Az alapvető változások ellenére a politikai és biztonsági helyzet Koszovóban meglepően stabil - állapítja meg a februárban Szerbiától elszakadt tartomány átalakulását 800 terepen dolgozó munkatárssal segítő EBESZ. Az elmúlt tizenkét hónap fejleményeit vizsgáló jelentésben szinte ez az egyetlen dicséret. A bíráskodás és a nemzetiségek együttműködésének területén a helyzet továbbra is katasztrofális.

Az alkotmány és 41 további törvény elfogadásával Pristina komoly lépést tett az európai normáknak megfelelő jogrendszer megteremtése felé. A gyakorlatban azonban nemigen működnek a szép új paragrafusok. Véges anyagi és emberi erőforrások, adminisztratív hibák, valamint a politikai szándék hiánya miatt a törvények nem kerülnek bevezetésre. A bírók például nem figyelnek oda, hogy a veszélyeztetett tanúk zárt tárgyaláson, a vádlottaktól szeparáltan, esetleg álnéven tehessék meg vallomásukat, illetve ítéleteiket nem indokolják meg kellőképpen. Ha figyelembe vesszük, hogy az EBESZ szerint a korrupció és a szervezett bűnözés területén cseppet sem javult a helyzet, feltételezhetjük, hogy az ilyen eljárási hibák a bírók megvesztegetéséből is származhatnak.

A szervezet kritizálja, hogy Koszovóban nem létezik tanúvédelmi program, és miközben az igazán nagy pereket a helyi igazságszolgáltatás nem képes megfelelően kezelni - több ügyész és bíró például nem érti, miért törvénytelen az embercsempészet -, addig továbbra is fennmaradtak a régi Jugoszlávia emberi jogokat sértő paragrafusai a jelentéktelen kihágások kapcsán.

Az albánok lakta területen még mindig elviselhető a helyzet, például a rendőrség működésével is elégedettek - holott Európa legnagyobb kábítószert csempésző országában évek óta nem volt egyetlen komolyabb drogfogás sem. A szerb kisebbség területén azonban a bíróságok sem működnek, így a perek a függetlenség kikiáltása óta állnak, a helyi egyenruhások ráadásul nem segítenek a néhány körzetükben kitartó albánon.

A legsúlyosabb megállapítást az EBESZ részéről nem is a jelentésben olvashatjuk. Tim Guldiman, a szervezet koszovói missziójának vezetője úgy nyilatkozott: "a társadalom továbbra sem nevezhető többnemzetiségűnek". Különböző közösségek élnek a volt szerbiai tartományban, de integrációról, kölcsönös egyetértésről, toleranciáról és együttélésről nem beszélhetünk - nyilatkozta Guldiman a Beta hírügynökségnek.

A jelentésben megdicsért stabilitás sem az elmúlt egy év hozadéka. A koszovói erőviszonyok a NATO 1999-es villámháborúja után kialakultak. Az idén februári elszakadás mindössze formális megerősítése volt a tényeknek. A pristinai döntés előtt is albánok dönthettek - a nemzetközi közösség szigorú felügyelete alatt - saját dolgaik alakulásáról, míg a szerbek lakta területek felett Belgrád volt az úr. Utóbbin sem változtatott semmit a függetlenség kikiáltása.

Az EBESZ azért felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt fél évben mindössze két, elszigetelt incidens történt. A szerbek erőszakos tiltakozása még tavasszal alábbhagyott, és elvándorlásuk sem kezdődött el.

Bár az új szerb kormány Koszovó elismerése ellenére nyitott az Európai Unió felé, politikája sokat nem változott az elvesztett tartomány kapcsán. A belgrádi erőfeszítések miatt a szerb kisebbség továbbra sem hajlandó betölteni a nyáron elfogadott alkotmány által számukra garantált pozíciókat, párhuzamos intézményeiket fenntartják, és hosszú távon is aláássák a többnemzetiségű társadalom kialakulását. Az EBESZ is megemlíti jelentésében, hogy albánok és szerbek szeparált iskolába járnak, ahol nem tanulják egymás nyelvét és kultúráját. Így áll kilenc év elteltével a történelem egy főre számított legdrágább nemzetközi vállalkozása.