Kínában a hivatalos népesedési adatokat közigazgatási egységekre adják meg, márpedig Peking határait a város szélétől lényegesen távolabb húzták meg. Így a húszmillió körüli népességszám erősen túlzó, többnyire 15 millióra becsülik a város tényleges lakosságát. Jeles szakértők szerint ennél nagyobb nem is lehet, mert a környék vízkészletei nagyjából ekkorára kalibrálják a települést. A nem túl távoli jövőre azonban bátran becsülhető egy kis növekedési potenciál, hiszen már megvalósítás alatt vannak azok az óriásberuházások, melyek keretében három útvonalon is felviszik északra a Jangce vizét, s a tervek szerint ebből bőven jut Pekingbe is.

Más kérdés, hogyan számolják ki az egy főre jutó víz mennyiségét. Én még annyit locsolni a világon nem láttam, mint Pekingben. Zöld olimpiát terveztek egy olyan városban, amelytől egy köpésre van a sivatag, vagyis annyi homok van a levegőben, hogy minden köpésből vályogtégla lesz. S lőn, ebben az évben a város zöldfelülete meghaladta az ötven százalékot, s hogy visszatérjek a vízhez, a zöldfelület alapszíne a zöld. A többi piros, sárga, amilyenek a virágok, de kiégett füvet keresve se lehet találni. Pedig szinte soha nem esik az eső, s ha mégis, alig éri el a felszínt, máris elpárolgott. A természet nyáron ezt iszonyatos párával kompenzálja.

Itt rejlik az olimpiával kapcsolatos legnagyobb félelem: az biztos, hogy rettentő meleg lesz, igen magas páratartalom, s ha még ezt rossz minőségű levegő, a híres szmogsapka is kísérné, melyen sokszor a nap sem tud átsütni, az erősen rontaná a rendezvény hangulatát. Évek óta elképesztő erőfeszítéseket tesznek a levegő megtisztításáért. Lényegében az egész várost átállították széntüzelésről gázra és olajra, ami sem nem olcsó, sem nem mondható nagyon gazdaságosnak, hiszen szén van bőven. Rengeteg gyárat telepítettek ki Pekingből, ami értelemszerűen gazdasági és foglalkoztatási problémákat is maga után von. Az azonban bizonyos, hogy a játékok idején a megmaradók sem működnek majd.

A leállításokra nagyon precízen kidolgozott tervek vannak, ezt a szakmát nem most kezdik. Hosszabb ideje minden évben készül egy terv arról - nem viccelek -, hogy mennyi legyen a napsütéses napok száma. Az év vége felé a sajtó rendre beszámol róla, hogyan állnak, s ha nagy az elmaradás, akkor részleges vagy teljes leállításokat rendelnek el. Vagyis nagyon világos az összefüggés a szmogsapka és a gyárak működése között. A tervet általában hozni szokták. Korábban az olimpia szervezői tettek egy - sikertelen - kísérletet, hogy rávegyék a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot a játékok időbeni eltolására, de ez főképp a várható meleggel és párával függ össze. Szeptember végétől ugyanis általában hosszú, gyönyörű vénasszonyok nyara következik október végéig.

Egész Pekingen alapvetően két dologról lehetett eddig észrevenni, hogy olimpiára készül. Egyrészt permanens kampányok zajlottak a lakosság felkészítésére, s ezek sokszor dominálták a hirdetési felületeket. A külföldiekhez való pozitív viszony kialakításától kezdve a köpködés és a szemetelés helytelenségének sulykolásán át az angol nyelv tanulásának fontosságáig mindent érintettek a reklámok.

Másrészt az egész városban vagy építettek vagy felújítottak. A panorámát a daruk uralták. Aki ebben az időszakban turistáskodott Pekingben, számolnia kellett azzal, hogy minden látványosságnak csak egy részét láthatja a folyamatos rekonstrukciók miatt.

Az olimpia közeledtének csalhatatlan jele, hogy drágul a város. Valójában korábban is csak azoknak volt olcsó, akik az élet bizonyos szegmenseiben meg tudták emészteni a kínai sztenderdet. Az emésztést szó szerint is vehetjük, hiszen nagyrészt az étkezésről van szó. Aki nem bír ki egy hetet kínai koszton, annak számolnia kell azzal, hogy a rántott hús annyiba fog kerülni - késsel, villával -, mint a heti ellátmány kínaiból. A változás most annyi, hogy ma már a helyi konyhához is hozzá lehet jutni drágán. Elöntötték a várost a luxus kínai éttermek, ahol az étel nem feltétlenül jobb, legfeljebb a körülmények miatt az ember kevésbé érzi a bőrén a higiéniai kockázatot. Persze, az igazi kockázat nem az ételmérgezés, hanem a bélflóra alkalmatlanságából fakadó sokk, melynek méretét luxus körülmények között is csak rizspálinkával történő alapos belső mosással lehet mérsékelni.

Peking arra készül, hogy az olimpiával megmutatja magát és országát a világnak. Az utolsó évben hihetetlenül erős támadások érték őket különböző olyan ügyekben, amelyek a Nyugatnak vagy a Nyugat egy részének nem tetszenek Kínában. Mindez a jelek szerint felszította a patrióta hangulatot az egész országban, ugyanakkor a központi vezetés meglehetős méltósággal viselte a történéseket (ami új figura). A legvalószínűbb, hogy alapvető zavar nem lesz az olimpiával, s Peking egy rövid időre a világ fővárosává válik. S ha mindennek vége lesz, akkor lesz érdemes odautazni, s nyugodt körülmények között megnézni, milyennek képzelték el tervezői a Középső Birodalom XXI. századi fővárosát.