A The Economist legfrissebb számában napvilágot látott elemzés elkerülhetetlennek nevezi, hogy előbb-utóbb véget érjen Kelet-Európa rendkívüli és váratlan tartós szerencséje. A bérköltségek emelkednek, sok országban emelkedik az infláció, a világpiac keményebb feltételeket szab. Ennek ellenére a növekedés meglepően erős maradt, elsősorban az eurózóna csak mérsékelt lelassulásának, a belföldi kereslet erősödésének és a régión belüli kereskedelem fellendülésének köszönhetően.
Kifogyóban Kelet-Európa szerencséje?
Észtországban és Lettországban kipukkadt a luftballon. Lengyelországban jobban néz ki a helyzet, a növekedés 2008 első negyedében elérte a 6,1 százalékot.
A The Economist megítélése szerint Magyarország, mint a tőkepiacok folytatódó bizalmára leginkább ráutalt gazdaság ad okot a legnagyobb aggodalomra. Az ingatag kormány meglepően sikeres volt a makrogazdasági stabilitás helyreállítása terén az évtized elején bekövetkezett, szinte végzetesnek bizonyuló költekezési és hitelfelvételi hullám után. A 2006-os, 9,4 százalékos költségvetési hiány ez év végére 3,5 százalékra csökkenhet. A kedvező számokért azonban nagy árat kellett fizetni, a kormány népszerűtlen, és tavaly holtpontra jutott a gazdaság. Azóta kicsit javult a helyzet, de az infláció meghaladja a 6 százalékot. A kérdés az, vajon a kormány hajlandó lesz-e újabb pénzügyi megszorításokra. A közkiadások változatlanul a legmagasabbak a térségben, míg az exportorientált magyar gazdaságot a kontinens gazdagabb felében elindult lassulás is sújtja.
