Lapzártánkig nem született döntés az MSZP országos elnökségi ülésén arról, hogy a pártvezetés kezdeményezi-e Gyurcsány Ferenc javaslatára egy rendkívüli kongresszus összehívását.
Érdemi vita Gyurcsány kongresszusjavaslatáról
Lapzártánkkor még tartott az MSZP elnökségének tanácskozása, így nem lehetett tudni, hogy Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére összehívják-e a párt rendkívüli kongresszusát. Információink szerint az elnökségi tagok meglehetősen vegyes érzelmekkel érkeztek a párt Vérmező utcai központjába. Cél volt, hogy mindenképpen csökkentsék a kormányfő javaslatának súlyát, megpróbálják arról meggyőzni a pártelnököt, hogy elegendő a frakció, az elnökség vagy akár a választmány megerősítése. Egyes vélemények szerint egy kongreszszus adta mandátum - azon túl, hogy időbeli veszteséget is jelent - beszűkítené a párt és a kormányfő mozgásterét is; ezt követően ugyanis az SZDSZ-szel való egyeztetés során nem lehetne eltérni a Megegyezésben foglaltaktól. Ráadásul, jelenleg nehezen megkérdőjelezhető Gyurcsány pártbéli támogatottsága, s amennyiben épp ő maga emeli "kongresszusi rangra" a kérdést, úgy az egyeseket régi sebek felnyitására, idő előtti tisztújítás szorgalmazására sarkallhat. Az egység pedig ennél fontosabb - Gyurcsánynak is, a pártnak is.
A miniszterelnök a szocialisták hétfői frakcióülésén jelentette be szándékát a rendkívüli kongresszus összehívásáról. A miniszterelnök előzetesen nem értesítette az elnökség tagjait kezdeményezéséről, sőt még a frakcióülés előtti percekben sem szólt róla Kiss Péternek vagy Lendvai Ildikónak. Vélhetően ez is befolyásolta a pártvezetés hozzáállását. Veres János pénzügyminiszter például közölte, hogy ebben a formában és pillanatban nem támogatja a javaslatot; ő úgy vélte, hogy jobb volna október végén tartani a tanácskozást, hogy addig az adótörvények tárgyalása megkezdődjék. Ugyancsak - a megjelent sajtóhírekkel ellentétben - a javaslattal szemben foglalt állást Hiller István kulturális miniszter-pártalelnök, aki azt mondta: csak abban az esetben kész támogatni egy rendkívüli kongresszust, ha az csökkenti az előre hozott választások esélyét.
Bár hétfői ülésén a frakció (egy tartózkodással) támogatásáról biztosította a kormányfőt és programját, a kongresszus ügyében a képviselőcsoport sem egységes - igaz, erről nem szavaztak. Szabó Zoltán például egy tegnapi sajtótájékoztatón feltett kérdésre elmondta, hogy a miniszterelnöknek joga van bizalmi szavazást kérnie saját személyéről, de rendkívüli kongresszusra szerinte nincs szükség. Az MSZP Borsod megyei szervezete szintén a soron kívüli párttanácskozás ellen van. Szabó György megyei elnök, a szocialista parlamenti frakció tagja a helyi lapnak úgy nyilatkozott: a legutóbbi pártkongresszus világos felhatalmazást adott Gyurcsány Ferencnek, s amíg "vannak még tárgyalási lehetőségek", addig nincs igény újabb megerősítésre.
Feljegyzést küldött Lendvai Ildikónak az MSZP-frakció Fenntartható Fejlődés munkacsoportjának vezetője, Szanyi Tibor, arra kérték a frakcióvezetőt, hogy ne támogassa a rendkívüli kongresszus összehívását. A többek között Szili Katalin házelnököt, Tóbiás József frakcióigazgatót, Jánosi Györgyöt, Suchman Tamást, Szabó Imre környezetvédelmi minisztert, Hegyi Gyula EP-képviselőt is tagjai között tudó munkacsoport szerint a pártelnök-miniszterelnöknek erős mandátuma van, a két párt szövetségének felbomlása szerintük nem jelentheti a tárgyalások végét. Egy rendkívüli kongresszus azonban "a tartalmi és személyi kérdésekben való merevségünket rögzítené, különösen annak fényében, hogy ez megnyitná az utat az előre hozott választások előtt". Lapunk megkeresésére Szanyi Tibor nem cáfolta a levél létét, de annak tartalmára vonatkozó kérdésünket elhárította, mondván, az a párt belügye. Így azt sem tudni, hogy a munkacsoport minden tagja egyetértett-e tartalmával; információink szerint Alexa György például elhatárolódott a megfogalmazottaktól.
