Megszűnik, megmarad, lehalkítják, esetleg áthelyezik - ezek a legvalószínűbb variációk a székesfehérvári órajáték jövőjével kapcsolatban. Könnyen lehet, hogy a turistalátványosság sorsáról a bíróságnak kell döntenie.
Turistacsalogatás a zajszinten túl
- De hisz ez siet! Tizet mutat kilenc óra helyett - fordulok Kovács Jenőhöz, a székesfehérvári köztéri órajáték megalkotójához. Az órásmester elnézően mosolyog.
- Nem siet az egy másodpercet sem, csak nyilván nem vette észre, hogy a számlapja a szokásos 12 helyett 24 órás - nyugtat meg Kovács úr. - A felületes szemlélőnek elsőre úgy tűnhet, mintha más időt mutatna a valóságosnál.
A Fehérvár belvárosában található Kossuth-udvarban állunk. Fejünk fölött a 2002 óta működő órajáték, amely mára a város egyik legsikeresebb turistacsalogató látványossága lett. Az idegenvezetők igyekeznek úgy alakítani a belvárosi sétákat, hogy a harangjáték megszólalásakor - délelőtt tízkor, délben, délután kettőkor, négykor és hatkor, valamint este hétkor - érkezzenek a turistacsoportok a Kossuth-udvarba. De akadnak olyan fehérváriak is, akik a napi sétáikat kifejezetten a harangjátékhoz igazítják.
Ha hangos a harangszó
Bár a székesfehérvári harangjáték körüli perpatvarhoz hasonló esetek már máshol is előfordultak - például hangosnak tartott templomi harangszó miatt -, ám eddig csak a dunaújvárosi harangvita jutott el jogerős bírósági ítéletig.
Az eset 2005-ben kezdődött, amikor először szólaltak meg az újonnan épített dunaújvárosi Krisztus király-főtemplom harangjai. A hangerő zavarta a környéken élőket, akik a város jegyzőjéhez fordultak. A jegyző egy helyi rendeletre hivatkozva többszöri zajszintmérést végeztetett akusztikai szakértővel. Mivel a mérések azt igazolták, hogy a harangozás zajszintje két mérési ponton átlépte a megengedett határértéket, a hivatal határozatban kötelezte a plébániát a zajterhelés csökkentésére.
A plébánia a megyei közigazgatási hivatalhoz fellebbezett arra hivatkozva, hogy a harangszó a keresztény világban elfogadott dolog, elsődleges célja, hogy misére hívja, illetve imádságra szólítsa fel a híveket. Ezen túl az egyház álláspontja szerint a harangzúgásról szóló önkormányzati döntés beavatkozást jelent a hitéleti tevékenységbe, amit viszont az alkotmány és más jogszabályok is tiltanak.
A közigazgatási hivatal elfogadta ezt az érvelést, és megsemmisítette a dunaújvárosi jegyzőnek a zajkibocsátás csökkentéséről szóló határozatát. Az indoklásban a hivatal felhasznált egy az ügyben készült ombudsmani állásfoglalást is: e szerint a templomi harangszó egy Magyarországon is elfogadott UNESCO-egyezmény szerint védendő szellemi-kulturális örökségnek számít, amelyre így nem terjed ki a környezetizaj-károk elleni védelem. Az is szerepelt a közigazgatási hivatal határozatában, hogy a harangozás szabadsága a vallásszabadság része, így azt mindenki köteles tiszteletben tartani és eltűrni.
A dunaújvárosi lakók a bíróságon támadták meg ezt a határozatot. A Fejér Megyei Bíróság tavaly megszületett jogerős ítélete hatályon kívül helyezte a közigazgatási hivatal döntését, és érvényesnek mondta ki a dunaújvárosi jegyző eredeti, a zajkibocsátás csökkentéséről szóló határozatát. Az indoklásban egyebek között az áll, hogy a harangozás jogát ugyan mindenki köteles tiszteletben tartani és eltűrni, ugyanakkor a harang által kibocsátott zajra is vonatkoznak állami jogi normák, ilyen például a zajhatárérték megállapíthatósága.
- Miért kell egy ilyen sikeres dolgot támadni? - néz rám Kovács Jenő. - Rengeteg gratulációt és köszönetet kapok a fehérváriaktól és a turistáktól egyaránt. Csak néhány környékbeli lakó támadja az órajátékot. Ha perre mennek, könnyen lehet, hogy el kell némítanom a szerkezetet. Tényleg ez lenne a cél?
- Egyáltalán nem ez a célunk - szögezi le Koltai István, nyugalmazott katonatiszt, a Kossuth-udvarban élő lakók egyike. - Csak egy kis nyugalmat szeretnénk, mert elviselhetetlenül hangos az órajáték. A kompromisszumos megoldáshoz azonban az órásmester úrnak az eddigieknél készségesebbnek kell lennie.
A vita tárgya tehát az órajáték - pontosabban a hozzá kapcsolódó harangjáték - hangereje. Mielőtt erről szólnánk, érdemes feleleveníteni az elmúlt hat év történéseit. A történelmi órajáték ötlete a tősgyökeres székesfehérvári órásmestertől származik, aki régóta készült arra, hogy városát meglepje egy ilyen ajándékkal. Sokáig kereste a legmegfelelőbb helyet, mire rábukkant a Kossuth-udvar egyik régi házára, amelyet egyébként hamarosan óramúzeumnak szeretne berendezni. Ennek az épületnek a homlokzatára építette meg az órajátékot.
Az alkotást Ecsedi Mária képzőművész tervezte, a kivitelezésben Kovács Jenőn kívül Korompai Péter keramikus és Diós Tibor kovácsmester vett részt. Az órajáték reggel kilenctől este hatig negyedóránként üt, jelezve a pontos időt, és naponta ötször megszólal a harangjáték is, amelynek hangjaira az óraházból történelmi személyiségeket - például Szent Istvánt, Szent Lászlót, Mátyás királyt - ábrázoló bábuk jönnek elő. A harangjáték összesen háromféle dallamot játszik: egy egyházi éneket, egy Zsigmond korabeli dallamot, valamint Kodály Esti dalát.
Több környékbeli szerint hangosan.
Kovács Jenő ezt vitatja.
- Nem értem, mit lehet ezen vitatni, hiszen készült egy hivatalos zajszintmérés, amelynek jegyzőkönyve szerint a harangjáték 85-90 decibellel szól, miközben a helyi rendelet szerint ebben az övezetben nappal is legfeljebb 45 decibel a megengedett zajhatás - mondja a Kossuth-udvar egyik lakója. - A közelmúltban birtokvédelmi eljárást kezdeményeztünk Kovács úr harangjátéka miatt.
A székesfehérvári jegyző azonban érdemi vizsgálat nélkül elutasította a birtokvédelmet arra hivatkozva, hogy a probléma már évek óta fennáll, márpedig a jogszabályok szerint birtokvédelmet csak a zavarás megkezdésétől számított egy éven belül lehet kérni.
- Ez igazán méltánytalan volt a polgármesteri hivatal részéről, mivel 2002 óta számos alkalommal jeleztük, hogy segítséget, intézkedést kérünk az órajáték hangja miatt, de vagy választ sem kaptunk, vagy azt javasolták, hogy mi magunk rendezzük a problémát az órásmesterrel - mondja Koltai István. - Mint kiderült, az órajáték felszerelése előtt semmilyen hatástanulmány nem készült, nem végeztek előzetes méréseket, így aztán utólag mindenkit meglepetésként ért az iszonyatos hangerő. Egyébként sokszor megpróbáltunk egyezkedni Kovács úrral, de eddig nem jutottunk dűlőre.
- Márpedig az évek során számos gesztust gyakoroltam a lakók kívánságainak teljesítése érdekében - állítja Kovács Jenő. - Eleinte éjjel-nappal volt óraütés, a környékbeliek kérésére ma már csak délelőttől estig. Később a páratlan órákban kikapcsoltam a napközben megszólaló harangjátékot is. Megpróbáltam csökkenteni a hangerőt, a gyártó német cég segítségével halkabb is lett a szerkezet. Ennél halkabbá viszont már nem tudom "varázsolni".
- Csakhogy ez még így is elviselhetetlenül hangos ebben a kicsi zárt térben, ami valóságos hangszóróként működik - mondja az egyik lakó. - Emiatt egyébként a lakásaink forgalmi értéke is csökkent. Két lehetőséget látunk: vagy áttelepítik az egészet egy másik helyszínre, vagy pert indítunk a zajszennyezés csökkentése érdekében.
Ha per lesz, Kovács Jenőnek nincs sok esélye, hiszen a helyi rendeletben előírtaknak valóban nem felel meg az órajáték zajszintje. Igaz, az általa kezdeményezett mérés - a korábbi hivataloshoz képest - alacsonyabb értékeket mutatott, de még így is elérte a 65-70 decibelt.
- El tudnék képzelni egy olyan megoldást, hogy az önkormányzat módosítja helyi rendeletét, és kivételként megemeli az órajáték megengedett zajszintjét - mondja az órásmester.
Csapó Csilla, Székesfehérvár kulturális ügyekért felelős alpolgármestere már régóta tud az ügyről, de eddig nem avatkozott be a konfliktusba.
- Úgy látom, hogy a vita elmérgesedett, ezért néhány héten belül szeretnék közvetítőként bekapcsolódni az ügybe, hátha sikerül kompromisszumos megoldást elérni - mondja az alpolgármester, aki úgy látja: nincs értelme áthelyezni az órajátékot, mivel az a belváros valamennyi pontján tiltakozást váltana ki az ott lakókból. Csapó Csilla érvelése szerint a városközpont nem olyan, mint egy kertvárosi rész, így az itt élőknek el kell fogadniuk, hogy a környék zajosabb az átlagnál. Az alpolgármester a helyi rendelet módosítását viszont csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha az egy kompromisszumon - a lakók és az órásmester megegyezésén - alapulna.
- Egy biztos: nem lesz könnyű olyan megoldást találni, amely a turistáknak, a város más részén élőknek, az órajáték kedvelőinek, valamint a Kossuth-udvar érintett néhány családjának egyaránt elfogadható - mondja Csapó Csilla.
