai pénzügyi helyzetben kockázatos-e vagy sem, arra Sergio Giacoletto, a cég Európai régióért felelős alelnöke azt mondta: egyrészt a leginkább megingott befektetési bankok az ügyfeleik csekély hányadát alkotják, másrészt viszont ilyen alkalmazásokra minden működő vállaltnak és intézménynek szüksége van.

Mert például egy telekommunikációs cég, mint amilyen a holland KPN, amelynek 35 millió ügyfele van Hollandiában, Belgiumban és Németországban, hogyan tudna úrrá lenni az üzleti folyamatain szoftverek nélkül? A felhasználók minden egyes gombnyomással létrehoznak egy „bejegyzést” amelyet a cégnek el kell tárolni, hiszen később ebből fogják előállítani a számlákat. Ezeket a számlákat az ügyfelek befizetik, amely befizetések feldolgozását újabb programok biztosítják, nemkülönben a vásárlásokat, a béreket, a dolgozók egyéb költségeit.

Ahogy egy vállalat egyre nő, egyre több folyamatot kell automatizálni: egyrészt, mert már emberi erővel feldolgozhatatlan mennyiségű munkafolyamaton kell úrrá lenni, másrészt pedig azért, mert így olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb. De egy kórházban is hasonló megoldásokra van szükség, hiszen a digitális képalkotással, az MRI terjedésével hatalmas tömegű adat keletkezik, melyet tárolniuk kell, méghozzá gyorsan elérhető formában.

A kiélezett verseny és az egyre gyorsabban változó üzleti környezet mindezeken túl megköveteli az ilyen programok gyártóitól, a termékek rugalmasak legyenek és nyílt platformokra épüljenek: annak érdekében, hogy az egyes részfolyamatokra használt korábbi programok könnyen beépíthetők legyenek egy új rendszerbe, s a különböző gyártók különböző célokra használt szoftverei képesek legyenek együtt dolgozni. Ez utóbbira már csak azért is szükség van, mert – gondoljunk szintén a pénzügyi válságra – a világ cégei folyamatosan változnak.

Egyesülések, felvásárlások csődök kísérik az üzleti életet, így a vállalatok üzleti folyamatait támogató informatikai rendszerek is folyamatos átalakuláson mennek keresztül. Mára az informatikai vezetők is belátták, hogy a különböző rendszerek összehangolására nincsenek hosszú hónapjaik, esetleg éveik, viszont csak egységes és nyílt platformon működő rendszerekkel gyorsítható hatékonyan a folyamat. Erre jó példa egyébként a 11g nevű adatbázis-megoldás, amely már iparág-független, azaz egyaránt használhatják bankok, telekom cégek, vagy akár kórházak is.

Csakhogy, mindehhez komoly hardver-teljesítmény is szükséges. Komoly derültség fogadta Paul Ottelinit, az Intel első emberét, amikor a Microma nevű, 1970-ben készített digitális órát mutatta a hallgatóságnak, mondván az egy elegáns és modern szerkezet – ez volt a csúcstechnika alig negyven évvel ezelőtt. A mai mikroprocesszorok harmincezerszer gyorsabbak, mint a kilencvenes évek elején gyártottak, s egységnyi területen több, mint nyolcvan-millió tranzisztort építettek beléjük.

Erre a gyorsaságra szükség is van, hiszen például a FedEx szállító cég 1973-ban 186 csomagot kézbesített naponta, ’80-ban hatvanötezret, idén pedig több, mint hétmilliót. A New York-i tőzsde hárommilliárd tranzakciója egy terabite adatot termel minden nap, melyet jó ideig tárolni kell: a Tukwilla és Nehalem nevű új processzorok már hatmagosak és alacsony fogyasztásúak, így az infrastruktúra fenntartása kevesebbe kerül majd. Ráadásul, mondta el az Intel első embere, a napokban fejeződött be egy olyan kísérlet-sorozat első fázisa, amelyben azt próbálják bizonyítani: van olyan technológia, amely segítségével a szerver-termeket nem kell hatalmas fogyasztású légkondicionálókkal hűteni, s szinte nulla fogyasztású hűtés-megoldásokkal is biztosítható a kívánt rendelkezésre állás.