Annyi méltatlanul mellőzött és méltatlanul túlértékelt kiválóság kapott mostanában szobrot, kijárna igazából a magyar ész, lendületes gondolkodás és tevékenység nevezetes személyiségének emlékét bronzban vagy gránitban megörökíteni.

Hamrák jó megjelenésű, megnyerő külsejű, meggyőző beszélőkével megáldott férfiú volt a múlt század elején. Híres ember lett tevékenységei következtében. Nemzedékek elismerő nevetéssel méltányolták leleményességét, ötletességét, tervei kivitelezésének tökéletes végrehajtását. Igazán hálátlanság, hogy emléke megfakult, és kevesen emlékeznek tevékenységére, pedig manapság sokak követendő példaképe lehetne.

Ki volt Hamrák János?

Író, festő, feltaláló? Egyik sem. Hamrák János szélhámos volt. Egyike a legszellemesebb magyar csalóknak. Szélhámosságai merészen szikrázó ötletek, mély emberismeretre valló kivitelezésűek.

Csúcsformában lopott közlekedésirányító táblákkal lezárta a múlt század elején a Rottenbiller utcát. Felszedette az úttestet burkoló fakockákat és elszállíttatta eladásra. Fényes nappal, a városlakók, gyanakvó házmesterek, háziurak és a rendőrök orra előtt ellopta az egész utcát a Baross tértől a Lövölde térig több métermázsa faanyagot hasznosított. Hetek múlva kaptak csak észbe, hogy túlságosan sokáig tart a táblákkal jelzett útjavítás.

Hamrák János eszes ember volt. Bátor ember volt. Egymaga ötölte ki és hajtotta végre bűntettét. Szorgalmas, ötlet dús szélhámos volt. Egyedül dolgozott. Nem bűntársakkal. Pest sokáig megőrizte elismerést érdemlő huncutságait. Csak mostanában fakult el méltánytalanul emléke, amikor kalákában lopnak vasúti kocsikat, hogy a többi huncutságról ne is szóljak.

Hamrák János tevékenységeinek listáját az interneten több helyen megtalálhatja bárki. Mindenhol névvel szignált cikk számol be a magyar kriminalisztika jeleséről. Egyik sem tünteti fel, hogy szóról-szóra Szabó László – a Kék-Szabó – Bűnügyi panoptikumából lopta ki.

Emlékművet Hamrák Jánosnak!