Feszültségek vannak a Gazdasági Egyeztető Fórum megalakításáról született kormányzati döntés miatt. A testület munkájában a gazdasághoz kapcsolódó minisztériumok, illetve a gazdasági érdekképviseletek - munkaadói szövetségek, kamarák, a Befektetői Tanács - vesznek részt, s az ülések állandó meghívottja lesz az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának egy képviselője is. A szakszervezetek azonban tiltakoznak, mert attól tartanak - mint ezt a Liga vezetése megfogalmazta -, hogy a kormány ezzel a szociális érdekek helyett a tőkét kívánja szolgálni. Hiába marad fenn az Országos Érdekegyeztető Tanács, ha csorbul a feladat- és hatásköre, s pusztán "cirkuszi" szerepe marad. Az új egyeztető fórum ugyanis az adórendszeren kívül a munka törvénykönyve módosításával és a minimálbérrel is foglalkozna. Ez eddig a hat szakszervezeti szövetséget is tömörítő OÉT kompetenciájába tartozott. Borsik János, az autonómok elnöke is úgy látja: elhibázott lépésre szánta el magát a kormány. "Komolyabban kellene kezelni a hazai érdekegyeztetést addig, amíg nem keletkezik nagyobb feszültség" - fogalmazott, kifogásolva, hogy a szakszervezetekkel nem konzultáltak a lépésről. Mindezt azzal magyarázza, hogy a munkaügyi tárca élén történt gyakori vezetőváltás miatt visszaesett a minisztérium érdekérvényesítő képessége.

A GEF létrehozásával egyidejűleg a kormány kezdeményezte a Versenyképességi Tanács, illetve a Vállalkozásfejlesztési Tanács megszüntetését. Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke, a munkaadói oldal soros elnöke azt mondta lapunknak: nem egy új fórum létrehozása vagy egy másik megszüntetése a fontos, hanem az, hogy a politika milyen módon képes javaslatokat, véleményeket befogadni, odafigyel-e a gazdaság szereplőire. Ebben viszont a munkáltatóknak vannak kétségei - tette hozzá a Budapesti Iparkamara általános alelnöke. Vadász igazat ad a szakszervezeteknek, amelyek felvetik, hogy a GEF-nek szánt funkciók az OÉT-ben is megvannak. Elismeri, hogy szükség van egy hatékonyan működő egyeztető fórumra, de kifogásolja, hogy bár a GEF alakuló ülését augusztus második felére hívta össze a kormány, az érintettek semmilyen érdemi információval nem rendelkeznek az új testület működéséről. Azzal sem értenek egyet, hogy olyan, érdekképviseleteket érintő kérdésekről egyeztetés nélkül hoznak döntést, mint amilyen a Vállalkozásfejlesztési Tanács megszüntetése. Már csak azért sem, mert nem ismert, milyen testület veszi át annak funkcióját. Ebben az ügyben ezért Vadász a munkaadói oldal soros elnökeként levélben interpellál Kiss Péter kancellária- és Bajnai Gordon gazdasági miniszterhez.

Indokolatlannak tartja a szociális partnerek félelmét a gazdasági tárca államtitkára. Burány Sándor a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: nem kell tartani az OÉT kiüresedésétől, a GEF nem veszi át a funkcióját, viszont tagadhatatlan tény, hogy az érdekegyeztető tanács ülésein sokszor túlságosan sok szempontot figyelembe véve születnek a kompromisszumok. Álláspontja szerint egy-egy terület, például a gazdaság versenyképességével összefüggő problémákat időnként a gazdaság szereplőivel érdemesebb intenzívebb, a részletekre is kiterjedő párbeszéd keretében megbeszélni, a munkavállalók képviselőinek is megfigyelői státuszt biztosítva. Ez nem helyettesíti az OÉT-t. Nem alternatív egyeztető fórum létrehozása tehát a cél - tette hozzá. Kérdésünkre az államtitkár kifejtette: előre nem tervezhető, hogy a GEF napirendjére milyen témák kerülnek, de lehetnek olyan kérdések, amelyek nem feltétlenül igénylik az OÉT összehívását, ugyanakkor az ott kiérlelt javaslatok nem érintik majd felkészületlenül a szakszervezeteket, hiszen képviselőik is ott vannak az egyeztetéseken. A Versenyképességi Tanács és a Vállalkozásfejlesztési Tanács megszüntetésének okát firtató kérdésre válaszolva az államtitkár azt mondta: a két testület funkciói az új fórumba olvadnak be.

A kormányhatározatban is szerepel, hogy a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum tevékenysége semmilyen vonatkozásban nem érinti, nem mérsékeli az OÉT hatókörét - erősítette meg lapunknak a munkaügyi tárca szakállamtitkára is. Herczog László azt mondta: fel sem vetődött, hogy a minimálbérrel és a munka törvénykönyvének módosításával összefüggő tárgyalásokat a jövőben ne az OÉT ülésein folytassák le. Azt pedig természetesnek tartja, hogy a vállalkozások működésének szabályozásával kapcsolatos kérdéseket a gazdaság legfontosabb szereplőivel vitassa meg a kormány, s arra a munkavállalói oldal egy képviselőjét is meghívják.