Minthogy idén Kínának már kijutott a természeti csapásokból, a fengsuj szakértői szerint jó az esély arra, hogy az olimpia viszont már sikeres legyen, hiszen ezzel állna helyre a jin és a jang harmóniája. A hatalmas országon, s annak vezetésén nem múlt, így nem takarékoskodtak az előkészületekkor a költségekkel, az energiákkal, hogy az augusztus 8-tól 24-ig tartó pekingi eseménysorozat a "legek olimpiájaként" vonuljon be a sporttörténelembe.

Kínában, Hongkongban és Tajvanon is a 8-asra végződő gépkocsirendszám-tábláért avagy telefonszámért a tulajdonosok készek jóval többet fizetni. Nem meglepő tehát, hogy a pekingi nyári olimpiai játékok megnyitójának dátuma éppen 2008. 08. 08-ra esik, ráadásul az ünnepség helyi idő szerint este 8 órakor kezdődik. A fengsuj tanításai a holdnaptárra alapozódnak, s arra nincs igazán magyarázat, hogy a számmisztikát miért is "alkalmazzák" a nyugati kalendáriumra is. Mindenesetre ezúttal augusztus 8-a egybeesik a patkány éve hetedik hónapjának nyolcadik napjával.

2008 eleddig korántsem nevezhető szerencsésnek Kína szempontjából. Januárban szokatlan erősségű hófúvások dúltak, március 14-én húsz éve nem tapasztalt véres események történtek Tibetben, április 28-án vasúti katasztrófa, majd a május 12-én a 70 ezer halottat követelő tragikus földrengés Szecsuán tartományban. A Jinan-Qingdao vasútvonalon bekövetkezett, 70 életet kioltó baleset a kivétel olyan értelemben, hogy az emberi mulasztásnak volt tulajdonítható, a többi viszont a természet számlájára írható.

A fengsujban hívők az elmúlt hónapok rossz ómenjeit összefüggésbe hozzák a régi mesterek azon figyelmeztetésével is, hogy nem lett volna szabad ennyire megváltoztatni Peking városának szerkezetét. Pekinget évszázadokon át egy rejtőzködő sárkányhoz hasonlították. Most az olimpiai létesítményekhez, új utakhoz hatalmas területeket ledózeroltak, s így - állítják - sérült a sárkánystruktúra. A mítoszban hívők szerint a sebekért fiatal életekkel kell fizetni, ezért lehetett oly sok gyerek, kisdiák a földrengés áldozatai között. Mint mondják, az olimpia megnyitójára tervezett hatalmas tűzijáték viszont segíthet elriasztani a megsebesített sárkányt. A kezdeti idealisztikus, avagy szuperlativuszokat sugalló jelszavakat, miként a "Harmonikus olimpiát", avagy "A történelem legjobb olimpiai játékát" talán az év első felének hatására utóbb realistábbak váltották fel. A "Biztonságos és sikeres olimpiát" a vezetés jogos aggodalmát tükrözi, hogy immáron semmi - tehát sem a természet szeszélye, sem terrorcselekmény, netán komolyabb következményű politikai tüntetés, provokáció - ne zavarja meg a világ sportolóinak, s egyben Kína ünnepét.

A világ legnépesebb, 1,3 milliárd lakosú országa ugyanis évek óta készült erre az eseményre. Történelem immár, hogy a kommunista Kína helyett az ENSZ Tajvant ismerte el tagjaként 1972-ig, s Peking pedig távol maradt a nemzetközi olimpiai mozgalomtól, egészen 1981-ig. Ekkor már Teng Hsziao-ping vett át a kormányos szerepét Maotól. "A gazdagodás nem bűn"- lett az új jelszó, s Kína hihetetlen fejlődési utat jár be azóta. Peking első ízben 1990-ben pályázott

a tíz évvel később esedékes olimpiai játékok rendezésére. Akkor még Sydney győzött a kínai sportsikerek ellenére, hiszen túl közel volt még az 1989. évi Tienanmen téri megtorlások hatása. Aztán egy évtizeddel később, 2001-ben a NOB moszkvai tanácskozásán született meg a döntés, hogy Kína lesz a 2008-as olimpia házigazdája.

Nem egy átlagos olimpia lesz ez. Minden idők eddigi legdrágább, legextravagánsabb kiállítású rendezvénysorozatának ígérkezik, módot nyújtva Kínának bemutatkozni immár világhatalomként, megannyi történelmi sérelmet követően. Három évtized töretlen, évi átlagban tízszázalékos gazdasági növekedés eredményeként a szakértők - különösen az amerikai stagnálás alapján - immár azt jósolják, hogy Kína húsz éven belül utoléri az Egyesült Államokat. Kína rendkívüli rövid idő alatt végigjárta a modernizáció útját az agrártársadalomból az ipariba, a falusiból a városiba. S ennek a hihetetlen ütemű változásnak valamennyi újdonságát - a mobiltelefontól az interneten át - hasznosítva. A kulturális átállás önmagában is megdöbbentő, ahogy az átlag kínai átveszi a "nyugati civilizáció" anyagi értékeit, a vállalkozói mentalitást, tömegtermelésével meghódítja a világpiacot. A nyugati demokráciák által bírált egypárti politikai rendszer meglepő rugalmassággal és nyitottsággal engedett szabad teret a magánüzleti tevékenységnek. Az új kínai sikerember a vállalattulajdonos, aki száz, esetleg több száz alkalmazottnak ad munkát. Néhány éve már 70 millió kínai milliomosról cikkeztek az újságok. A külföldi tőke befektetői rohama jó két évtizede tartós, például 2008 első felének az új beruházásai meghaladták az 52 milliárd dollárt, miközben egy kínai mérnök immár évi 20 ezer eurót kap, dupláját, mint tíz éve. Közben az energiára éhes kínai cégek ott vannak a világ számos pontján, Venezuelától Nigériáig, s vásárolnak élelmiszert, szóját, ahol tudnak. Megkönnyíti a külpiaci terjeszkedést, hogy Kína nem folytat háborút, nincs éles konfliktusa egyetlen országgal sem, s a be nem avatkozási politikát olyan esetekben is szó szerint értelmezi, amikor a Nyugat szerint pedig nem kellene, lásd Szudán, Zimbabwe.

Külön cikket, tanulmányt érdemelne, hogy a sport, pontosabban a versenysport miért és hogyan lett ennek a fejlődési modellnek szerves része, hiszen az európai vagy amerikai sportoknak nincs tradíciójuk Kínában. Ott olyan testmozgások dívtak, mint a tajcsi, avagy néhány önvédelmi gyakorlat. Talán az asztalitenisszel kezdődött, s hatott a kiemelkedés igénye a tömegből, utóbb pedig a reklámcélú szponzorálásnak lett szerepe abban, hogy elit sportiskolák alakultak. A népszerű sportolók a tévéreklámok főszereplői immár. Ha jól emlékszem az adatra, napjainkban ez a rendszer 29 ezer "profi" sportolót tart el. A legnépesebb a kínai olimpiai csapat: 639 sportolójával szemben az Egyesült Államok 596, Oroszország pedig 470 versenyzővel lesz jelen az olimpián. Négy éve Athénban Kína 32 aranyérmével még a második helyen végzett az amerikaiak mögött, most az elsők szeretnének lenni, s ezt várja el tőlük a lakosság.

A most Pekingbe, de Kína más városaiba érkező külföldiek egybehangzóan arról számolnak be, hogy az "I love China" trikókkal jellemzett nemzeti büszkeség mindenütt érződik. Alighanem ezt nem vették számításba azok az emberi jogi szervezetek, nyugati Free Tibet mozgalmak, amelyek azt feltételezték, hogy akcióik kedvező visszhangra találnak. Ellenkezőleg, Kína lakosságának döntő része nemzeti méltóságában találta sértve magát, amikor az olimpiai láng útját Párizsban és másutt megzavarták. Ez nem jelenti, hogy nem lennének súlyos szociális problémák, avagy a kínaiak ne igényelnének demokratikusabb közállapotokat. Kitérőnek tűnhet, de talán segíti a megértést, ha felidézem, hogy tudósítóként Pekingben éltem meg a Tienanmen tér tizedik évfordulóját. Amikor, mondhatni, jó ismerősömet kezdtem kérdezni, ugyancsak elutasítóan reagált: "Ez a mi dolgunk, nektek semmi közötök hozzá. Hagyjátok meg nekünk a visszaemlékezést."

Az egypárti irányítás alatt szabaddá tett kapitalizmus kétségtelenül hatalmas társadalmi különbséget hívott életre. Ám az ebből fakadó konfliktusok - évente több tízezer erőszakosságba fajuló tiltakozás helyi kiskirályok túlkapásai, korrupció avagy földkisajátítások miatt - aligha kerülnek felszínre az olimpia napjaiban, és semmiképpen Pekingben, ahol hatalmas a biztosítás, 110 ezer fős a rendőri és karhatalmi alakulat. Mindenütt térfigyelő kamerák, a vasúti és buszpályaudvarokon csomagátvilágító berendezések, az olimpiai stadion közvetlen közelében légvédelmi rakétaegység...

Még akkor sem várhatók ilyen "balhék", ha a közelmúltban bejelentették, hogy a hatóság kijelölt Pekingben három zónát az esetleges demonstrációk megtartására: így a Világ Parkot, Peking délnyugati részén, öt kilométerre sportrendezvénytől, a Lila Bambusz Parkot a röplabdastadion közelében, és a Chaoyang Parkot, a főváros keleti részén, nem messze a strandröplabda-mérkőzések színhelyétől. A kínai szervezőbizottság biztonsági felelőse, Liu Shaowu emlékeztetett arra, hogy a 2004-es athéni olimpia idején is kijelöltek politikai megmozdulásokra, tiltakozásokra hasonló helyszíneket. S a négy évvel ezelőtti gyakorlathoz hasonlóan a kínai hatóságok is elvárják a demonstrációk bejelentését előre. Az olimpiára - biztonsági indokolással - érvénybe léptetett szigorúbb vízumrendelkezéssel a hatóságnak módja van megtagadni az engedélyt a különféle külföldi emberi jogi szervezetek ismert képviselőitől - hívta fel a figyelmet az AP amerikai hírügynökség.

A legek olimpiája lesz a pekingi a költségek miatt is, különösen, ha beszámítjuk a sportlétesítmények (a 37-ből 19 új építésű stadion vagy csarnok) és az olimpiai falu mellett a rendezvénnyel összefüggő, ám a város életminőségét tartósan is befolyásoló beruházásokat. Miként a környezetszennyezés csökkentését célzó intézkedéseket és az infrastruktúra fejlesztését (új repülőtér, három új metróvonal, a Peking-Tiencsin gyorsvasút, stb.), a szállodák kínálatának bővülését. A becslések 40 milliárd dollárt messze meghaladó nagyságrendre utalnak. 2000-ben a városvédők (hiába) tiltakoztak Paul Andreu francia építész Nemzeti Színház terve ellen, hogy egy kagylóformájú, vízben álló épület emelkedjen a császárok Tiltott Városa közvetlen közelében. Az olimpia rendezési jogának elnyerése, tehát 2001 óta Peking számos hasonló, a kínai hagyományos építészettől teljesen idegen, ugyanakkor fantasztikusan modern létesítménnyel gazdagodott. A kínai főváros néhány év alatt szinte behozta azt a "lemaradást", amelyet a kilencvenes évektől toronyépültekkel gazdagodó Sanghajjal szemben érezhetett. Nem csupán a megnyitó színhelyéül is szolgáló, 91 ezer néző befogadására alkalmas (a svájci Herzog and de Meuron tervezte) "Madárfészek" olimpiai stadion, vagy a négyezer áttetsző buborékból álló úszócsarnok említhető. A kínai állami televízió új központi épülete - amelyet Rem Koolhaas holland építész tervezett - a maga nemében példátlan Kínában: két 37 szint magas, egymáshoz tízfokos szögben dűlő, fekete üvegű torony, amelyeket felül, vízszintesen többszintes szárny köt össze. (A látvány alapján a pekingiek "nagy rövidgatyának" nevezték el.) Aztán maga az olimpiai falu, tizenhatezer sportoló fogadására alkalmas 42 sokszintes apartmanépületével, amelyekről a tervezők büszkén állítják, hogy energiamegtakarító technológiával, napenergia-világítással, környezetbarát építőanyagokból készült. (Ez fogadja majd szeptemberben a paralimpia részvevőit is.) Peking új bevásárló- központokkal, plázákkal gazdagodott, és az olimpia lendületében az idén 18 új ötcsillagos szállodát is átadtak a kínai fővárosban - írta a Bejing Journal. A statisztikai adatok szerint jelenleg Peking 5794 szállodája 336000 szobával várja az ötkarikás játékokra érkezőket. Bár augusztusra az árak általában megduplázódtak, sőt megháromszorozódtak, az ötcsillagos hotelekben a hírek szerint már hetekkel ezelőtt 77-80 százalékos volt a foglalás. Ám viszonylag több volt még a szabad hely a három- és négycsillagos szállodákban.

Több mint százezer sportolót, edzőt, olimpiai bizottsági tagot, különböző tisztségviselőket, szponzorokat és a média képviselőit fogadja szűk egy hónapig Peking. A megszigorított vízumszabályok és a szállodaárak említett drasztikus emelkedése ellenére a vendéglátók mintegy félmillió külföldi érdeklődőre számítanak, rajtuk kívül akár másfélmillió "turista" is érkezhet Kína különböző részeiből. Több mint 250 ezer kínai önkéntes segédkezik majd útbaigazítással a forgalmasabb kereszteződéseknél és a sportlétesítményeknél.