Megváltozik a hippokratészi eskü?

A hippokratészi elvekre épülő orvosi etikai kódex megújítását készítették elő brit és amerikai orvosok. Javaslatuk megosztja a magyar gyógyítókat. Míg egyesek támogatják az orvosi morál újragondolását, addig mások szerint erre semmi szükség, mert esküjük szimbolikus fogadalom, a gyógyítási gyakorlatot pedig a kamara etikai kódexe szabályozza.

Február elején amerikai és brit gyógyítók olyan új orvosi etikai kódexet mutattak be Londonban, amely a napi élet gyakorlatához igazítaná a 2500 éves hippokratészi esküt. A hippokratészi elvekre épülő morál fölött eljárt az idő, az orvosok naponta végeznek olyan beavatkozásokat, amelyeket az ókori tudós elutasított. Az eredeti orvosi fogadalom szövege szerint ugyanis az orvos nem segíthetne hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához, nem adhatna halálos mérget, de nem végezhetne sebészeti beavatkozást sem. A változást sürgetők szerint csak egy új szakmai charta állíthatná helyre az orvosok iránti bizalmat, segíthetne a gyógyítóknak szembenézni azokkal a problémákkal, amelyek a betegek mind nagyobb önállóságából, választási lehetőségeiből adódnak. A gyógyításra szorulók ugyanis ma már jóval többet tudnak szervezetük működéséről, mint a korábbi korok emberei, így nem is bíznak többé vakon az orvosban.

Magyarországon orvosemlékezet óta senki sem tesz fogadalmat a Hippokratész-eskü szövegére. A négy egyetem mindegyikén más-más a szövege az orvosi fogadalomnak - közölte lapunkkal Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem professzora. Az orvosi eskü a hippokratészi fogadalom elveire épül, de annak pusztán szimbolikus jelentősége van. Az orvossá avatás pillanatában tett fogadalom ugyanis nem behajtható ígéret, megszegése semmilyen jogkövetkezménnyel nem jár. Éppen ezért a hazai gyógyítás morális szabályait az orvosi kamara etikai kódexe tartalmazza. Ulbing István, a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának elnöke szerint azok a változások, amit a brit és amerikai kollégáik javasolnak, Magyarországon 1998 óta gyakorlat. Ekkor készítette el először a Magyar Orvosi Kamara saját etikai kódexét. A köztesület által elfogadott csaknem százoldalas statútum az általános erkölcsi szabályok mellett eligazít olyan kérdésekben is, hogy például mit kell tennie a doktornak, ha pénzszűke miatt a beteg az adott intézményben nem juthat hozzá megfelelő ellátáshoz. Ilyenkor a gyógyító úgy jár el helyesen, ha ezt közli a beteggel is, s egyben eljuttatja oda, ahol van lehetőség a megfelelő kezelésére.

Weltner János, a Semmelweis Egyetem Sebészeti Klinikájának főorvosa szerint az orvosilag lehetséges és a gazdaságilag megengedhető problémája nem új keletű. Az orvosok időtlen idők óta mindig is annyiból gyógyítottak, amennyi az adott kórházban megvolt. A legtöbb konfliktus inkább abból adódik, hogy az orvosi szolgálat társadalmi vita, illetve egyezség nélkül vált szolgáltatássá. A beteggel ugyanis senki sem közölte, hogy az egészségügyi ellátórendszerben a lehető legjobb helyett a közpénzből még megfizethető szolgáltatást kapja. Így adott esetben a betegeket nem is érdekli, hogy az egészségbiztosító nem fizeti ki a kórházaknak a gyógyításra költött teljes összeget. Ő - joggal - csak azon háborodik fel, hogy hosszasan kell várakoznia, nincs nővér. Éppen ezért rengeteg konfliktus van abból, hogy az orvos és beteg viszonyában a doktor csak azt vállalhatja: a lehető legjobbra törekszik, viszont nincs garancia az eredményre.

Nyáry István professzor, az Országos Idegsebészeti és Tudományos Intézet főigazgatója szerint sincs szükség a hippokratészi eskü tartalmának aktualizálásra, hiszen az nem több, mint hogy az orvos egy erkölcsi kötelezettséget vállal a beteg érdekében. Nincs értelme annak sem, hogy a hippokratészi elveket valaki elkezdje aktuális tartalommal megtölteni. Betegnek lenni mindig is alávetettséget jelentett, éppen ezért nincs gyógyulás bizalom nélkül. Szilvási István professzor, a Nukleáris Medicina Szakmai Kollégiumának elnöke kijelentette: nem hajlandó a gazdasági kényszereket lelkiismereti kérdéssé transzformálni. Szerinte, amit az orvos az adott körülmények között tenni tud a betegéért, az a legjobb megoldás.

Ezzel szemben Papp Lajos szívsebész professzor állítja: már rég itt lett volna az ideje, hogy a hippokratészi esküt kicseréljék Maimonidész, az 1135-1204 között élő orvos-teológus-filozófus egyik művére. Az orvos imájában ugyanis Maimonidész az Istentől kér segítséget, erőt ahhoz, hogy munkájában elég alázatos és felkészült lehessen. Ez pedig bármely korban időszerű erkölcsi kívánalma az orvosi gyakorlatnak.

Hippokratészi eskü:

"Esküszöm Apollonra, az orvosra és Asklepiosra és Hygieriára és Panakeiára és az összes istenekre és istennőkre - tanúkul híva fel őket - hogy meg fogom tartani képességem és szándékom szerint a következő esküt és írott kötelezvényt...

Diaetetikus rendeléseimet képességem és szándékom szerint a betegek hasznára fogom elvégezni, nem pedig ártalmára és kárára.

És halált okozó szert nem fogok senkinek sem kiszolgáltatni, még kérésére sem, sőt ilyenféle tanácsot sem fogok adni, és hasonlóképp nem fogok adni nőnek sem magzatelhajtószert (csapot)...

És nem fogok vágni még kőbetegségben szenvedőket sem, hanem útjukból kitérek majd azon mesterembereknek, akik ezt a gyakorlatot űzik. És ahány házba csak belépek, a betegek hasznára fogok belépni, távol tartva magamat minden egyéb szándékos és kárt okozó jogtalanságtól, főleg pedig a nemi visszaélésektől, úgy női, mint férfi testtel, mind a szabadokkal, mind pedig a rabszolgákkal szemben.

És ha olyat látok vagy hallok orvosi kezelés közben vagy akár a therapia körén kívül az emberek életéről, amit nem szabad kifecsegni, azt el fogom hallgatni, abban a véleményben, hogy az efféle dolgokat szent titkok módjára kell megőrizni..."

A Magyar Orvosi Kamara által ajánlott eskü szövege:

"Esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Legfőbb törvénynek tekintem a beteg testi-lelki gyógyítását, a betegségek megelőzését. Az emberi életet minden megkülönböztetés nélkül tisztelem. Orvosi tevékenységem soha nem irányul az emberi élet kioltására. A betegek emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartom, bizalmukkal nem élek vissza és titkaikat haláluk után is megőrzöm. Tanítóimnak megadom a kellő tiszteletet, orvostársaimat megbecsülöm. A betegek érdekében ismereteimet, tudásomat folyamatosan gyarapítom. Minden erőmmel arra törekszem, hogy megőrizzem az orvosi hivatás tisztaságát, tekintélyét. Az... Egyetem hírnevét öregbítem, és megbecsülését előmozdítom."

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.