Bár a főváros mai állapotát elnézve nem tűnik úgy, hogy minden adott volna egy olimpia megrendezéséhez, a Budapesti Olimpiai Mozgalom és a városháza is optimista; szerintük az évszázadnyi infrastrukturális lemaradást a világverseny nélkül is be kell hozni, a magántőke bevonásával pedig egyáltalán nem álom, hogy 2020-ban Budapest legyen az olimpia helyszíne.
Pesti olimpia 5500 milliárdért?
A főváros szerint egy Duna menti olimpia volna a legelőnyösebb - mondta Beleznay Éva, a főváros főépítésze egy tegnapi kerekasztal-beszélgetésen. A játékok fő helyszíne a Puskás Ferenc Stadion volna, a 16 ezer ember befogadására képes olimpiai falu Csepel északkeleti szigetcsúcsán épülne. A médiafalu a Lágymányosi hídtól délre, a Soroksári út és a Kis-Duna között kapna helyet. Sportverseny-helyszínként jöhet szóba az óbudai gázgyár, a Hajógyári-sziget, a Városliget, a Fehér út környéke (főként a BNV területe) és a Kopaszi-gát is.
Az utolsó simításokat végzik az olimpiai törvényen, amely októberben-novemberben kerülhet a parlament elé. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint ez a törvény garanciát jelenthetne a magánbefektetőknek és a városnak is, "hogy nem építünk többé gödröt Budapesten". A magyar fővárosnak 2011-ben kell benyújtania az olimpiai pályázatot, a kandidálók közül két évre rá hirdetnek győztest. Bienerth Gusztáv, az olimpiai törvényt előkészítő Budapesti Olimpiai Mozgalom felügyelőbizottsági tagja szerint biztos, hogy a kelet-közép-európai régió a közeljövőben olimpiát rendezhet, a kérdés, hogy Prágában, Varsóban vagy Budapesten lesz-e a világverseny.
Az olimpiai falunak kiszemelt szigetcsúcs nyolcvanhektáros területét három éve vette meg Csepel önkormányzatától 11 milliárd forintért egy spanyol ingatlanbefektető, a Fadesa. A XXI. kerület polgármestere, Tóth Mihály elmondása szerint előrehaladott tárgyalásokat folytatnak velük, hiszen a Fadesa több, infrastrukturális fejlesztést is vállalna. Korábbi becslések szerint a jelenleg hiányzó közművek és közúti kapcsolatok kiépítése önmagában százmilliárd forintba kerülne Csepelen. Szükség volna egy új Duna-hídra Csepel és Albertfalva, vagy Csepel és Budafok között, valamint a Körvasút menti körút ottani szakaszának a kiépítésére is, a jelenleg is zajló tárgyalásokon derül ki, ezek közül a Fadesa mit hajlandó vállalni. (A korábbi tervek szerint egyébként már tavasszal tárgyalta volna a főváros a közcélú fejlesztéseket is rögzíti településrendezési szerződést, ez azonban még várat magára.)
Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) városfejlesztési főpolgármester-helyettes szerint Budapest városfejlesztési irányai teljesen összecsengenek az olimpiarendezés előkészítésével. "Ez a város predesztinált arra, hogy olimpiát rendezzen" - jegyezte meg. A 2002-es, azóta frissített olimpiai megvalósíthatósági tanulmány szerint ehhez többek között az szükséges, hogy teljesüljön a konvergenciaprogram, bevezessék az eurót, elkészüljön a 4-es és az 5-ös metró (utóbbi a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV belváros alatti összekötését jelenti). Ezenkívül sürgető az elővárosi vasútvonalak felújítása, az
M0-s körgyűrű teljes befejezése, és a szolnoki-záhonyi, székesfehérvári vasúti fővonalak teljes rekonstrukciója. A szükséges infrastruktúra kiépítése és felújítása mindösszesen több mint 5000 milliárd forintba kerülne, magának az olimpiának a megrendezése pedig ötszázmilliárdba. Ikvai szerint a költségeket nyolcvan-húszszázalékos arányban fedeznék magántőkéből, illetve közpénzből. A majdani sportlétesítmények (hiszen jelenleg egyetlen olyan sincs Magyarországon, amely megütné az olimpiai mércét) utóhasznosítása - lakás, iroda vagy rendezvényhelyszín céljára - a szakértők szerint jobban megoldható volna, mint korábban Athénban.
