A referendum tétje - amelyet maga Evo Morales kezdeményezett még a múlt év végén -, hogy élvez-e kellő támogatást az elnök mandátuma félidejében, kap-e felhatalmazást reformjai folytatására? Bolívia Dél-Amerika legszegényebb országa, kirívó társadalmi különbségekkel. A lakosság többségét kitevő ajmara és guarani indiánok szavazatával győzött három éve a szintén őslakos Evo Morales, aki alapvető változásokat, a föld kincseinek államosítását és szocialista utat ígért.

Most a népszavazási dátum közeledtével "az osztályharcos" indulatok rendkívül kiéleződtek, a megfigyelők már-már polgárháború veszélyről írnak. E héten tüntetők többször megakadályozták, hogy az elnök kampánybeszédet mondjon.

A Morales-ellenes tüntetések rendre abban az öt dél-keleti, agrártermelése és földgázkincse miatt gazdagabb tartományban tetőznek, ahol az idei tavaszon a helyi vezetőség kezdeményezésére referendumon döntöttek az autonómiáról. Evo Morales alkotmányellenesnek nyilvánította az önállósodási törekvéseket, hiszen megfosztanák a központi költségvetést az Andok-fennsíkján mostoha körülmények között élő indiánok támogatásának lehetőségétől. A keleti tartományok viszont elfogadhatatlannak tartják az elnök új alkotmányát, amely rögzíti az indián őslakosság jogait és a szociális és gazdasági átalakítás céljait. Az alkotmányt a törvényhozás már elfogadta, de még népszavazást kell tartani róla. A közvélemény-kutatások ugyan Evo Morales népszerűségének csökkenését jelzik, de a támogatói még mindig többséget biztosíthatnak a népszavazáson.