Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter és Ben Bernanke Fed-elnök váratlan és szokatlan húzással mentette meg az USA a hét elejére komoly bajba jutott vezető biztosítótársaságát. Az ezermilliárd dolláros eszközállományú AIG 85 milliárd dolláros szövetségi kölcsönnel juthat levegőhöz - cserébe viszont az állam 79,9 százalékos abszolút ellenőrzést szerez felette. Az események (helyi idő szerint) kedden gyorsultak fel, amikorra kiderült, hogy a piacon a cégcsoport nem jut hitelhez, mert a Goldman Sachs és a JPMorgan nem akar vagy nem tud tízmilliárdokat adni, a Fed pedig nem juttat áthidaló kölcsönt. Az AIG új első emberét már ki is nevezték.
 
Kedden az AIG 1,1 millió darab részvénye cserélt gazdált a New York-i értéktőzsdén. A piaci bizonytalanság továbbra is rendkívüli. Mindenki fél, a Ted-szpred az egekbe szökött, sokkal magasabbra, mint a Bear Stearns tavaszi bebukása idején, amikor a Fed 29 milliárd dollárral ténylegesen fedezte, hogy a JPMorgan Chase eltüntesse a Beart a radarképernyőről. A Ted-szpred a háromhavi bankközi kamatok (Libor) és a háromhavi, szintén dollárban jegyzett diszkontkincstárjegyek kamata közötti különbséget mutatja. Magyarul: a bankok hogyan - azaz jelenleg: mennyire nem - adnak pénzt egymásnak, amikor pedig tőkehiány van. A háromhavi kincstári váltó kamatlába legalább 1954 (!) óta nem volt ilyen alacsony, a befektetők a biztos hozamba menekülnek.
 
Ez is arra utal, hogy a nagy befektetési bankok nem voltak abban a helyzetben, hogy maguk mentsék az AIG-t. A biztosítási piac zsenijének tartott Maurice Greenberg, aki 11 százalékban maga is az AIG tulajdonosa, és most 2,4 milliárd dollárt bukott, nem talált elég magánbefektetőt a mentőövhöz . (Noha a Fed - amely kedden egyébként változatlanul, két százalékon hagyta az irányadó kamatlábat - egy-, és huszonnyolcnapos repóügyletek révén 70 milliárd dollárt pumpált a tőkepiacokra, hogy növelje a likviditást.) A szövetségi szervek rendkívüli lépésére ezzel együtt sokan nem találnak szavakat. - Ez durva, durva, durva... - ismételgette Charles Schumer, New York állam rangidős szenátora, a Kongresszus egyesített gazdasági bizottságának elnöke, hozzátéve: 'sokkal több ez, mint ami valaha történt, kivéve Fannie-t és Freddie-t. De ha megnézzük a választási lehetőségeket, egyik sem jobb.'
 
A Fannie Mae és Freddie Mac jelzáloghitel-intézeteket tíz napja vonta ellenőrzése alá az amerikai kormány, a másodlagos jelzáloghitel-piaci (subprime-) válság nyomán. Ennek formája a conservatorship, a bajba jutott pénzintézetek megmentésére hivatott, elemeiben a csődgondnokságra emlékeztető jogintézmény. Ott is mennie kellett a két vezérigazgatónak, Daniel Muddnak és Richard Syronnak. Az ellenőrzést - határozatlan ideig - a kormány ingatlanfinanszírozási ügynöksége gyakorolja. Az állam több lépésben ad tőkét a két jelzáloghitel-gólembe, amelyek az amerikai jelzálogkölcsönök csaknem felét jegyzik, illetve garantálják. Ennek egyik módja, hogy felvásárolja a konvertibilis elsőbbségi részvényeket, mintegy 15-20 milliárd dollár értékben.
 
Az AIG az életbiztosítási piacon 8,2 százalékos részesedéssel vezető helyen áll, a gépjárműbiztosítók között a tizedik. Ezeket az üzletágakat a 85 milliárdos szövetségi kölcsön nem érinti, helyzetüket biztosnak tartják. Nem is ezért kellett hirtelen megmenteni az AIG-t. A hagyományos biztosítási piacot az egyes államok szintjén megnyugtatóan szabályozzák. Általában állami pénzalapok is rendelkezésre állnak azon kárigények teljesítésére, amelyeket valakik hiába követelnek bajba jutott biztosítókon. Az AIG valójában azért szorult mentőövre, mert hétfőn a nagy hitelminősítők egyaránt leértékelték, látva egyre nagyobb adósságait. Márpedig a cégnek a hitelbukás-swap piacon kötött szerződései előírták, hogy leminősítés esetén egyre több hitelbiztosítékot, 'kollaterálist' kell felmutatnia - ez viszont már ördögi kör.
 
A hitelbukás-swap olyan hitelderivatíva, amelynek során eladó és vevő egy előre nem látott hitelesemény (csőd, adósság, stb.) bekövetkeztére köt ellentételezési szerződést. A dominók a másodlagos jelzáloghitel-piaci válság, a zálogjog egyre gyakoribb érvényesítése miatt dőltek be. Az AIG-t a legalább 60 ezer milliárd dollárosra becsült hitelbukás-swap piac kulcsszereplőjének tartják. Azoknak a jelzálogalapú értékpapíroknak a háromnegyede, amelyeket biztosított, a subprime-válságban elértéktelenedtek. A cégcsoport 25 milliárdot már közvetlenül bukott, és 80 milliárdos, igen kétséges értékű kintlévősége van a befektetési házaknál. Sorsa Európában és Ázsiában is riadalmat okozott, ráadásul 116 ezer alkalmazottjának csaknem fele Ázsiában dolgozik.
 
A hitelbukás-swapok egy gigantikus piramisjátékra hasonlítanak, nem részei a hagyományos biztosítási piacnak. Ezért a SEC, a piaci felügyelet nem is gyakorol ellenőrzést felettük. Christopher Dodd szenátor, a felsőház bankfelügyeleti bizottságának elnöke kedden ezzel együtt csalódottságát fejezte ki Christopher Cox SEC-elnöknek, mert szemet hunyt a 'manipulatív kereskedelem' felett. A Kongresszuson egyre többen azon a véleményen vannak, hogy a jelenlegi szabályozás nem jó, reformra szorul. A demokraták a Bush-kormányt hibáztatják a dereguláció miatt. Már John McCain, a republikánus elnökjelölt is átállt: egy évtizede még a kisebb szabályozást sürgette, most ő is a nagyobbat. A Capitoliumon sorra hallgatták meg Paulsont, Bernanke-t, Richard Fuldot, a hétfőn csődvédelmet kért Lehman Brothers első emberét. A képviselőház pénzügyi szolgáltatások bizottságát vezető demokrata Barney Frank szerint elég az ad hoc mentőövekből, 'rendszerszintű' szövetségi fellépésre van szükség. Kérdés, hogy a Kongresszus mikor tud lépni, hiszen az elnökválasztás miatt hamarosan szünetet tart. A szó, amit sem a piac, sem az adófizető nem akar többé hallani: bailout, vagyis olyan segítség, amikor az állam tőkeinjekcióval ment meg egy céget. Másfelől viszont a 90-es évek hatásaiban máig érő japán bankválsága nyomán el akarják kerülni, hogy mindenki csak tétlenül nézze, ahogy a piac összeomlik.
 
A subprime-válság nyomán a Wall Street alapvetően átrendeződik. A huszonkilenc vezető pénzpiaci szereplő együttes piaci kapitalizációja 1860 milliárd dollárról 980 milliárdra, azaz csaknem a felére csökkent az elmúlt egy évben. A Merrill Lynch beolvadása a Bank of Americába tovább erősíti azt a folyamatot, hogy elmosódik a különbség a kereskedelmi és befektetési bankok között, amelyeket a nagy gazdasági világválság nyomán külön szabályoztak. Veszteségei dacára (még) állva maradt a két nagy befektetési bank, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley, valamint a Bank of America, a Citigroup, a JPMorgan Chase, a Wells Fargo, a Bank of New York Mellon. A vasárnap még visszatáncoló, de az amerikai piacon azért terjeszkedni próbáló brit Barclays most már megvenné a hétfőn csődvédelembe menekült Lehman Brothers egy részét, mégpedig 1,75 milliárd dollárért. Ezt a csődbíróságnak kell jóváhagynia. Ezzel a cég 26 ezer dolgozója közül akár tízezernek is megmenthető lehet a munkahelye. A Lehman részenként árulja magát, áron alul. Ha hétmilliárd dollárt fizetnek érte, akkor legalább tíz dollárt érhetnek a részvényei - annyit, mint a Bear Stearnsé, amikor elnyelte a JPMorgan Chase.

Washington