A létesítményt olyan helyre tervezték, amely népszerű a természetjárók körében. Vadasparkká azt a nyiladékot jelölték ki Somoskőben, közvetlenül a vár alatti területen, a magyar- szlovák határ mentén, amelyet egyébként sem fogtak művelésre. A Salgótarján kertvárosában található hely erdőként itt nem képviselt különösebb gazdasági értéket, az állami erdészet valójában nem veszített azzal, hogy fakitermeléssel ezen a részen hosszú távon sem számolnak. A területen részben ugyancsak tulajdonos salgótarjáni önkormányzat pedig örömmel adta tartós bérletbe az általa sem hasznosított területet.

A Sátoros-hegy, Bagó-kő és a somoskői vár közti völgyben összesen 17 hektáron fekszik a vadlesekkel és egyéb turistalétesítményekkel megépített vadaspark. Kialakítására mintegy 20 millió forintot fordított az állami erdészet, amely már eddig is fontos turisztikai fejlesztéseket hajtott végre egyebek közt a salgóbányai erdészház látogatóközponttá való átépítésével, erdei játszóterek és túraútvonalak kialakításával. Alvégi Mónika vadgazda-mérnök, a somosi vadaspark üzemeltetője, érdeklődésünkre elmondta: az elkerített erdőrészeken összesen huszonegy, Nógrádban őshonos nagyvadnak, dámszarvasnak, őznek, vaddisznónak, valamint a Karancs vidékén előforduló muflonnak alakítottak ki a természeteshez hasonló élőhelyet. Az állatok etetését az erdészet biztosítja. A vadak betelepítését már hónapokkal ezelőtt, a kerítések és a vadetetők elkészülte után megkezdték. S mivel a fajták mindegyikéből mindkét ivarú állat megtalálható itt, már szaporulatról is beszámolhatunk: a vadaspark legfiatalabb lakója egy hathetes muflonjerke, amely már új otthonában látta meg a napvilágot. A vadaspark hétfő kivételével naponta reggel kilenctől délután ötig látogatható, diákok, nyugdíjasok, valamint csoportos látogatók kedvezményes belépőt vehetnek.