Istenek alkonya a Wall Streeten

A banktörténet legnagyobb csődje, a hitelválságban megroppant Lehman Brothers befektetési ház összeomlása okozott pánikot a pénz- és tőkepiacokon. A válság már senkit sem kímél: az AIG biztosítóóriásnak 40 milliárd dollár kellene a túléléshez, a Merrill Lynchet pedig gyorsan lenyelte a Bank of America. A hitelválságban már csak az a kérdés, ki a következő dominó.

Zuhannak, mint a kő! - hüledezett a Bloomberg televízió műsorvezetője hétfő reggel, saját grafikonjaikat látva, amelyek a határidős indexek elmozdulását mutatták. Ekkor kért csődvédelmet a 158 év működés után összeomló Lehman Brothers, az Egyesült Államok negyedik legnagyobb bankháza. Az utóbbi időben amúgy is alaposan elértéktelenedett Lehman-részvények további 91 százalékot zuhantak, s most már csak alig érnek többet 30 centnél. A New York-i árupiacon a hírre (valamint arra, hogy a Mexikói-öböl olajkapacitása jórészt megúszta az Ike hurrikán pusztítását) hét hónapos mélypontra, 94,13 dollárra csökkent az októberi szállítású nyersolaj ára.

A 691 milliárd dollár eszközállományú, 26 ezer főt alkalmazó Lehmané az eddigi legnagyobb krach a befektetési bankszektorban. A csalási vádak miatt tizennyolc éve tönkrement Drexel Burnham Lambert bukása óta nem láttak ehhez hasonlót a piacok. A Wall Streeten már vasárnap kialakult pánik a tíz évvel ezelőtti helyzetet idézte, amikor összeomlott a Long-Term Capital Management kockázati alap, s magával rántotta a piacokat. A pánikot az okozza, hogy nem lehet tudni, kiket ránthat magával a Lehman. A jelzáloghitel-piaci válságban megroppant gólemek tántorognak a Wall Streeten, vevő nemigen akad a mostani piaci körülmények között. A pénzügyi szektor legnagyobb cégvezetői, a Citibank, a UBS és a J. P. Morgan első emberei az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kezdeményezésére már harmadik napja tanácskoztak a lehetséges megoldásokról, amikor a brit Barclays és a Bank of America elállt attól, hogy felvásárolja a Lehmant. Nem kaptak ugyanis garanciát azokra a potenciális veszteségekre, amelyeket a holding kétes értékű eszközállománya miatt szenvedhetnek el. (A bankcsoport portfóliójában mintegy 40 milliárd dollárra teszik ezt, amelyet a jelzálogválság értéktelenített el.)

A hitelválság stációi
2007. március: csődöt jelent a válság első áldozata, a New Century Financial amerikai jelzálogbank.
2007. június: egyik pillanatról a másikra elértéktelenednek a nem elsőrendű adósok (subprime) hiteleihez kötődő értékpapírok és befektetések.
2007. július: az amerikai Bear Stearns felfüggeszti két befektetési alapjának működését.
2007. augusztus: az EKB 95 milliárd eurót, a Fed 12 milliárd dollárt pumpál a pénzpiacokba. 2007. szeptember: kamatot csökkent a Fed, a lépést továbbiak követték, a válság kezdete óta összesen 2,80 százalékponttal mérséklődött az amerikai irányadó ráta.
2007. október: több bank és pénzügyi szolgáltató is (például a UBS, a Merrill Lynch, a Deutsche Bank és a Citigroup) óriási veszteségekről számol be. l 2007. december: a brit BoE 10 milliárd font, míg az EKB 348,6 milliárd euró kedvezményes kamatú hitellel segíti a bankokat.
2008. február: államosítják a brit Northern Rock jelzálogbankot 2008. március: a JP Morgan felvásárolja a csődközeli helyzetbe kerülő Bear Stearnst.
2008. március: a válság által okozott veszteség meghaladja a 200 milliárd dollárt.
2008. július: a Bank of America felvásárolja a csőd szélére jutó Countrywide jelzálog-hitelezőt.
2008. augusztus: a válság által okozott veszteség meghaladja a 400 milliárd dollárt. 2008. szeptember: az amerikai kormány átveszi a Fannie Mae és a Freddie Mac, a két legnagyobb jelzálog-hitelező irányítását.

Márpedig a Fed és az amerikai pénzügyminisztérium ezúttal nem nyújt mentőövet. Ben Bernanke Fed-elnök korábban jelezte, hogy a Bear Stearns bankház bedőlésekor nyújtott 29 milliárd dolláros segítség a J. P. Morgan-akvizícióhoz egyszeri eset volt. Henry Paulson pénzügyminiszter is elment a végsőkig egy hete, amikor állami gondnokság alá helyeztette az amerikai jelzáloghitelpiac két óriását, a Fannie Mae-t és a Freddie Macet. Viszont a Fed bejelentette: a likviditás javítására minden, a befektetésre ajánlott szintet elérő értékpapírra kiterjeszti a hitelbiztosíték intézményét a befektetési bankok számára.

Egyre több elemző véli úgy, hogy a Fed már kedden huszonöt bázisponttal csökkenti a jelenlegi két százalékos irányadó kamatlábat, hogy levegőhöz juttassa a gazdaságot. (Az elmúlt egy évben, a válság kirobbanása óta hétszer vágott a szervezet.) Az Európai Központi Banktól (EKB) ugyan korai lenne kamatvágást várni, az amerikai hírek hatására azonban az EKB vezetői tegnap ismét megnyitották a pénzcsapokat. Az egynapos, likviditásnövelő aukció keretében a bank harmincmilliárd eurót pumpált a piacokba, alacsony, 4,3 százalékos kamatszinten. Az akcióra láthatóan igen nagy szükség volt: a bankok háromszorosan jegyezték túl a felajánlott hitelkeretet. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke elmondta: rendkívül ébernek kell lennünk, folyamatos piaci korrekció zajlik, nagyfokú volatilitás mellett. Európa abban bízik, hogy tartani tudja az árstabilitást, reálgazdaságát a viharos események megkímélik. Márpedig az árstabilitás a pénzügyi stabilitás előfeltétele, nagyon fontos cél a jelenlegi krízisben - tette hozzá Trichet. A bankok segítségére sietett tegnap a brit és a svájci jegybank is. A Bank of England háromnapos lejáratra ötmilliárd fonttal segítette meg a bankokat és a Svájci Nemzeti Bank is hasonló akciót jelentett be, a likviditásnövelő összeg nagyságát azonban nem közölte.

A csődöt ugyan elkerülte, a felvásárlást azonban nem úszta meg a sorban a Lehman mögött következő, szintén a válságban meggyengült Merrill Lynch. A társaságot a Bank of America veszi meg mintegy 50 milliárd dollárért. A válság nyomán előállt gondok, a zuhanó részvényekkel párosuló tőkeemelési nehézségek elemzők szerint elérhetik a Morgan Stanley-t és a Goldmant Sachst is. - Nem látok egyszerű megoldást erre a zűrzavarra - nyilatkozta Nouriel Roubini, a New York-i Egyetem professzora, aki korábban előre jelezte az ingatlanpiaci válságot. - Látjuk még más nagy pénzintézetek bukását is - fogalmazott Alan Greenspan, a Fed korábban hallgatag, mostanában egyre többet nyilatkozó előző elnöke. - Ne ismételjük meg Japán hibáit, "zombi-bankok" kíméljenek! Ha túlértékelték az eszközállományt, akkor írják is le - figyelmeztetett még júliusban Len Blum

a Westwood Capital befektetési banktól. A borús hangvételű nyilatkozatok egyre kevésbé tűnnek túlzónak: a bankok, biztosítók és egyéb pénzintézetek válságon elszenvedett veszteségei egyre gyorsabban nőnek. Míg idén márciusban 200 milliárd dollárnyi leírásnál tartottak a cégek, ez az összeg augusztus elejére a duplájára, mostanra pedig 500-600 milliárd dollárra emelkedett. Most már szinte nem múlik el nap rossz hír nélkül. Pénteken például a 180 milliárdos jelzáloghitel-alapú kinnlevőséggel rendelkező Washington Mutual, az USA egyik legnagyobb takarék- és hitelintézetének részvényeit minősítette le bóvlira a Moody's. Nincs könnyű helyzetben a legnagyobb amerikai biztosító, az AIG sem. A társaság 40 milliárd dollár áthidaló kölcsönt kér a Fedtől - jelentette a The New York Times.

A biztosító részvényeinek értéke a hírre 35 százalékot zuhant, amellyel idén már 88 százalékot veszített értékéből. Az idén tőkéjét már 20 milliárd dollárral megemelő cégnek még 40 milliárdra lenne szüksége ahhoz, hogy elkerülje hitelbesorolásának leminősítését.

Tegnap a világ pénz- és tőkepiacait is elsősorban az amerikai események mozgatták. A forint árfolyamát - a régió többi devizájához hasonlóan - meghintáztatták a tengerentúli hírek: a magyar fizetőeszköz jelentősen gyengült az euróval szemben: az európai közös pénzért reggel 242 forintot is adtak, szemben a pénteki 239 forinttal. A forint ezután erősödésnek indult, s tíz óra magasságában már 238-on is megfordult, majd ismét gyengült, s a nap hátralévő részében végül 241 forint körül mozgott az euró árfolyama. A forint ingadozása és árfolyamvesztesége egyébként meghaladta a térségbeli devizákét, mivel mozgását befolyásolta a parlament feloszlatásának lehetősége is. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX több mint két százalékot esett tegnap. A 20,4 milliárd forintos forgalom nagy részét (13,9 milliárd) adó OTP-papírok az átlagnál nagyobb mértékben, 4,6 százalékot veszítettek értékükből. A vezető papírok - a Mol kivételével - mind veszítettek értékükből tegnap. Hasonló volt a helyzet a vezető nyugat-európai börzéken is: a pénzügyi szektor vezetésével 2,74 százalékkal esett a frankfurti, míg a londoni 3,92 és a párizsi 3,78 százalék körüli zuhanást könyvelhetett el.

 

Kész segíteni a Valutaalap

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) készen áll arra, hogy pénzügyi segítséget nyújtson, ha ennek szükségét látja - mondta tegnap Dominique Strauss-Kahn. Az IMF vezérigazgatója szerint azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha a globális gazdaságot fenyegeti veszély vagy amikor rendszerjellegű kockázatok merülnek fel. Strauss-Kahn a Lehman Brothers csődjére és a Merrill Lynch felvásárlására reagálva elmondta: az önálló befektetési bankokból a jövőben biztosan kevesebb és az egész pénzügyi szektor kisebb lesz a hitelválság miatt. A pénzügyi szektor gondjai még nem értek véget, láthatunk olyan esetet, amilyen most a Lehman Brothersszel történt - tette hozzá. Az IMF szerint a pénzügyi válság okozta veszteség mértéke elérheti az ezermilliárd dollárt. A válság fő okait többnyire sikerült kezelni, amit most megélünk, az a válság következménye - vélekedett a vezérigazgató.

 

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.