Még az ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az a törvénytervezet, amely bevezeti Magyarországon a könyvtári kölcsönzések után járó szerzői jogdíjakat. A szerzők, fordítók, szerkesztők által régóta várt jó hír azonban rosszal társul: információink szerint a költségvetés egyelőre nem folyósítja azt az összeget, amelyből a jogdíjakat fizetni kellene.
Szervezet van, pénz nincs
Az utolsó belső egyeztetés folyik a kulturális tárcánál a könyvtári kölcsönzési jogdíjról - értesültünk az OKM illetékes szakállamtitkárától. Schneider Márta hozzátette: eddig senki sem emelt kifogást a tervezetben foglaltakkal kapcsolatban (a kölcsönzési díj bevezetése egyébként uniós előírás), ezért a dokumentum hamarosan a kormány, majd az Országgyűlés elé kerülhet. Már megkezdődtek, illetve jövőre folytatódnak a díjfizetés előkészítő munkálatai, de pénzt várhatóan még a 2010. évi büdzsében sem tud adni az állami költségvetés - közölte a szakállamtitkár. Az első kölcsönzési jogdíjakat ezek szerint csak 2011 júniusában fizetnék ki.
Nincs abban semmi meglepő, hogy miközben az államigazgatás malmai lassan őrölnek, az írók, akik között korábban nehezen született egyben-másban megegyezés, a jogdíjak ügyében most gyorsabban közös nevezőre jutottak. Már tavaly ősszel megalakult a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület - a kölcsönzési jogdíjak megállapítására és folyósítására hivatott szervezet. Menyhért Anna költő, az Európai Írók Tanácsának alelnöke lett az egyelőre minisztériumi apanázsból (idén
5 millió forintból) fenntartott civil szervezet igazgatója. Elmondta, a MISZJE-t tíz magyar írószervezet közösen alapította, és már 120 tagja van. Az elnökség tagjai az írószervezetek vezetői. Az igazgató megdöbbenéssel értesült arról, hogy a parlament elé kerülő törvénytervezet egyelőre nem léptetné hatályba a díjfizetést, holott a korábbi kormányzati egyeztetéseknél arról volt szó, hogy jövőre létrehozzák a szükséges adatbázist, és 2010 közepétől már megkezdődhet a kifizetés.
A tervek szerint angol mintára, a kölcsönzések száma alapján állapítják meg a díjakat. A kölcsönzések számát pedig kiválasztott mintakönyvtárak forgalma szerint veszik figyelembe. A törvényben lesz egy legalacsonyabb és egy legmagasabb összeg, amelynél kevesebbet, illetve többet nem kaphat szerző, fordító vagy szerkesztő. (A ki nem fizetett többletet kulturális célra, például írói ösztöndíjakra fordítanák.) Mindezt, továbbá az egyesület fönntartására fordítandó tíz százalékot a szervezet belső szabályzata írja majd elő, amelyet a törvény alapján a miniszter hagy jóvá. Az előzetes megállapodások szerint évi 200 millió forinttal indulna - indult volna - a MISZJE működése.
- Nagyon bízunk benne, hogy a tervezetből még a parlamenti elfogadás előtt törölni lehet a késleltető passzust, annál is inkább, mert a törvény hatályba lépésének csúsztatása Magyarország számára egy esetleges uniós bírság kockázatát jelentené - mondta Menyhért Anna.