Utóbbiak pedig attól félhetnek, hogy ha egy MÁV biztosítós töri össze járgányukat, akkor nem lesz, aki kifizeti a kárt.

Eddig is nagy vegzatúra volt, ha egy MÁV biztosítós jött bele az ember kocsijába, eztán azonban tartós rémálom lehet a dologból. Mindkét félnek. A biztosított imádkozhat, hogy az egyesületnek a végén maradjon elég pénze az ő kárának kifizetésére. Ha ugyanis nem lesz, akkor nála kopogtat majd a károsult a számlával. Például egy totálkárosra tört bentley-s a "MÁV-os" kisnyugdíjasnál. A panellakása, amiben él, talán elég lesz rá. Szóval ne lepődjön meg a MÁV biztosítós, ha az általa összetört autós - értesülvén balsorsáról - simán lefejeli a baleset helyszínén. Jobb esetben csak az ügyvédjét hívja ki legott. Ajánlható esetleg a gépjármű felmatricázása "Vigyázat! A MÁV Biztosítónál van a kötelezőm!" felirattal. Még hatásosabb lenne, ha az egyesület ügyfeleinek ideiglenesen engedélyeznék a megkülönböztető jelzés használatát, mert így a többi autós még azelőtt lehúzódhatna előlük, hogy összetörnék.

De mit is tett ez a szegény ügyfél, hogy a sors így bünteti? Szabályszerűen megkötötte a kötelezőjét, kiválasztva a legolcsóbbat azon biztosítók közül, amelyeknek a pénzügyi felügyelet engedélyt adott e tevékenység folytatására. Senki sem figyelmeztette arra, hogy a végén esetleg neki kell állnia a kárt. Azt gondolná az ember, hogy csak olyan biztosítók kaphatnak működési engedélyt és tarthatják meg azt, amelyeknél nem kerülhetnek ilyen helyzetbe az ügyfelek - meg azok a károsultak, akik nemcsak a balesetről nem tehetnek, hanem arról sem, hogy a nekik koccanó kinél kötötte a biztosítását. A kötelező biztosításnak éppen az a lényege, hogy az autósok annak tudatában vehetnek részt a közlekedésben, hogy ha balesetet szenvednek, akkor egy biztosító kifizeti az általuk vagy más által nekik okozott kárt. Okkal állíthatjuk, hogy összeomlott a rendszer, ha előállhat az a szituáció, amikor a pénzügyi felügyelet engedélye birtokában működő biztosítónál teljesen szabályszerűen megkötött és fizetett kötelező alapján nem fizetik ki a vétlen autós kárát. Márpedig most éppen ez a helyzet fenyeget.

Ráadásul az eddig mindent szabályosan tevő "MÁV-os" hiába tudja, hogy az egyesület esetleg már nem fizet helyette, nem szerződhet át azonnal egy másik, biztonságos biztosítóhoz. Erre csak akkortól lesz módja, amikortól azt engedélyezik neki. Ha addig kihajt az utcára, akkor saját és autóstársa vagyonát teszi kockára. Azt sem teheti meg, hogy még egy kötelező biztosítást köt, mert abból egy autóra és azonos időszakra nem lehet kettő. Két dolgot tehet: vagy autózik és fél, vagy az átszerződés időpontjáig inkább vonattal utazik. Utóbbi igazán stílszerűen zárná le a MÁV Biztosító történetét.